Használom a számítógépet Projekt 2011. Készítette: 6 Használom a számítógépet Projekt 2011. Készítette: 6. B csoport Segítő pedagógus: Földi Lászlóné

A török világbirodalom Magyarországon Készítette: Szekeres János,Kiss Milán Bence,Kádár Norbert,Katymarac Bianka,Gasparik Mariann,Árva Tibor Alex

Előzményei A törökök Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdtek betörni országunkba. Ekkor királyunk kiépítette a déli végvárrendszert, új adó bevezetésével akart pénzhez jutni, amelyből fenn tudja tartani az ország hadseregét. Zsigmond halála után belső trónviszályok voltak Magyarországon. A törökök ezt kihasználva délen és keleten kezdtek betörni az országba. Ekkor megjelent Hunyadi János, aki erdélyi vajda, és az ország legnagyobb földesura volt. 1442-ben a törökök támadtak Erdély ellen, de Hunyadi vereséget szenvedett. Hunyadi nagyobb sereget szervezett. Még ebben az évben Szentimrén a magyarok győzelmet arattak a törökök felett. Ebben a csatában Kamonyai Simon Hunyadi Jánosnak öltözött be, hogy őt támadják meg a törökök és ne Hunyadit (a törökök tudták, hogy Hunyadi János nagyon erős katona volt és minden csatában őt támadták).

Török uralkodó (II. Mehmed) (el-Fatih, a Hódító 1444–1446 között, majd 1451–1481) színre lépésével az oszmánok egy dicső korszaka vette kezdetét. A 21 éves szultán 1453-ban, közel két hónapos véres ostrom után, meghódította a Bizánci Birodalom központját, Konstantinápolyt, amely ettől kezdve Isztambul néven az Oszmán Birodalom fővárosa lett. II. Mehmed a lerombolt és az ostrom által megviselt városban nagyszabású újjáépítésekbe kezdett.

Török uralkodó (I. Szulejmán) I. Szulejmán (oszmán törökül:سليمان Sulaymān) (Trabzon, 1495. április 27 – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) az Oszmán Birodalom uralkodója volt. Édesapja a szintén kiváló vezetői képességekel rendelkező I. Szelim, édesanyja pedig Hafsa Hatun. Európában a Nagy, Dicsőséges melléknevet kapta, a muszlim világban pedig az al-Kanuni (=a törvényhozó) melléknevet.

Magyar uralkodók,főbb személyek 1. II. Lajos 1516-1526 Hunyadi János kormányzó(1446-1452) Hunyadi János (1407 körül[2] – Zimony, 1456. augusztus 11.) középkori magyar földesúr és hadvezér, a „nagy törökverő”. Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. II. Lajos (Buda, 1506. július 1. – Mohács, 1526. augusztus 29.), a Jagelló-házból való magyar és cseh királyi herceg, II. Ulászló király egyetlen fia, 1508-tól Magyarország és 1509-tól Csehország királya. Az 1526-os mohácsi csatából menekülőben veszítette életét.

Magyar uralkodók főbb személyek 2. Szapolyai János 1526-1540 János Zsigmond 1540-1570

A három részre szakadt ország

Eger dicsősége Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét. Falait sárba rakott kőből építették. A templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le. A csaknem pontosan a körépítmény közepén talált, kőből épített, kőfejtámaszos sírhelyen feltehetően az első püspökök egyikét temették el.

Az egri vár régi és új korában.

Dobó István várkapitányunk

Drégely vára 1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerődíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.

Szigetvár ostroma 1566 Zrínyi kirohanása 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból. A törökök sorfalának rohant és lelötték. Halála után lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik.

Janicsár és szpáhi

Török kori emlékek A pécsi dzsámi építtetője Gázi Kászim, a később budai pasa volt. A dzsámi épségben maradt a város visszafoglalásakor. Ezután a jezsuiták templomuknak használták. 1702-ben, majd 1766-ban átalakították, elbontották az előcsarnokot és a minaretet, ami az épület jobb sarkán az előcsarnok támfalához csatlakozott. 1939-42 között az átalakítások és a későbbi hozzáépítések falai közül kibontották a dzsámit, és ezzel egy időben toldották hozzá északon a ma is meglévő félköríves építményt. A Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz. A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére.

TÖRÖK FÜRDŐ A egri Török Fürdőt még a törökök maguk építették a Hódoltság ideje alatt, 1610 és 1617 között. A rekonstrukció a mai napig őrzi a török fürdőkultusz és építészet hagyományait, emlékét. Itt jelenleg balneoterápiás központ működik, szakemberek, orvosok felügyelet mellett.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! VÉGE