STATISZTIKA II. 5. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hipotézis-ellenőrzés (Statisztikai próbák)
Advertisements

I. előadás.
II. előadás.
BECSLÉS A sokasági átlag becslése
Becsléselméleti ismétlés
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 11. Előadás.
Statisztika II. IX. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
Statisztika II. IV. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Statisztika II. II. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Statisztika II. V. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
KÉT FÜGGETLEN, ILL. KÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSZEHASONLÍTÁSA
Nem-paraméteres eljárások, több csoport összehasonlítása
Statisztika II. VIII. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Kvantitatív módszerek
Kvantitatív módszerek 8. Hipotézisvizsgálatok I. Nemparaméteres próbák Dr. Kövesi János.
Matematikai alapok és valószínűségszámítás

A statisztikai próba 1. A munka-hipotézisek (Ha) nem igazolhatók közvetlen úton Ellenhipotézis, null hipotézis felállítása (H0): μ1= μ2, vagy μ1- μ2=0.
STATISZTIKA II. 2. Előadás
STATISZTIKA II. 3. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
STATISZTIKA II. 6. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
Matematikai statisztika Készítették: Miskoltzy Judit Sántha Szabina Szabó Brigitta Tóth Szabolcs Török Tamás.
Kvantitatív Módszerek
Kvantitatív módszerek
Valószínűségszámítás
Gazdaságstatisztika 19. előadás Hipotézisvizsgálatok
Gazdaságstatisztika 18. előadás Hipotézisvizsgálatok
Gazdaságstatisztika 16. előadás Hipotézisvizsgálatok Alapfogalamak
Hipotézis vizsgálat (2)
Hipotézis-ellenőrzés (Folytatás)
Alapsokaság (populáció)
Várhatóértékre vonatkozó próbák
Hipotézis vizsgálat.
t A kétoldalú statisztikai próba alapfogalmai
Hipotézisvizsgálat v az adatforrás működési “mechanizmusát” egy véletlen eloszlás jellemzi v az adatok ismeretében megfogalmazódnak bizonyos hipotézisek.
Paleobiológiai módszerek és modellek 4. hét
Minőségbiztosítás II_5. előadás
I. előadás.
Valószínűségszámítás - Statisztika. P Két kockával dobunk, összeadjuk az értékeket Mindegyik.
A szóráselemzés gondolatmenete
Minőségbiztosítás II_4. előadás

Bevezetés, tippek Ea-gyak kapcsolata Statisztika II -más tárgyak kapcsolata Hogyan tanulj? Interaktív órák, kérdezz, ha valami nem világos! tananyag =előadások.
Kvantitatív módszerek Hipotézisvizsgálatok Paraméteres próbák.
1 Statisztikai folyamatszabályozás D R. TÓTH ZSUZSANNA ESZTER M ENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK ÜZLETI TUDOMÁNYOK INTÉZET GAZDASÁG - ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI.
Gazdaságstatisztika Hipotézisvizsgálatok Paraméteres próbák november 19., november 20., november 26.
Konzultáció november 19. Nemparaméteres próbák, egymintás próbák
Paraméteres próbák- gyakorlat
Hipotézisvizsgálatok Paraméteres próbák
Hipotézisvizsgálatok
Nemparaméteres próbák
Statisztikai áttekintés (I.)
Hipotézisvizsgálatok általános kérdései Nemparaméteres próbák
II. előadás.
Kvantitatív módszerek MBA és Számvitel mesterszak
Becsléselmélet - Konzultáció
Gazdaságstatisztika konzultáció
Kvantitatív módszerek
Nemparaméteres próbák
I. Előadás bgk. uni-obuda
III. zárthelyi dolgozat konzultáció
Hipotézisvizsgálatok Paraméteres próbák
Sztochasztikus kapcsolatok I. Asszociáció
Kockázat és megbízhatóság
Gazdaságinformatikus MSc
1.3. Hipotézisvizsgálat, statisztikai próbák
Előadás másolata:

STATISZTIKA II. 5. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék

hipotézis

1.A hipotézisek megfogalmazása 2.Próbafüggvény választása 3.Szignifikanciaszint és kritikus tartomány 4.Mintavétel és döntés Hipotézisvizsgálat menete

= ellenhipotézis

T(y 1, y 2, …, y n )

Ha a H 0 helyes, a próbafüggvény normális eloszlású: N(0,1). Szignifikancia szint és elfogadási tartomány A próbafüggvény H 0 helyessége mellett nagy valószínűséggel (1-α) az elfogadási (E), kis valószínűséggel (α) a kritikus (K) tartományba eső értéket vesz fel.

