Az általános légkörzés
A troposzféra legfelső részében az egész Földön a nyugatias szelek az uralkodóak Ezeket az Egyenlítő és a sarkvidékek közötti légnyomás- és hőmérsékletkülönbség tartja életben, irányukat pedig a Föld forgásából keletkező eltérítő erő határozza meg.
A magas légkörben a legerősebb szelek a 30. és 60 A magas légkörben a legerősebb szelek a 30. és 60. szélességi fokok között fújnak Ezeket a nyugatias szeleket nevezzük futóáramlásoknak Sebességük : 300-350 km/h
A legerősebben felmelegedő Egyenlítő térségében alacsony, a legerősebben lehűlő sarkvidékek területén magas légnyomású öv fogja körül a Földet. Ok: hőmérsékletkülönbség
A 30. szélességi kört magas, a 60 A 30. szélességi kört magas, a 60. szélességi kört alacsony nyomású öv fogja körbe Oka: a futóáramlásokban képződő ciklonok és anticiklonok
Általános légkörzés
3 nagy szélrendszer alakult ki a Földön: Nyugati szelek Keleties sarki szelek Keleties passzátszelek
Nyugatias szelek A 30. és a 60. szélességi kör szélén fújnak Nagy sebességű→ itt a felszín közelében is ezek uralkodnak A szelek irányát a Coriolis erő módosítja A térítő erő nagysága a sarkok felé nő A ciklonokra az északi féltekén hat a legjobban, ezért ÉK felé sodródnak Az anticiklonok itt DK felé sodródnak
60. sz.kör-nél alacsony légnyomású öv alakult ki a ciklonok miatt 30. sz.kör mentén magas légnyomású öv alakult ki az odasodródott anticiklonok miatt A Ny-ról érkező óceáni szelek vízgőzzel telítettek, a kontinensek nyugati oldalait öntözik. A mérsékelt övezetben így Ny-ról kelet felé csökken a csapadék.
Keleties sarki szelek A pólusok környékén magas a légnyomás magas nyomású övekből É és D felé áramlik a levegő Az eltérítő erő É-on ÉK-i széllé D-en DK-i széllé alakítja. Természetesen a szélrendszerek nem különülnek el élesen egymástól !!! A szélrendszerek követik a hőmérsékleti egyenlítőt ami a földi évszakok szerint hol É-ra hol D-re tolódik.
Keleties passzátszelek Az Egyenlítő és a 30o közötti trópusi övezetben felszín közeli levegő az Egyenlítő felé áramlik. Az északi féltekén ÉK-i, a délin DK-i irányú. Szinte állandóan fúj Iránya sebessége alig változik, "utazó" szél. Az egyenlítő környékén a feláramlás miatt szélcsend van, állandó a felhőképződés, a zápor és zivatar. A 30o magasnyomású övezete szintén szélcsendes, de itt a derült száraz idő a jellemző.
Időszakosan változó és helyi szelek Monszun: évszakosan irányváltozást mutató felszín közeli szélrendszer (mouzin=évszak arabul) Oka a tengerek és szárazföldek eltérő felmelegedése. A nyári monszun tengeri szél, esővel jár A téli monszunok a szárazföldek belsejéből indulnak, szárazak.
A monszun éghajlat sajátossága: meleg nedves nyár, hűvös száraz évszak Monszunról akkor beszélünk, ha a téli nyári szélirány legalább 120o-ban eltér
Mérsékelt övezeti monszun: szárazföldek keleti partvonalán jön létre
Helyi szelek: a földfelszín eltérő felmelegedése nyomán létrejött nyomáskülönbség miatt jönnek létre Lehet: Tenger-parti szél: nappal a tenger, éjszaka a szárazföldek felöl érkezik Hegy-völgyi szél: nappal a melegebb hegyoldal felé, éjszaka a hűvösebb hegyoldalról a völgy irányába fúj Főn vagy bukó szél
Hegy-völgyi szél
Tengerparti szelek