Szarvasmarha hízlalás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dél-dakotai Mezőgazdasági Minisztérium
Advertisements

A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete III.
Dr. Könyves Tibor egyetemi docens
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
GAZDA – ÁLLATTARTÁS II. 16. Ismertesse a bárányok hizlalását!
Takarmányismeret: SILÓZOTT TAKARMÁNYOK
Vízforgalom. Víz és vízforgalom izomszövet %-a sza. izomszövet %-a sza. vér 90 %-a víz vér 90 %-a víz Vízforrások az állati szervezet.
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 15. Jellemezze az ipari abrakkeverékeket és a takarmány kiegészítőket! - Premixek (vitamin, ásványi anyag) - Koncentrátumok - Tápok.
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 14. Jellemezze az alább felsorolt melléktermékeket! - A melléktermékek jelentősége a takarmányozásban - Cukoripari melléktermékek.
LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA I.
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
Takarmányismeret 4. Magvak.
A takarmány nyers táplálóanyagainak sorsa a szervezetben:
A takarmányozás jelentősége
Takarmányismeret 5. Melléktermékek.
A takarmányok összetétele
A táp önmagában etethető, teljes értékű koncentrált abraktakarmány
A SZARVASMARHA FELNEVELÉSE
Állattenyésztők gyakorlaton
A juhok takarmányozása
VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2
LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA IV.
LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA VII.
LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA VI.
A takarmányok összetétele
Tak. ismeret: erjesztéses tartósítás
Közbülső anyagcsere 2.. Közbülső anyagcsere  =A megemésztett és felszívódott tápláló- anyagok kémiai, biokémiai átalakulásának sorozata  N tartalmú.
Az életfenntartás táplálóanyag szükséglete
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete V.
A takarmányok összetétele
A TERMELÉS TÁPLÁLÓANYAG- SZÜKSÉGLETE IV. A tejtermelés táplálóanyag- szükséglete.
A takarmányok összetétele
Takarmányismeret 5. Melléktermékek. Növényolajipari melléktermékek Táplálóanyag-tartalmukat befolyásolja a feldolgozás módja: -hidegen sajtolt (olajpogácsa)
A TAKARMÁNYOZÁSTANI ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA az agrármérnöki szak III. évfolyamán szeptember 06. – december 13. HétIdőpontTéma 1.IX. 06.A Weende-i.
A TAKARMÁNYOZÁSTANI ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a Gazdasági agrármérnöki szak III. és a Növényorvosi szak II. évfolyamán szeptember 15. – december 15. HétIdőpontTéma.
MSD Animal Health Cattle Academy – II.modul MVDr. Zbyněk Dvořák Budapest.
„Story of PRDC” Pankota-Kórógy Kft.
ISMERTESSE A TEJTERMELŐ TEHENEK TAKARMÁNYOZÁSÁT ÉS TARTÁSÁT!
GAZDA – ÁLLATTARTÁA II. 14. Jellemezze a sertés hizlalását!
GAZDA – ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS!
AZ ÉLELMISZER MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A TERMÉKELŐÁLLÍTÁS SORÁN
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
SERTÉSTENYÉSZTÉS A SZABADBAN
A létfenntartás táplálóanyag szükséglete
Takarmányok fehérjetartalma Az állati szervezet létfontosságú vegyületei fehérje természetűek Az állati termékek szintén Fehérjét az állat csak N-tartalmú.
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer
A világ baromfihús-termelése, a baromfihús versenyképessége
Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél.
Dr. Matyovszky Balázs magánállatorvos
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete a. Növekedés hústermelés A fejlődés, növekedés során eltérő az egyes szövetek aránya, az állati test kémiai.
Vízforgalom. Víz és vízforgalom izomszövet %-a sza. izomszövet %-a sza. vér 90 %-a víz vér 90 %-a víz Vízforrások az állati szervezet.
Testtömeggyarapodás és fejlődés nem szükségszerűen egyidejű: Kompenzációs növekedés Szűkös takarmányozás: kompenzálja hosszú ideig szűkös tak.: csökött.
Magyar Pulykaszövetség – Szakmai rendezvény
A gyakorlatokon átvett témakörök:
A vegetáriánus táplálkozás megítélése
Tóth Tamás, egyetemi docens
Anyakecskék és bakok tartás- és takarmányozás technológiája
Növényi rostok Cellulóz
Tapasztalatok a Zuprevo és Bovilis Bovipast RSP készítmények alkalmazásáról a szarvasmarha tartásban MVDr. Lubomír Horák.
Szarvasmarhafajták és értékmérő tulajdonságok
SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS
TENDENCIÁK ÉS TRENDEK A NAGYTELJESÍTMÉNYŰ BROJLEREK TAKARMÁNYOZÁSÁBAN
KÜLÖNBÖZŐ INTENZÍV TAVI HARCSANEVELÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Szarvas Nagy Z. 1,2, Havasi M. 1, Gál D. 1, Hancz Cs. 2 1 Halászati.
Ökológiai állattenyésztés
MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Szarvasmarha
A SERTÉSTELEPEK MUNKAHELY-SZERVEZÉSE
A létfenntartás táplálóanyag szükséglete
Előadás másolata:

