Polgárosodás a vidéki Magyarországon

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

A nyugati civilizációban az elmúlt évezredben mindinkább teret hódítottak a gazdaság kapitalista formái A társadalmi rendszerek a történelemben többnyire.
Kelet-nyugati Átjáró A világzene és az interkulturális kommunikáció kapcsolata a pécsi Balkán Világzenei Fesztivál vizsgálata alapján Készítette: Halász.
„Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián,
A hátrányos helyzetűek megélhetési migrációja a szocializmusban
Az egészségügy és az egészség „ügye” „Képes vagy-e EGÉSZ-séget ÉP-íteni?
AZ ÖNELLÁTÁSTÓL AZ ÁRUTERMELÉSIG
II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét.
A városok fejlődése és szerkezete
A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG FEJLŐDÉSE A SZÖVETKEZETI RENDSZER MEGSZILÁRDULÁSÁTÓL A RENDSZERVÁLTOZÁS KAPUJÁIG
Urbanizáció a fejlődő országokban
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
A POLGÁRI EURÓPA KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
A KETTŐS FORRADALOM AZ IPARI FORRADALOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
TELEPÜLÉSHÁLOZATUNK. FALVAK ÉS A TANYÁK
A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.
A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN /KRITIKAI ELEMZÉS/ Dr. Vasa László.
A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM JELLEMZŐ VONÁSAI MAGYARORSZÁGON
Felvilágosodás Bevezető óra.
Gyermekkor és gyermekkortörténet a kezdetektől napjainkig,különös tekintettel a középkór és reneszánsz gyermekképére.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Mezőgazdasági munka Vidéki élet.
Iskola és mobilitás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
MTA Regionális Kutatások Központja A vidék polgárosodása Erdei Ferenc műveiben Kovács Teréz DSc. tudományos tanácsadó, egyetemi tanár MTA Regionális Kutatások.
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
1. A fogyasztói társadalmak átalakulása az utóbbi fél évszázadban.
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
Társadalom,kultúra és művelődés
Kontinensnyi ország-országnyi kontinens
Bevezetés Európa és Magyarország története kurzus.
A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Tanulságok az ezredforduló küszöbén.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Urbanizáció Kelet-Közép-Európában. A., Az I. világháború előtti időszak I. Általános jellemzők II. Belső különbségek 1. legfejlettebb térség 2. „közepesen”
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
A Dél-alföldi Régió településszerkezete Pfening Viola Geográfus III. évfolyam március 27.
A Közép-Dunántúli Régió ipara
Közép-Magyarország településszerkezete
Transznacionális és multinacionális vállalatok
A városmegújítás, mint a helyi gazdaság hajtómotorja Határmenti régió fejlesztésének lehetőségei Június 24. Brunda Gusztáv, Inno-nivo Kft., Salgótarján.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása -Mezőgazdaság Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba.
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
VI. A magyar nemzetgazdaság modernizációja
7.tétel: Terület és településfejlesztés 1945 és 1990 között
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
Regionális gazdaságtan 7.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Ausztrália.
A magyar mezőgazdaság szerkezete
Út a szabadsághoz 1. Téma plakát feladatai. A totaliarianizmus A totalitarizmus csak a XX. században (az olasz fasizmus idején) jelent meg – először a.
Dr.Vécsei Pál Lakásállomány területi alakulása 1960 és 2008 között Budapest, január.
Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai.
Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. századi Magyarországon.
dr.Vécsei Pál Lakásállomány területi alakulása 1960 és 2008 között
Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. századi Magyarországon
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
A második ipari forradalom és hatásai
Magyarország szovjetizálása
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Népesedési folyamatok I. rész
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
dr.Vécsei Pál Migrációs folyamatok alakulása 1949 és 2009 között
A mezőgazdasági termelés
Előadás másolata:

Polgárosodás a vidéki Magyarországon Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon

Hipotézisek a hazai társadalomfejlődés alternatíváiról Az író nem tartotta könnyen járható útnak a 80-as években az államszocializmusból a fejlett kapitalizmusba való átmenetet,ezért egy új társadalmi formáció kialakulását várta,és ezt nevezte a „harmadik útnak”(„szocialista vegyes gazdaságnak”)

A lengyel,a porosz,a magyar értelmiségiek egy évszázadon keresztül a „harmadik út”eszméjének bővületében éltek. A kelet-európai értelmiségek,akik inkább közép-európainak nevezték magukat a nyugati pénzhajhász és anarchisztikus kapitalizmus és a keleti tradicionalizmus és despotizmus közé szorulva látták magukat.

A harmincas években földreformot szorgalmaztak,hogy a családi kisgazdaságok ,különösen a piacra termelő kertgazdálkodás felé orientálódjon,mind gazdaságilag és társadalmilag Kelet-Európa 1949.évi szovjetizálása és a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása hatására úgy tűnt,hogy véglegesen felszámolták egy harmadik út lehetőségét.

