Készítette: Vas Valentin Ásvány és kőzettan
Az ásvány és kőzettan röviden a Világegyetem, főleg a Föld természetes úton keletkezett szilárd anyagaival foglalkozó tudományág.
Az ásvány kémia elemek kombinálódásával keletkezet szilárd, általában rendezett atomi szerkezettel rendelkező kristályos vegyület Az ember által előállított vegyületek semmiképp nem tekinthetők ásványoknak
Az ásványok olvadékokból, oldatokból, gőzökből, oldatokból vagy átkristályosodás révén másanyagokból keletkeznek. Lehetnek magamás, üledékes, metamorf kőzetek képződésük szerint.
A kristályok atomjai között lehetnek kovalens, ionos, fémes, hidrogénkötések vagy van der walls kötések. Ettől függően alakulhat ki bennük ion, molekula vagy fémrács.
A kristályok formáivalfoglalozó tudománya kristálymorfológia. Különböző szimmetriaelemek figyelhetők meg bennük mint például a gírek (digír,tetragír) Alapvetően pedig lehetnek zárt vagy nyílt formájúak. Emelett kristályrendszerbeis besoroljuk őket például triklin, monoklin
A kőzeteket is ásványok építik fel. Tömegesen keletkeznek a nagy földtani folyamatok során. Érdekes módon a kőzetek lehetnek folyékony vagy gáz halmaz állapotúak.
A kőzetek vizsgálhatók kőzetmikroszkóppal, vékonycsiszolatban, elektronsugaras mikroanalízissel, pásztázó elektronmikriszkópiával vagy röntgendiffraktometriával.
Földtani információ mely tartalmazza a legalapvetőbb információkat. Kőzettest mely mechanikai és kémia információval lát el. A kőzettömb a kőzettestet tagoló felületek általközrefogotegység.
Az ásványokhoz hasolóan a kőzetekben is kötések vannak melyek kialakulását az adott képződési körülmények határoztak meg. A kőzetek szövetét számos dolog határozza meg mint például a kőzetalkotók kristályossági foka, méretük orientációjuk.