Kis-és középvállalkozások és a hitelgarancia

Az előadás felépítése Kis- és középvállalkozások I./1. Kis- és középvállalatok definiálása, Régi és új definíció Gondok az új definícióból adódóan I./2. KKV szektor kialakulása a rendszerváltástól napjainkig, KKV-k a gazdasági szervezeteken belül, KKV szektor az EU-n belül I./3. KKV szektor jelentősége a gazdaságban, vállalkozások demográfiája, gazdasági jellemzőik, kilátásaik, KKV szektor a nemzeti számlákban, Vállalkozói aktivitás I./4. KKV szektor támogatása, állami támogatások szükségessége, Nagyvállalati összefogás, KKV-k mint bankok célcsoportjai

Hitelgarancia II./1. Hitelgarancia rendszerek, Csoportos, kölcsönös, szövetkezeti garancia rendszerek, Közhitelgarancia rendszer II./2. Közhitelgarancia rendszer működése, jogi háttere, Kik vehetik igénybe a kezességet és kik nem? II./3. Hitelgarancia Rt. Feladatai, működése, számviteli sajátosságok, Szervezeti felépítés, éves jelentés, nemzetközi kapcsolatok II./4. Hitelgarancia Rt. tevékenysége, Ki, mit, mennyiért? Termékei

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány III./1. Történeti áttekintés, formai sajátosságok, jogi háttér III./2. A tevékenységek eltérő vonásai különös tekintettel az agrárágazatra és vidékfejlesztésre III./3. Az alapítvány működési modellje, Kezességnyújtás folyamata, Beváltás folyamata III./4. Az alapítvány jellemzése számokkal Hitelgarancia a gyakorlatban IV./1. Beruházási hitelek IV./2. Preferált célú agrár-beruházási hitelek IV./3. Jelzáloghitelezés

I. Kis- és középvállalkozások 1999. évi XCV. tv. alapján 2004. május 1-ig kkv:   Létszám Nettó Árbevétel Mérleg-főösszeg Mikro vállalkozás max. 10 fő - max. 700 millió Ft max. 500 millió Ft Kisvállalkozás max. 50 fő - Középvállalkozás max. 250 fő - max. 4.000 millió Ft max. 2.700 millió Ft 2005. január 1-jetől:   Létszám Nettó Árbevétel Mikro vállalkozás max. 10 fő max. 2 millió euro 500 millió Ft Kisvállalkozás max. 50 fő max. 10 millió euro 2,5 mrd Ft Középvállalkozás max. 250 fő max. 50 millió euro 12,5 mrd Ft A kis- és középvállalkozások nagy száma a gazdaság éltető ereje. Minden fejlett gazdasággal rendelkező országra jellemző, hogy a kormányzat segíti a méretei, lehetőségei miatt hátránnyal induló kis- és középvállalkozásokat, igyekszik megfelelő gazdasági környezetet kialakítani számukra. Miután a legutóbbi időkben a kis- és középvállalkozások nagy része beszállítóként szoros együttműködést alakít ki a világ óriás cégeivel, a gazdaságpolitikában külön figyelmet kell fordítani a kkv-kra, alapvető érdek létrejöttüknek, működésüknek támogatása. A kkv-k fogalma, köre is folyamatosan változik. A kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. (95) törvény alapján 2004. május 1-ig kkv (táblázat). Függetlenségi kritérium: ha az állam, önkormányzat, vagy a kkv-n kívül eső vállalkozások tulajdoni hányada (kivéve az intézményi befektetőkét) tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön és együttesen nem haladhatja meg a 25%-ot. A csatlakozás előtt elengedhetetlen volt a hazai és uniós kkv-definíciók összhangjának megteremtése, ami az egységes támogatási rendszernek is alapfeltétele. A kormány két lépcsőben végezte el a definíció módosítását, s az uniós szabályozásnak megfelelően 2005. január 1-jetől (táblázat). Függetlenségi kritérium: ha az állam, önkormányzat, vagy a kkv-n kívül eső vállalkozások tulajdoni hányada (kivéve az intézményi befektetőkét) tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön és együttesen nem haladhatja meg a 25%-ot.

