Ukrajna a globalizált világban Készítette: Pólin Lénárd Geográfus MSc

Motoros szán

AN-225

Ukrajna Főbb Adatai Fővárosa: Kijev Népesség: 46 287 138 fő Terület: 603.700 km² (Európa második legnagyobb országa) Államnyelv: ukrán Államforma: köztársaság Pénznem: hrivnya (UAH) Krím-félsziget autonóm terület

Népviselet, és szokások

Kijev, az „aranykupolás metropolisz" Főváros; 2,6 millió fő ezzel Ukrajna legnagyobb lakosú városa. Kijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A várost valószínűleg az 5. században a korai keleti-szlávok alapították. A város légi közlekedése három nemzetközi repülőtéren zajlik. A városban található a parlament, és a legfontosabb központi szervek.

Majdan Nezalezsnosztyi (Függetlenség tere)

A Szent András templom

Az ukrán Parlament

A Szent Mihály székesegyház

A II. világháború hőseinek emlékműve

Aranykapu

Szent Szófia-székesegyház

Pecserszka Lavra nagy harangtornya

Pecserszka Lavra

Krím-félsziget, és a Fekete tenger

Ukrajna Történelmi áttekintése I. Ókor: Szkíták; majd az 1. században szláv néptörzsek. Feltehetően a 7. század körül érkeztek a magyarok. Etelköz és Levédia is több elképzelés szerint Dél-Ukrajna területén található. 890-Kijev megalakulása (Varégek). 1019-ben Novgorod és Kijev egyesülésével létrejött a Kijevi Rusz. A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. 1917 megalakult a független Ukrán Köztársaság, melyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglal, s Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállamává tesz. Pártdiktatúra, Szovjetunió „éléstára”.

Ukrajna Történelmi áttekintése II. 1928 és 1933 között becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség, a „holodomor” miatt abban az Ukrajnában, ahol a 19. században a világon a legtöbb gabonát termelték. A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki után a legsúlyosabb katasztrófa Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról (jelenkorban is feszélyező kérdés). Tagja a Független Államok Közösségének (FÁK). A jelenkorban hol kelet, hol pedig nyugat Európa irányába orientálódik a politika mérlege.

A csernobili atomreaktor

A csernobili atomkatasztrófa következményei

2009-es gázvita Az egykori miniszterelnök ellen azért emelt vádat az ügyészség, és végül azért ítélte el októberben a bíróság, mert 2009-ben miniszterelnökként olyan gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, amely a vád és az ítélet szerint 200 millió dolláros kárt okozott Ukrajnának. A hétéves börtönbüntetést az Európai Parlament és a Tanács is elítélte, és azzal vádolták meg Kijevet, hogy az ukrán igazságszolgáltatás nem független, komoly politikai befolyás alatt működik.

Európa gázvezetékeinek hálózata

Belpolitikai áttekintés Régiók Pártja (PR) Julija Timosenko Blokk (BJUT) Jacenyuk Változások Frontja Mi Ukrajnánk (NU) Ukrán Kommunista Párt (KPU) Szabadság (Szvoboda)

Julia Timosenko

Viktor Juscsenko

Vitalij Klicsko

Viktor Janukovics

Külpolitikai viszonyok Lengyel Ukrán két jó barát.. Orosz viták és együttműködések Kanadai jó viszony Nyugat vagy kelet?

Magyar-Ukrán kapcsolatok Szélsőségek előretörése Kisebbségvédelem Kárpátaljai Autonómia Földgázkérdés A Magyar- Ukrán kétoldalú áruforgalom az elmúlt évben elérte a 4 milliárd dollárt, ami jelentős növekedést jelent az elmúlt évekhez viszonyítva. Kettős állampolgárság kérdése

Szvoboda Tüntetések Beregszászban

Szvoboda tüntetések Beregszászban

Köszönöm a figyelmet!