Magyarország különbözik a többi kelet-európai országtól. Magyarországon az agrártermelés nagyobb hányada származik a családi vállalkozásból. Míg Mo-on a családi agrártermelés részesedése az össztermelésből stabil volt az utóbbi évtizedekben,addig a legtöbb országban csökkent. Elméletünk szempontjából a legfontosabb az,hogy a polgárosodás ,a családi vállalkozás újjáéledése K-Európában mintha csak Mo-on lenne megfigyelhető

A családi agrártermelés kiterjedése és dinamikája a kollektivizált szocialista gazdaságokban

A magyar eset Mo.a 80-as évek közepén befejzte az iparosítást,posztindusztriális korszakba lépve még mindig nagy falusi népességgel rendelkezett s nagy hányada termelt élelmiszert. A családi agrártermelés stabil maradt ,a hanyatlás jeleit más vonatkoztatásban ellensúlyozták a növekedési tendenciák. A közelmúlt agrártörténetének legfontosabb eseménye a mezőgazdasági kisvállalkozások megszületése.

A szocialista országok a posztindusztriális korszakban Az 1970-es évek elején végzett kutatások meglepő eredményt mutattak a városi-falusi népességeloszlás adataiban. A falusi népesség lassan csökkent a szocialista extenzív iparosítás folyamán. Jelentősen lecsökkent a mezőgazdasági népesség aránya

A nem mezőgazdasági népesség aránya: 1949 12,3% 1960 23,6% 1970 32,2% Ez abból eredt,hogy az iparosítás és a kollektivizálás hatására sokan az iparban vállaltak munkát,de nem akartak vagy tudtak a városokba költözni,ezért ingázni kezdtek. 1949-ben a falusi lakosság 76%-a volt agrárnépesség,míg a 70-es évek közepén a falusi lakosság többsége a mezőgazdaságon kívül dolgozott. Ez a folyamat az alulurbanizáltság.

Az alulurbanizálódást az tette lehetővé,hogy az ipari munkások első generációja,amelyet a kollektivizálás a városi iparba tanított „kárpótlásként” megtarthatta a családi törpegazdaságot. A családi törpegazdaságok a kollektivizálás után is jelentős szerepet játszanak. A községi lakosságnak 90,a városinak 30%-a állított elő mg-i terméket 1982-ben Így a családi agrártermelés szempontjából az első helyen álltunk a szocialista országok között.

Változások a családi agrártermelésben az elmúlt évtizedben Az elmúlt évtizedben a családi vállalkozások száma és a családi művelés alatt álló földterület száma csökkent,míg a szocialista,iparosított,bürokratikusan szervezett nagyüzemi vállalkozás pedig növekedett. 1972-ben és 1982 között a vállalkozások száma 11%-al a művelés alatt álló földterület 23%-kal csökkent.

Sokan áttértek az állattenyésztésre Okok: A 70-es években pénzbeli kárpótlást vagy takarmányt adtak,ha lemondtak a háztájiról Sokan áttértek az állattenyésztésre Az öregek nem léptek be a szövetkezetbe,lassan kihaltak 2 hektáros vagy nagyobb gazdaságok hanyatlása

A kollektivizált szocialista mezőgazdaságban folyó családi termelés alternatív elméletei

Három különböző elméletet ismerünk: Proletarizálódási elmélet Paraszt-munkás elmélet Félbeszakadt polgárosodás elmélete

Proletarizálódási elmélet Ez volt a szovjet típusú mezőgazdaság hivatalos teoterikusainak elmélete.E felfogás szerint a családi agrártermelés átmeneti jelenség.A szocialista mezőgazdaság fejlődése során fokozatosan,de elkerülhetetlenül „iparszerű termelési rendszerré alakul át,a volt parasztság,pedig a teljes proletarizálódás felé halad.

A paraszt-munkás elmélet Ide tartoztak azok az ipari munkások,akik megtartották vidéki lakóhelyüket és részt vállaltak a családi agrártermelésben

A „félbeszakadt polgárosodás” elmélete A „polgár” és a „polgárosodás” jelentésváltozásai.A sztálinista időszakban a „polgár” negatív címke volt,jelentését figyelmenkívül hagyták és a kispolgárral vagy a kapitalistával azonosították.

Metateorikus következtetések Ennek a „harmadik utas” stratégiának az a lényege,hogy a gazdaság-és társadalompolitikához a hazai polgári fejlődést hangsúlyozza,célja,hogy a polgárosodó értelmiség mellé felzárkóztasson egy izmosodó,egymással versenyben felnövő nemzeti tulajdonos polgárságot,nem csupán a mezőgazdaságban,hanem a gazdaság minden területén

Forrás Szelényi Iván:Harmadik Út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon

Köszönöm a figyelmet!