A korábbi és új definíció közötti lényeges különbségek: mikro vállalkozások korábbinál pontosabb körülhatárolása kis- és középvállalkozások mérleg-főösszeg és árbevétel határainak megnövelése a korábbi 25% állami, önkormányzati vagy nem kkv tulajdonosi részesedésre vonatkozó függetlenségi kritérium helyett részletesebb megoldással lesznek a vállalkozások megkülönböztethetőek Változások: közel ezer vállalkozás átsorolása történik meg a kkv-k arányai eltolódnak egymás közt sor kerül az önálló vállalkozás, a társvállalkozás, az összekapcsolt vállalkozás fogalmak bevezetésére nagyvállalatok jó része is beletartozik majd a kkv körbe A korábbi és új definíció közötti lényeges különbségek: mikro vállalkozások korábbinál pontosabb körülhatárolása kis- és középvállalkozások mérleg-főösszeg és árbevétel határainak megnövelése a korábbi 25% állami, önkormányzati vagy nem kkv tulajdonosi részesedésre vonatkozó függetlenségi kritérium helyett részletesebb megoldással lesznek a vállalkozások megkülönböztethetőek Változások: közel ezer vállalkozás átsorolása történik meg csökken a mikro- és közepes vállalkozások száma, míg a kisvállalkozások száma nő, vagyis a kkv-k arányai eltolódnak egymás közt sor kerül az önálló vállalkozás (autonomous enterprise), a társvállalkozás (partner entertprise), az összekapcsolt vállalkozás (linked enterprise) fogalmak bevezetésére nagyvállalatok jó része is beletartozik majd a kkv körbe, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy kevés olyan hazai vállalkozás lesz, amelyik nem pályázhat meg EU támogatást.

Gondok az új definícióból adódóan: rászoruló kisvállalatok csúsznak le a támogatásokról, csődveszély nagyvállalatok versenyelőnye pályázatok elnyerésében támogatásból kiszoruló cégek A kkv szektor kialakulása: 80-as évek vállalati gazdasági munkaközösségei: egyéni teljesítmény elismerése a központosított hatalom bábáskodása mellett rendszerváltás során a pénzügyi, gazdasági, információs struktúra mesterséges kialakítása szervezetek nem elég hatékonyak Az átrendeződés miatt éppen azok a kisebb vállalkozások csúszhatnak le a támogatásokról, amelyeknek a legnagyobb szükségük van az ilyen pénzügyi mankókra. Csődbe jutásuk a későbbiekben komoly foglalkoztatási gondokat okozhat. Az új besorolás szerint közepesnek számító korábbi nagyvállalatok egy egész teamet bízhatnak meg pályázatok sikeres megírásával, szemben a kis cégekkel, nem beszélve az egyéni vállalkozókról, akik ezáltal versenyhátrányba kerülnek. Az újra definiálás következtében egyes cégek szintén kiszorulnak a támogatható vállalkozások köréből, mert tulajdonosaik ugyanazok a személyek. S 2005-től konszolidálni kell az ún. partner- és kapcsolódó vállalkozások árbevételét. Így fennáll annak a veszélye, hogy valakik azért záródnak ki a támogatási lehetőségekből, mert sok kis cégének együttes árbevétele meghaladja a limitet. A hazai állapotot színezi, hogy magyar vállalkozások (köztük a kkv-k) nem szerves fejlődés során alakultak ki, hanem a gazdaságpolitika által felülről vezérelt folyamat eredményeként jöttek létre. Ennek minden gondját-baját még mai napig is magukkal hordozzák (például a vállalkozói kultúra hiánya). A nyolcvanas évek kényszerűen „megengedő” gazdaságpolitikájának talaján sarjadtak ki a vállalati gazdasági munkaközösségek, a vgmk-k, gmk-k, amelyek – bizonyos értelemben – már a piac szereplőivé váltak. A maguk nemében torz képződmények voltak, de mindenesetre az a pozitívumuk megvolt, hogy már elismerték az egyéni kezdeményezést, az egyéni teljesítményt. Már ekkor a későbbi kisvállalkozások csíráit hordozták magukban, miközben a központosított vezetés bábáskodott felettük. Mindez, ha nem is forradalmasítja, de megreformálja a hanyatló gazdaságot. Következésképp a rendszerváltáshoz nagyban hozzájárultak a kkv-k. Az előzőekből következik, hogy a kisvállalkozói réteget segítő pénzügyi, gazdasági, információs struktúrát is mesterségesen kellett kialakítani. A megfelelő gazdasági környezet hiányosságai miatt ezek a szervezetek sem tudták – főként az első években – kellő hatékonysággal ellátni a feladatukat.