Szarvasmarha hízlalás

A HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK fogyasztói igény: zsírszegény, fehérje-gazdag, márványozott húsok  fiatal állatok hizlalásával elégíthető ki, növekedés, fejlődés sajátosságai: szövetek kialakulási sorrendje: eleinte sok izom, majd inkább zsír képződik, értékes húsrészek (mar, hát, és far izmai) már a születés utáni időszakban jelentősen növekednek, hízóalapanyag minősége: ivar (üsző hamarabb épít be faggyút, mint a bika, bikák súlygyarapodása nagyobb), életkor (ld: növekedés, fejlődés sajátosságai), fajta (pl. nagytestű francia fajták 600 kg fölé hizlalhatók, angol fajták: korai faggyúsodás, alacsonyabb végsúly), hasznosítási típus (pl. holstein fríz: nagy növekedési erély, de gyenge húsminőség, izomszegény), hízlalási környezet a hízlalás gazdaságossága: takarmányozási és tartási költségek.

HÍZÓMARHÁK TÁPANYAG SZÜKSÉGLETE életfenntartó és termelő hányad a takarmányadagban nem különül el, 13-14% rost legyen a takarmányban (strukturális rost!) energia- és nyersfehérje-szükséglet függ a testtömegtől és típustól, ásványianyag-premix vagy nyalósó ivóvíz: 30-50 l/nap

NÖVENDÉKBIKA-HÍZLALÁS Tömegtakarmányra alapozott: silókukorica-szilázs (15-30 kg/nap, betakarítás viaszérésben /34-36% szárazanyag-tartalom/, rövid szecskahossz /2-3 cm/)) kaszált lucerna (max. 25-30 kg), lucernaszéna (2-4 kg), lucerna szenázs (4-8 kg), réti széna (2-4 kg), zöldtakarmányok: keverékek, kukorica vagy napraforgó csalamádé nyáron a szilázs helyett, legáltalánosabb: silókukorica-szilázs (15-30 kg)+lucerna széna (2-3 kg), napi tömeggyarapodás: 900-1100 g

NÖVENDÉKBIKA-HÍZLALÁS II. Tömegtakarmányra és abrakra alapozott: tömegtakarmány: általában silókukorica-szilázs+lucernaszéna, abrak: hizlalás kezdetén 1-2 kg, a végére (400 kg felett) 4-5 kg, kijuttatás: takarmánykeverő-kiosztó kocsival Magyarországon az STV alatt álló tenyészbika-jelöltek hizlalásának módszere.

NÖVENDÉKBIKA-HÍZLALÁS III. Melléktermékre alapozott: kukoricaszár: kis energia-koncentráció önmagában etetve hizlalásra nem alkalmas, így cukorrépa fejjel együtt silózva etetik, +széna+abrak, takarmány szalmák: strukturális rost igény kielégítésére melasz: ízesítő anyag, könnyen emészthető szénhidrát forrás, így NPN anyagok etetésekor használják, friss répaszelet: fehérje- és rostszegény, sok amidanyag, szárított répaszelet: etetés előtt beáztatni, max. 2 kg, moslékok: változó táplálóanyag-tartalom, sok vizet vesz fel vele az állat  max. 10 l/100 kg testtömeg, a melléktermékek N- és fehérje-szegények  mindig kell abrak, és a rostigény kielégítésére széna is!

