A SZARVASMARHA FELNEVELÉSE

A borjú igényei a környezettel szemben bendő csak az 50-60. életnapra éri el azt a fejlettséget, amitől kezdődően a borjú már kérődző állatnak tekinthető, A többüregű összetett gyomor működése, 4-6 hetes korban indul és 7-8 hetes korban lesz normális működésű. Minél fiatalabb az állat, annál jobban értékesíti a takarmányt, az istálló klímájával szemben is igényesebb mint a kifejlett szarvasmarha. A legnagyobb gondot a borjúnevelők magas páratartalma okozza, ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben kicsi,

A szarvasmarha gyomrának fejlődése

Borjúnevelési módok A borjúnevelési módszereket két fő csoportba osztjuk: szoptatásos (természetes) borjúnevelés, itatásos (mesterséges) borjúnevelés.

Borjúnevelési módok II. Szoptatásos (természetes) borjúnevelés a kisüzemekben és a húshasznosítású állományokban, Előnyei: nem igényel szakértelmet nem kellenek költséges berendezések Kevesebb hibalehetőség, elhullás Hátrányai: az anya révén a borjú könnyebben fertőződik, a borjú tejfogyasztása kevésbé szabályozható, a fölnevelés drága, teljes tej felhasználásával folyik. A húshasznú állományokban a szoptatásos borjúnevelésnek két változata van: az anyatehéntartás, és a dajkatehéntartás. Anyatehéntartáskor a tehén csak saját borját szoptatja, tejtermelésének egy borjú fölneveléséhez kell elegendőnek lennie. Dajkatehéntartásban a tehén több borjút szoptat, ezért erre a célra a bővebb tejtermelésű, de fejesre mégsem alkalmas (pl. rossz gépi fejhetőség) tehenek használhatók.

Borjúnevelési módok III. Itatásos (mesterséges) borjúnevelés Előnyei: az itatott tejadag szabályozható, a teljes tej mással pótolható (fölözött tej, tápszer), a tehén nem fertőzi a borját, a tehén laktációja zavartalanabb (200-300 kg tejtöbblet). Hátrányai: jelentős beruházást, jelentős munkaerőt, nagy technológiai fegyelmet igényel. A borjúnevelés takarmányozási szempontból három szakaszra osztható: föcstejes időszak; a tejitatás időszaka; az utónevelés.

Borjúnevelési módok IV. A föcstejes időszak a születéstől 7-10 napos korig tart A föcstej zsírban, fehérjében, vitaminokban gazdagabb, mint a normál összetételű tej, immunglobulinokat tartalmaz, amelyek 2-3 napig felszívódnak a bélhámon keresztül Az első napokban 4-5-ször célszerű itatni. nagy magnéziumtartalma elősegíti a bélszurok eltávozását

Borjúnevelési módok V. A tej itatás időszaka 50-90 napos korig tart. A teljes tej helyettesítésére alkalmas: a fölözött tej csökkentett zsírtartalmú tej Savanyított tej A tejpótló tápszerek

A tejpótló tápszereket előkészítése: A tej előkészítése: A tejet a fejés után a legrövidebb időn belül 6-8 °C-ra lehűtve tároljuk az itatásig. A teljes vagy fölözött tejet itatás előtt pasztőrözni kell (60-65 °C-on) Ha a tej fertőzöttségének gyanúja fennáll, akkor a tejet forralni kell. Ha teljes és fölözött tej keverékével itatjuk a borjakat, a kétféle tejet össze kell keverni, hogy kívánt zsírszázalékú tejet kapjunk A tejpótló tápszereket előkészítése: Homogenizálás, 50-55 °C hőmérsékletű vízben való feloldással Törzsoldat készítés, majd ezt hígítjuk.