Kkv-k a korai átmeneti gazdaságban: (1990-96) felszámolják a tervgazdaság és a pártállam politikai intézményeit kiépülnek a piacgazdaság intézmény keretei rövid idő alatt a hiánygazdaság versenygazdasággá alakul állami tulajdon privatizációja radikális átalakulás a gazdaság szerkezetében gyorsan növekvő számú vállalkozás, amelynek túlnyomó többsége mikro vállalkozás gazdaság nyitottsága nő kkv szektor a sok új belépővel felhígul – kényszervállalkozások, tőkeszegénység

Kkv-k a fejlett átmeneti gazdaságban: (1997-) az import szabályozása egyre liberálisabb, így erősödik az importverseny a betelepülő külföldi tulajdonú vállalkozások egy része a hazai piacon értékesít erősödik a hazai tulajdonú vállalkozások teljesítménye és az egymásnak támasztott konkurencia verseny erősödése, stabilizálódó szabályozási környezet

Néhány hatékonysági és eredménymutató vállalatcsoportok szerinti változása A ki s- és középvállalkozásoknál – a vállalatok összességétől eltérően – valamennyi mutatónál felismerhető az extenzív és az intenzív fejlődési folyamat hatása. E csoportnál nemcsak a foglalkoztatási index javult, hanem a többi mutató egy vállalatra vetített érték-indexének nagysága is meghaladta az infláció mértékét. Ezeknél a csoportoknál a fajla-gos volumenmutatók, a hatékonysági, illetve jövedelmezőségi együtthatók is javulást je-leznek. Öt év alatt csupán a vállalatok likviditásában nem tapasztalható előrelépés.

Az egyes kkv-csoportok mérlegfőösszegének aránya az összes vállalaté arányában A három év folyamán a kis- és középvállalkozói kör bruttó hozzáadott értékben mért teljesítménye, részesedése az összes vállalat bruttó hozzáadott értékéből keveset változott. A mikrovállalkozások részesedése évről évre javult. A vállalatok mérlegfőösszegének megoszlását jelentős ingadozás jellemzi. (Lásd a 2. ábrát.) 1999-ben a kis- és középvállalkozói kör részesedése a vállalatok teljes mérlegfőösszegéből megnőtt, 2000-ben az 1998. évi szint alá esett. Ez figyelmeztet a mérlegfőösszeg nagyságának fontosságára és szükségessé teszi bevonását a méret szerinti kritérium kialakításába.

A nemzetgazdasági ágak bruttó hozzáadott értéke és részesedése a piaci áron mért vállalati GDP-ből A kis- és közép-, illetve a nagyvállalkozások adatainak ágazati szerkezete eltérő. A nagyvállalkozások között az ipar, építőipar túlsúlya figyelhető meg, a kis- és középvállalkozások esetében viszont a szolgáltatási ágazatoké. Az agrárium legalacsonyabb teljesítménymutatói ellenére a kis- és középvállalkozások közé tartozó mezőgazdasági vállalkozások növelték részesedésüket a piaci áron mért GDP-ből. Mivel a kis- és középvállalkozások a hazai magántulajdon által irányított szolgáltatási ágazatokban koncentrálódnak, a kis- és középvállalkozások helyzetének megítéléséhez a hazai magántulajdonú szolgáltatási ágazat kiemelt elemzésére lenne szükség.

