Polgárosodás a vidéki Magyarországon Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon
Hipotézisek a hazai társadalomfejlődés alternatíváiról Az író nem tartotta könnyen járható útnak a 80-as években az államszocializmusból a fejlett kapitalizmusba való átmenetet,ezért egy új társadalmi formáció kialakulását várta,és ezt nevezte a „harmadik útnak”(„szocialista vegyes gazdaságnak”)
A lengyel,a porosz,a magyar értelmiségiek egy évszázadon keresztül a „harmadik út”eszméjének bővületében éltek. A kelet-európai értelmiségek,akik inkább közép-európainak nevezték magukat a nyugati pénzhajhász és anarchisztikus kapitalizmus és a keleti tradicionalizmus és despotizmus közé szorulva látták magukat.
A harmincas években földreformot szorgalmaztak,hogy a családi kisgazdaságok ,különösen a piacra termelő kertgazdálkodás felé orientálódjon,mind gazdaságilag és társadalmilag Kelet-Európa 1949.évi szovjetizálása és a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása hatására úgy tűnt,hogy véglegesen felszámolták egy harmadik út lehetőségét.
Magyarország különbözik a többi kelet-európai országtól. Magyarországon az agrártermelés nagyobb hányada származik a családi vállalkozásból. Míg Mo-on a családi agrártermelés részesedése az össztermelésből stabil volt az utóbbi évtizedekben,addig a legtöbb országban csökkent. Elméletünk szempontjából a legfontosabb az,hogy a polgárosodás ,a családi vállalkozás újjáéledése K-Európában mintha csak Mo-on lenne megfigyelhető
A családi agrártermelés kiterjedése és dinamikája a kollektivizált szocialista gazdaságokban
A magyar eset Mo.a 80-as évek közepén befejzte az iparosítást,posztindusztriális korszakba lépve még mindig nagy falusi népességgel rendelkezett s nagy hányada termelt élelmiszert. A családi agrártermelés stabil maradt ,a hanyatlás jeleit más vonatkoztatásban ellensúlyozták a növekedési tendenciák. A közelmúlt agrártörténetének legfontosabb eseménye a mezőgazdasági kisvállalkozások megszületése.
A szocialista országok a posztindusztriális korszakban Az 1970-es évek elején végzett kutatások meglepő eredményt mutattak a városi-falusi népességeloszlás adataiban. A falusi népesség lassan csökkent a szocialista extenzív iparosítás folyamán. Jelentősen lecsökkent a mezőgazdasági népesség aránya
A nem mezőgazdasági népesség aránya: 1949 12,3% 1960 23,6% 1970 32,2% Ez abból eredt,hogy az iparosítás és a kollektivizálás hatására sokan az iparban vállaltak munkát,de nem akartak vagy tudtak a városokba költözni,ezért ingázni kezdtek. 1949-ben a falusi lakosság 76%-a volt agrárnépesség,míg a 70-es évek közepén a falusi lakosság többsége a mezőgazdaságon kívül dolgozott. Ez a folyamat az alulurbanizáltság.
Az alulurbanizálódást az tette lehetővé,hogy az ipari munkások első generációja,amelyet a kollektivizálás a városi iparba tanított „kárpótlásként” megtarthatta a családi törpegazdaságot. A családi törpegazdaságok a kollektivizálás után is jelentős szerepet játszanak. A községi lakosságnak 90,a városinak 30%-a állított elő mg-i terméket 1982-ben Így a családi agrártermelés szempontjából az első helyen álltunk a szocialista országok között.
Változások a családi agrártermelésben az elmúlt évtizedben Az elmúlt évtizedben a családi vállalkozások száma és a családi művelés alatt álló földterület száma csökkent,míg a szocialista,iparosított,bürokratikusan szervezett nagyüzemi vállalkozás pedig növekedett. 1972-ben és 1982 között a vállalkozások száma 11%-al a művelés alatt álló földterület 23%-kal csökkent.
Sokan áttértek az állattenyésztésre Okok: A 70-es években pénzbeli kárpótlást vagy takarmányt adtak,ha lemondtak a háztájiról Sokan áttértek az állattenyésztésre Az öregek nem léptek be a szövetkezetbe,lassan kihaltak 2 hektáros vagy nagyobb gazdaságok hanyatlása
A kollektivizált szocialista mezőgazdaságban folyó családi termelés alternatív elméletei
Három különböző elméletet ismerünk: Proletarizálódási elmélet Paraszt-munkás elmélet Félbeszakadt polgárosodás elmélete
Proletarizálódási elmélet Ez volt a szovjet típusú mezőgazdaság hivatalos teoterikusainak elmélete.E felfogás szerint a családi agrártermelés átmeneti jelenség.A szocialista mezőgazdaság fejlődése során fokozatosan,de elkerülhetetlenül „iparszerű termelési rendszerré alakul át,a volt parasztság,pedig a teljes proletarizálódás felé halad.
A paraszt-munkás elmélet Ide tartoztak azok az ipari munkások,akik megtartották vidéki lakóhelyüket és részt vállaltak a családi agrártermelésben
A „félbeszakadt polgárosodás” elmélete A „polgár” és a „polgárosodás” jelentésváltozásai.A sztálinista időszakban a „polgár” negatív címke volt,jelentését figyelmenkívül hagyták és a kispolgárral vagy a kapitalistával azonosították.
Metateorikus következtetések Ennek a „harmadik utas” stratégiának az a lényege,hogy a gazdaság-és társadalompolitikához a hazai polgári fejlődést hangsúlyozza,célja,hogy a polgárosodó értelmiség mellé felzárkóztasson egy izmosodó,egymással versenyben felnövő nemzeti tulajdonos polgárságot,nem csupán a mezőgazdaságban,hanem a gazdaság minden területén
Forrás Szelényi Iván:Harmadik Út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon
Köszönöm a figyelmet!