NÖVENDÉKBIKA-HÍZLALÁS IV. Legelőre alapozott: Ausztrália, Argentína, Ny-Európa, és Amerikában jellemző, a hazai gyenge legelők hízlalásra nem alkalmasak, 1./ a téli születésű borjakat tavasszal legelőre hajtják, itt 800 g/nap tömeggyarapodás, télen olcsó tömegtakarmánnyal etetik, 400 g/nap tömeggyarapodás, következő tavasszal befejező hízlalás, 2./ legelőn előhízlalás (800-1000 g/nap tgy.), majd 3-4 hónap félintenzív hízlalás: szilázs+abrak (900-1300 g/nap tgy.)

NÖVENDÉKBIKA-HÍZLALÁS V. Abrakra alapozott: étvágy szerinti abraketetés, 2-3 kg strukturális rost-tartalmú takarmány (széna v. szalma), hízlalási idő rövidül, de drága, és káros élettani hatásai vannak.

TINÓHÍZLALÁS USA-ban jellemző 15-20%-al alacsonyabb eredmények, mint a növendékbikáknál, nyugodtak, üszőkkel együtt is tarthatók, 5-6 hónapos korban ivartalanítás, majd 1 hónap gyógyulási idő után legelőre hajtás, télen tömegtakarmány+abrak (2-4 kg) egy- és kétnyaras hízlalás, átl. 2,5 éves korig (600-650 kg).

ÜSZŐHÍZLALÁS tenyésztésre alkalmatlan üszőket hízlalják, 1./ választáskor selejtezett, 6-7 hónapos (180-200 kg) üszőborjak beállítása 2./ tenyésztésbe vételkor selejtezett üszők (16 hó, 360-400 kg, ivarzási rendellenességek, meddőség), lassabban híznak, mint a bikák, és kisebb végtömegre (420-480 kg) hizlalhatók, mert gyorsabban faggyúsodnak, takarmányok: silókukorica szilázs+2-3 kg abrak

SELEJT TEHÉN HÍZLALÁS fiatal korban (2,5-3,5 évesen) selejtezett tehenek: 500-600 kg végsúlyig hízlalás, húsminőség kb. mint a hízlalt üszőé, idős korban kiselejtezett tehenek: a laktáció alatt megkezdik feljavításukat, gyenge vágóérték és húsminőség.

BORJÚHÍZLALÁS tejhasznú tehenek borjait kis súlyra hízlalják (korai faggyúsodás miatt) hízóba állítás 10 napos v. 2-3 hetes korban, hízlalás vége: 18-22 hetes életkor (150-220 kg testtömeg) takarmányozás: tej v. tejpótló (10-12 l/nap)+széna+abrak napi tömeggyarapodás: 1200 g Fehér húsú borjú hízlalás: csak tej v. tejpótló itatása  vérszegénység  fehér hússzín, alom: fűrészpor, rácspadozat, jó árfekvés esetén érdemes, Magyarországon is alkalmazott hízlalási mód.

BABY BEEF HÍZLALÁS korán faggyúsodó, kistestű húsfajták borjai (angus, hereford), hízóba állítás ideje: 3-4 hónapos kor (110-150 kg élősúly), befejezés: 10-12 hó, 350-400 kg élősúly, félintenzív hízlalás: szilázs/szenázs+széna+abrak, 1200-1400 g/nap súlygyarapodás.

Hozamfokozók alkalmazása Magyarországon és az egész EU területén nem engedélyezett! (USA-ban igen).

Megelőző intézkedések Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) a szarvasmarha-hízlalásban Megnevezés Kritikus pontok Veszélyforrások Megelőző intézkedések Technológiai berendezések Állatok elhelyezése, technológiai műveletek Balesetek, állatok sérülése Kezelőfolyosó megfelelő kialakítása Durva bánásmód elkerülése Management Hízóba állítás időszaka Új takarmány-féleségekhez való hozzászoktatás Új elhelyezés Új rangsor Állategészségügyi feltételek Telepítési sűrűség Bőséges tápanyag-ellátás Vakcinázások Férőhelyszükséglet figyelembe vétele Hizlalás időszaka Mérlegelések Állatkezelések Csoportosítások Takarmány vizsgálatok Mobil mérleg Állatbarát bánásmód Ritka átszervezés Hízlalás befejezési időszaka Férőhely-igény Balesetek Állategészségügy