GEM vállalkozói aktivitás és a vállalati vállalkozási index országok szerint A vállalkozói lehetőségeket és a kapacitást (a képességek és a motiváció) azonban meghatározzák a vállalkozói keretfeltételek. A GEM-modell szerint a vállalko-zói keretfeltételek közé soroljuk a pénzügyi lehetőségeket, a kormányzati politikát, a kormányzati programokat, az oktatást és a tréninget, a K+F-transzfert, a kereskedelmi és jogi infrastruktúrát, a fizikai infrastruktúrát, a belső piaci nyitottságot és a kulturális szo-ciális normákat. Annak érdekében, hogy a vállalkozói aktivitás különböző dimenziói jobban érzékel-hetők legyenek, a GEM két típusú csoportosítást alkalmaz. Egyrészt elkülöníti a lehető-ség motiválta és kényszervállalkozásokat annak megfelelően, hogy a kínálkozó lehetőség kihasználása érdekében, vagy pedig kényszerből hozták-e létre az adott céget. Másrészt alkalmazta a születőben levő vállalkozások és a 42 hónapnál fiatalabb vállalkozások ka-tegóriákat, amelyek alapján kialakíthatók a tervezett vállalkozások és a már létrejött fiatal vállalkozások csoportjai. A résztvev ő országok nemzetközi összehasonlítását három mutató alapján végezzük el: a TVM azt mutatja, hogy az adott időpontban az adott országban a felnőtt (18–65 éves korú) lakosság hány százaléka akar vállalkozásba kezdeni, vagy már van 42 hónapnál fia-talabb vállalkozása. Ebből származtatható a lehetőség motiválta, illetve a kényszervállal-kozások aránya, amelyek azt mutatják, hogy az adott időpontban, az adott országban a felnőtt (18-65 éves korú) lakosság hány százaléka akar vállalkozást létrehozni (vagy van 42 hónapnál fiatalabb vállalkozása), amely létrehozásának oka a kínálkozó üzleti lehető-ség vagy pedig a kényszer volt.

TVM azt mutatja, hogy az adott időpontban az adott országban a felnőtt lakosság hány százaléka akar vállalkozásba kezdeni, vagy már van 42 hónapnál fiatalabb vállalkozása. Ebből származtatható a lehetőség motiválta, illetve a kényszervállalkozások aránya, amelyek azt mutatják, hogy az adott időpontban, az adott országban a felnőtt lakosság hány százaléka akar vállalkozást létrehozni (vagy van 42 hónapnál fiatalabb vállalkozása), amely létrehozásának oka a kínálkozó üzleti lehetőség vagy pedig a kényszer volt. VVM egy olyan komplex index, amelyet a vállalkozói vállalatok összes vállalathoz viszonyított százaléka és ezen cégek foglalkoztatási aktivitása eredményeképpen alakítottak ki. A negatív számok elkerülése érdekében a VVM átlagértékét kettőre standardizálták. 2002-ben a résztvevő 37 ország 2,4 milliárd lakosa közül mintegy 286 millió személy vett részt új vállalkozás létrehozásában vagy volt 42 hónapnál fiatalabb vállalkozása. Ez az országok átlagában 8 százalékos, a teljes lakosságra vetítve pedig 12 százalékos vál-lalkozói aktivitásnak felel meg. A vállalkozói aktivitás ugyanakkor jelentős nemzetközi és regionális különbségeket mutat, ami az ezer felnőtt lakosra jutó 1,8 vállalkozótól (Japán 2002) 18,9 vállalkozóig (Thaiföld 2002) terjed. A vállalkozói aktivitás Ázsia fejlett országaiban a legalacsonyabb, némileg magasabb Kelet-Közép-Európában, valamivel több az Európai Unió országai-ban. A legmagasabb aktivitást Ázsia fejlődő országai esetében láthatjuk, amit Latin-Amerika, majd az Egyesült Királyság országai követnek. A vizsgált időszakokban vállalkozók mintegy kétharmada lehetőségmo-tivált, egyharmada pedig kényszervállalkozó. A lehetőségmotivált vállalkozás inkább a fejlett országokra, a kényszervállalkozás a fejlődő országokra jellemző. Magyarország a 2001. évi felmérésben igen jól szerepelt. A TVM 11,4-es értékével a 9,8-es világátlag felett helyezkedtünk el, Európában pedig Írország mögött, a második helyen végeztünk. 2002-re a vállalkozói mutató visszaesett 6,6-ra (42 százalékos vissza-esés), ami a 7,8-es világátlag alatt van. Európában is romlott a pozíciónk, a többi átmene-ti ország (Lengyelország, Oroszország, Szlovénia, Horvátország) gazdaságához viszo-nyítva azonban még mindig szignifikánsan jobban állunk.