A próba ereje: Az 1-β kiegészítő valószínűség, tehát annak az eseménynek a valószínűsége, hogy nem követjük el a másodfajú hibát (nem fogadjuk el tévesen a nullhipotézist).

A próbafüggvény jelleggörbéjén: azt a függvényt értjük, ami minden lehetséges egyszerű hipotézishez hozzárendeli azt a valószínűséget, amellyel a próbafüggvény az elfogadási tartományba esik. A H=H 0 esetben ez a valószínűség 1-α, minden más esetben pedig β, azaz a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége.

A statisztikai próbák: A nullhipotézis tárgya szerint : paraméterre és eloszlásra vonatkozók A sokaság eloszlásával szemben támasztott alkalmazási feltételek jellege szerint: paraméteres és nemparaméteres A minták száma szerint: egy-, két- és többmintás A minták egymáshoz való viszonya szerint: független és páros A minták nagysága szerint kis- és nagymintás Eloszlás típusa és/vagy egyes paraméterekre vonatkozó kívánalmak Maximum a sokaság eloszlásának folytonossága

(u – próba)

A háromféle lehetséges alternatív hipotézis melletti kritikus értékek: bal oldali alternatíva esetén: kétoldali alternatíva esetén: jobb oldali alternatíva esetén:

Egy cég margarint csomagoló gyártósoráról 10 elemű FAE mintát vettünk. Vizsgáljuk meg 10%-os szignifikanciaszinten, hogy a dobozok átlagsúlya 250 gramm-e! A sokaság eloszlása: N(250, 4 2 ) A 10 elemű FAE minta eloszlása: Dobozok átlagsúlya gramm

Standardizálatlan átlag alsó és felső kritikus értékei: Standardizált mintaátlag alsó és felső kritikus értékei: Az elfogadási tartományba esik, ezért a nullhipotézist nem tudjuk elvetni, azaz elfogadjuk.

Ha a minta normális eloszlású, de a szórás nem ismert: Összetett nullhipotézis A próbafüggvény az elfogadási tartományba esik

A kritikus érték z-próba esetén:

Vizsgáljuk meg azt is, hogy milyen döntést kellene hoznunk akkor, ha az előbbi átlagot és szórást egy 100 elemű mintából nyertük volna. Ez már a kritikus tartományba esik, így el kellene vetnünk a technikai nullhipotézist és az összetett nullhipotézist is.

A nullhipotézis lehet: egy vizsgáztatónál a jelesre vizsgázók aránya 15%, gyártási folyamatban a selejtes termékek aránya 5%, a felnőtt magyar népességben a túlsúlyos személyek aránya 40%.

Egy 150 elemű mintában 18 balkezes személyt találtunk. Ellenőrizzük annak a hipotézisnek a helyességét 5 %-os szignifikanciaszinten, hogy a balkezesek aránya a sokaságban legfeljebb 10%! Mivel 150*0,1=15>10 és 150*(1-0,10)=135>10 Így a nagymintás eljárás alkalmazható. jobb oldali kritikus tartomány Z 0,95 vagy t p (∞)= 1,65 nem vethető el H 1 -gyel szemben

A próba kritikus értékei: bal oldali alternatíva esetén: kétoldali alternatíva esetén: jobb oldali alternatíva esetén:

A margarinos példát folytatva ellenőrizzük a kétoldali hipotézisvizsgálattal 5%-os szignifikanciaszinten! A hipotézisvizsgálat eredménye alapján döntsük el, hogy a sokaság várható értékére vonatkozó hipotézis helyességét z- vagy t-próbával indokolt-e vizsgálni! Mivel a v=9 szf-hoz és 5%-os szignifikanciaszinthez tartozó kritikus értékek c a =2,70 és c f =19,0, a nullhipotézis nem utasítható el. Így a sokaság várható értékére vonatkozó hipotézist z-próbával kell vizsgálni.