A műszaki kommunikáció alapjai 1. előadás

Műszaki dokumentáció Egy adott ipari termék tervezési, szerkesztési, felhasználási és javítási munkáinak szöveges és rajzi dokumentumai, leírásai.

Műszaki dokumentáció 1.Szöveges okmányok (szöveg+magyarázó ábrák esetleg táblázatok) Üzemeltetési utasítások (műszaki leírás, kezelési útmutató) Karbantartási utasítások Üzembehelyezési utasítások Műszaki adatlap Áruismertető címke, javítókészlet-jegyzék Javítási dokumentáció Tartalmi és formai kialakításukat szabványok rögzítik, betartásukat törvény írja elő,alkalmazásuk kötelező!

Műszaki dokumentáció 2.Rajzi okmányok Rajzi okmányok Gépipar – géprajz A műszaki gondolatok rajzban való közlésének eszköze, egyezményes jelekkel, jelölésekkel és módszerekkel (szabványok) Rajzi okmányok Gépipar – géprajz Villamos ipar – villamos rajz Építőipar – építési rajz A rajzokat felhasználásuk, kidolgozásuk és tartalmuk szerint osztályozhatjuk. (MSZ ISO 10209-1)

Műszaki dokumentáció Leggyakoribb műszaki rajzfajták Diagram Nomogram Olyan grafikus ábrázolás, amely két vagy több változó mennyiség közötti összefüggést fejez ki, általában koordináta-rendszerben ábrázolva. Nomogram Olyan diagram, amelyből számítások nélkül meghatározható egy vagy több mennyiség közelítő számértéke. Funkcionális vázlat Olyan rajz, amely grafikus jelekkel, jelképekkel mutatja be valamely rendszer elemeinek feladatát és kapcsolatait.

Műszaki dokumentáció Vázlat Alkatrészrajz Munkadarabrajz Általában szabadkézi, nem feltétlen méretarányos rajz Alkatrészrajz Olyan egyetlen alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész azonosításhoz szükséges információkat. Munkadarabrajz Olyan egyetlen, tovább már nem bontható alkatrész ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész elkészítéséhez szükséges információkat.

Műszaki rajz Információhordozón rögzített, egyezményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ, amely rendszerint méretarányos. A műszaki rajzokkal kapcsolatos elnevezéseket, a rajzok alaki követelményeit szabványok rögzítik. A szabványok a szabványosítási folyamat termékei.

Szabványosítás Gyökerek – ókor (utak, vízvezetékcsövek, …) Ipari méretű árutermelés – ipari méretű szabványosítás (XIX. sz. vége) Intézményes szabványosítás - XX. sz. eleje, a fejlett európai országokban Első magyarországi szabványosítási testület megalakulása: 1921. Eleinte országos, manapság nemzetközi és régiós szabványok

Nemzetközi szabványosítás Nemzetközi Szabványügyi Szervezet - ISO Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság - IEC Nemzetközi Távközlési Unió - ITU

Európai szabványosítás AZ EK és az EFTA által létrehozott szervezetek: Európai Szabványügyi Bizottság - CEN Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság CENELEC Európai Távközlési Szabványügyi Intézet - ETSI

Nemzeti szabványosítás I. A II. vh. előtt párhuzamosan fejlődött Európával Utána szovjet mintára változott, az államigazga- tás eszköze lett A rendszerváltozás után megváltozott a szerepe

Nemzeti szabványosítás II. A szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény értelmében: „A nemzeti szabványok ma már nem kötelező, hanem közmegegyezéssel létrehozott önkéntes dokumentumok és ezek kibocsátására egyedül a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) jogosult, amely nem államigazgatási szerv, hanem „köztestület”, amely közérdekű tevékenységet folytat.”

MSZT által kibocsátott szabványok a kibocsátás éve azonosító jelzet (szabványszám) MSZT által kibocsátott nemzeti szabványok kibocsátói jele

Nemzetközi szabványok átvétele A nemzetközi szabványok azonos megegyező- ségi fokozattal szintén nemzeti szabványok: Pl.: MSZ ISO 128 Az európai szabványok változtatás nélkül az MSZ EN jelzetet kapják: Pl.: MSZ EN 45020 Az EU által átvett nemzetközi szabvány nemzeti szabványként a következő jelzetet kapja: Pl.: MSZ EN ISO 5457

MSZ EN ISO 5457 szabvány előlapja

A szabvány fogalma A szabvány ismétlődő műszaki – gazdasági feladatok optimális megoldásának mintája, amelyet közmegegyezéssel hoztak létre, az arra illetékes szerv jóváhagyott és (szabványként) közzétett.