Önfoglalkoztatás aránya és a vállalkozói ráta az OECD-országokban Vállalkozói ráta: a tulajdonosok aránya a teljes foglalkoztatottak számához képest. Az önfoglalkoztatók közé tartoznak a főállásban önállók, a társas vállalkozások tagjai és kisegítő tagjai továbbá a szövetkezeti tagok és alkalmi munkások. magasabb önfoglalkoztatási arány Általában a magasabb önfoglalkoztatási arány a hagyományos családi vállalkozások uralta gazdaságokban – Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország –, és a fej-lődő országokban – Törökország, Mexikó – található. A magasabb növekedési ütemeket produkáló fejlett országok önfoglalkoztatási rátája általában magasabb, mint a kisebb nö-vekedési ütemet létrehozó társaiké, és a különbségek jelentősek. Két országpár, egymás-sal szoros kapcsolatban álló gazdaság, az amerikai és a kanadai, illetve az ausztrál és az újzélandi önfoglalkoztatási rátái között is nagy eltérések láthatók, amelyek nehezen ma-gyarázhatók fejlettségi, növekedési vagy kulturális tényezőkkel. Magyarország belesi-mulni látszik a trendbe, a 2000-es 14,2 százalék önfoglalkoztatási ráta igen közel áll a cseh 14,4 százalékos adathoz, viszont jelentősen alulmúlja a lengyel 22,3 százalék érté-ket. Ez utóbbi magas arány valószínűleg a lengyel mezőgazdaságban működő kisebb üzemek, családi vállalkozásoknak köszönhető. Ha az önfoglalkoztatók aránya helyett a cégtulajdonosok arányát adjuk meg, akkor az előzőkhöz képest hasonló adatot kapunk, bár néhány ország esetében (Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália) a vállalkozói ráta meghaladja az önfoglalkoztatók számát. Ez vagy azt mutatja, hogy ezekben az országokban a több cég tulajdonlása vagy/és a csupán tulaj-donosként létezés gyakoribb, mint máshol (így az EU-ban is), ahol szorosabban össze-függ a tulajdon és az önfoglalkoztatás, vagy pedig az eltérő adatbázisok inkonzisztenciá-járól van szó. A hazai tulajdonosok aránya a foglalkoztatottakhoz képest magas, ezzel Magyarország az élbolyban szerepel, Európában csupán Görögország előz meg bennün-ket. a vállalkozói ráta meghaladja az önfoglalkoztatói rátát

Kkv szektor az EU-ban: Lisszaboni Agenda és EUGA célkitűzése: legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő gazdaság 25 tagállamban közel 20 millió kkv Eu GDP-jének 57%-a kkv-k 45 5-a tud csak az EU-s támogatásokról 4% pályázik csak Az Európai Tanács 2000-ben fogalmazta meg a Lisszaboni Agendát, melynek fő célkitűzése, hogy 2010-re az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő gazdaságává váljon. Az EUGA kezdeményezés a Lisszaboni Agenda-val összhangban került kialakításra, támogatva ezzel az EU és az egyes nemzeti kormányzatok erőfeszítéseit a célkitűzések megvalósítására. Európában a gazdasági társaságok között a kis- és középes méretű vállalatok képviseltetik magukat a legnagyobb számban. Az EU 25 tagállamában mintegy 20 millió kkv tevékenykedik, ők adják az Unió GDP-jének 57%-át. Az Unió versenyképességének növelése, a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlettség szempontjából kulcsszerepük van ezen szervezeteknek, melyek – megfelelő háttér és támogatás mellett – a fejlődés elsőszámú mozgatórugói lehetnek. Tapasztalatok szerint azonban a kkv-knak mindössze 45%-a tud az igénybe vehető EU támogatásokról, és csupán 4%-uk nyújt be pályázatot.