Az itatás és annak higiéniás szabályai: szopókás itatóedényből, vagy sima falú vödörből ( ez könnyebben tisztítható) tőgymeleg tejet kell itatni (36-38 °C), Hideg (teremhőmérsékletű) tejpótlók itatására is van lehetőség, de ehhez csak olyan speciális összetételű tápszerek (pl. pingvin tejpótló) alkalmasak, Az itatóedényeket célszerű meleg vízzel átöblíteni. A borjak pofájáról a tejet itatás után puha ruhával le kell törölni, mert a tej kitűnő baktériumtáptalaj.

Borjúnevelési módok VIII. Az újszülött borjút naponta 4-5-ször itatjuk, a borjúnevelőbe már elég a napi kétszeri itatás Amint a tejadag napi 3-4 literre csökken, elegendő a napi egyszeri itatás (reggel), Itatások után az itatóedények tisztítására nagy gondot kell fordítani (hideg vizes öblítés, meleg vizes mosószeres súrolás, hideg vizes öblítés). A szopókás edényeket itatás után szét kell szerelni és kefével meg kell tisztítani. A gumiszopókákat a következő itatásig fertőtlenítőoldatban kell tárolni, felhasználás előtt folyó vízzel át kell öblíteni.

A borjak vízszükséglete: az első hónapban 8-9 l, a második hónapban 10-12 l, a harmadik hónapban 13-15 l. Szilárd takarmányhoz szoktatás: A második héttől már kóstolgatja az eléje tett szénát és abrakot Az abrakfogyasztás: 20-30 napos korban 150-200 g, 60-70 napos korban 1 kg, 90-110 napos korban 2 kg. A borjú­széna finom szálú, levéldús, zöldbimbós korban kaszált lucernaszéna vagy réti széna.

Az utónevelés 50-90 naptól 5-6 hónapos korig tart. A választáskor a borjak napi széna- és abrakfogyasztása meghaladja az 1 kg-ot Az utónevelési időszakban az abrak- és a szénafogyasztás 2-3 kg. Az utónevelés befejezésével (180-220 kg élőtömeg elérésekor) az üszőborjak az üszőtelepre, a bikaborjak a hízómarhatelepre kerülnek.

A borjak elhelyezése

A borjú ápolása Kötetlen tartásban bőséges tiszta alomszalma adagolás és rendszeres trágyaeltávolítás, Kötött tartásban hetente egy-két bőrápolás, A borjak születés után ideiglenes, majd tartós (tetoválás + krotália) megjelölést kapnak. 5-7 napos korban szarvtalanítás, A borjakat születés után (születési élőtömeg), majd havonta mérlegelni kell, a fertőző betegségek behurcolásának a megakadályozásával védeni kell a megbetegedésektől.

A növendéküsző-nevelés Az üszőnevelés célkitűzései: nagy termelőképesség elősegítése (öröklöttség határáig); jó konstitúció kialakítása (hosszú élettartam, szervezeti szilárdság, ellenálló képesség); jó technológiai tűrés (kötetlen tartásra alkalmasság); gazdaságosság (takarékos fölnevelés, korábbi tenyésztésbe vétel).

A hajtott nevelés (túl bő takarmányozás) nem kedvez a tejelő jelleg kialakulásának A szűkös fölnevelés (gyenge takarmányozás) csököttséghez, korai selejtezéshez vezet. a természetszerű tartás és a szakaszos fejlődéshez igazodó takarmányozás felel meg legjobban.

Az üszők takarmányozása négy szakasz: választástól egyéves korig, éves kortól a vemhesítésig, vemhesítéstől a vemhesség 6. hónapjáig, a vemhesség 6. hónapjától az ellésig tartó szakasz.

Választástól egyéves korig tartó szakasz: 16% fehér­jekoncentráció 2-3 kg széna és 2-3 kg abrak +10-15 kg tömegtakarmány (legelő, szilázs) Éves kortól a vemhesítésig terjedő időszak és a vemhesítéstől a vemhesség 6. hónapjáig tartó szakasz : fehérjekoncentráció 12%. 3-6 kg széna 0-3 kg abrak +15-20 kg tömegtakarmány (legelő, szilázs)

A vemhesség 6. hónapjától az ellésig terjedő időszak: fehérjekoncentráció-szükséglet 16%, 3-5 kg előkészítő abrakot ellés előtt 2-3 héttel fokozatosan csökkentjük, illetve 1-2 kg korpával helyettesítjük vitamin- és ásványianyag-ellátásra fokozottan kell ügyelni Nyalósó és jó minőségű ivóvíz mindig álljon rendelkezésükre,

Tenyésztésbevétel A tejhasznosítású típusban: mérsékelten korai tenyésztésbe vételre törekszünk napi testtömeg-gyarapodást (átlagosan 700 g/nap) üszőket 16-17 hónapos korban, 360-380 kg testtömegben javasolt vemhesíteni. Kettős hasznosítású típusban: szintén a mérsékelten korai tenyésztésbe vétel, de a nagyobb növekedési erély (átlagosan 750-800 g) A tenyésztésbe vétel ajánlott ideje 16-18 hónapos kor, 380-400 kg testtömeg. Húshasznosítású típusban: a korai tenyésztésbevételre törekvés csak az átlagosnál bőségesebb takarmányozással valósítható meg A tenyésztésbe vétel ajánlott ideje 18-24 hónapos kor

A növendék üszők elhelyezése A növendék üszők elhelyezésére legalkalmasabbak az olcsó, szerfás, nyitott, téliesíthető, kötetlen tartású, kevés munkaerővel üzemeltethető, természetes tartást lehetővé tevő istállók. Egy növen­dék üszőre 2-4 mJ fektetőterületet és hasonló nagyságú kifutót számítunk Itatásukra nyílt víztükrös, szintszabályozós, fűthető itatok alkalmasak Takarmányozás: kiosztókocsiról, külső etetőutas megoldás egyedi kezelése céljából kezelőfolyosó,

A növendék üszők gondozási munkái szaporítással kapcsolatos munkák Ivarzás megfigyelés, ivarzók kiválogatása, vemhességvizsgálat takarmányellátás Egy állatra 60-70 cm jászolhossz Nyalósó ellátás! Legeltetés Ivóvíz! trágyaeltávolítás Bőrápolás, körömápolás

Az üszők előhasznosítása Minden üsző elletése. minden fogamzásra képes üszőt vemhesítenek és leelletnek. A selejtezett teheneket az első laktáció alapján legjobbnak bizonyult elsőborjas tehenekkel pótolják. Nő a szelekciós bázis, a tenyésztői munka meggyorsul. Hátránya, hogy megnövekszik a tehénférőhely-igény, a takarmány- és a munkaerő-szükséglet. Vágóüsző-előhasznosítás. Azt az eljárást nevezzük vágóüsző-előhasznosításnak, amikor a tenyészutánpótláson kívül rendelkezésre álló üszőket igen fiatalon, 10-15 hónapos korban, 270-350 kg-os élőtömeggel termékenyítjük, kizárólag egy borjú nyerése céljából. Babytehén-eljárás. Igen korán, 8-10 hónapos korban, 260-300 kg-os élőtömeggel veszik tenyésztésbe az üszőket. Ellés után azonnal elapasztják és visszahelyezik őket a tenyészüszők közé. Ellés utáni újratermékenyítésükre 18-23 hónapos korban kerül sor. Az eljárásban az előhasznosított üszőket nem vágják le, csak egy többletborjút nyernek tőlük.

A tenyészbikanevelés munkái Bőrápolás Körmözés Az orrkarikát 6-8 hónapos korban kell behelyezni borjú utónevelő­ben külön csoportban tartják őket, napi 3-4 kg abrak- és szénaadagot és az élőtömeggel arányosan növelt 5-15 kg tömegtakarmányt (zöldta­karmány, szilázs) kapnak, Legeltetés esetén kiegészítő takarmányról is gondoskodni kell növendékbika takarmányadagja változatos, ízletes, fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag legyen.