Kilátások, várakozások K and H és a Gfk Közvélemény-kutató kkv bizalmi index kutatása: negatív tartomány – 2005 nehéz év árbevétel növekedési várakozásai egyszámjegyűek innovációs kedv viszont töretlen mezőgazdasági vállalkozások a legborulátóbbak Kitörési pont: minél több EU-s forrás bevonása A K and H Bank a GfK közvélemény-kutató intézettel közösen végzi a K and H kkv bizalmi index-kutatást. A kutatás során több mint hétszáz, éves szinten 700 millió forint nettó árbevétel alatti kis- és középvállalkozást kérdeztek meg a versenyhelyzetről, eredményeikről, azok elérését nehezítő tényezőkről. A kkv bizalmi index negatív tartományban maradt a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán. A romlása a felmérésben résztvevő kis- és középvállalkozások vezetői szerint gazdaságpolitikai okokra, emellett a vállalkozások által tapasztalt jelentős közterhekre és a romló likviditási helyzetükre vezethető vissza. 2005 a kkv-szektor nehéz éve volt és ennek megfelelően árbevétel növekedési várakozásai is csak egyszámjegyűek (6-7 százalékra várják a bővülést a következő egy év távlatában). Ennek ellenére töretlen az innovációs kedv a körükben. A kkv-k többsége új termékek bevezetésében, új piacok megszerzésében és az EU-források bevonásában látja a kitörési pontot. Az országos eredmények szerint ágazatonként a mezőgazdasági vállalkozások jövőképe a leginkább borúlátó ( mínusz 19 ponttal). Az agrárvállalkozások most ismerték fel, hogy a kelet-európai országokból egyre erősödő konkurenciával kell számolniuk. A szolgáltatási index (mínusz 11 ponttal) és az ipari index (9 ponttal) romlása a gazdaságpolitikai helyzetre és a romló likviditási pozícióra vezethető vissza. A legkisebb cégek várakozásai a leginkább negatívak.

Állami akciók A kis- és középvállalkozások a nemzetgazdaságban igen fontos szerepet töltenek be, hiszen a GDP közel felét termelik, a munkavállalóknak pedig megközelítőleg kétharmadát foglalkoztatják. Nem véletlen, hogy egyre több támogatásban részesül(het)nek. Az állami támogatások egy része vissza nem térítendő, más része kedvezményes hitelprogram, vagy induló vállalkozások számára biztosított tőkebefektetés formájában valósul meg. Sikeres hitelkonstrukciók: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által szervezett Európa-hitel (amelynél a teljes évre szánt keret felét, 40 milliárd forintot a bankok már ki is helyezték), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Széchenyi-kártyája (az eddig felhasznált hitelkeret 37 milliárd forint).

GVOP célkitűzéseinek 4 prioritása között: 2. prioritás: kis- és középvállalkozások fejlesztése. A kis- és középvállalkozások (KKV) a magyar gazdasági fejlődés jelentős forrástartalékai, következésképpen az operatív program olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek kifejezetten ezek igényeire összpontosítanak. A cél e lehetőségek kihasználása és a kisebb, kevésbé hatékony hazai, illetve a nagy, modern, külföldi tulajdonú vállalatok közötti szakadék áthidalása. Az intézkedések a műszaki-technológiai beruházásokat, minőségbiztosítási rendszerek bevezetését, a termelőberendezések korszerűsítését, a vállalkozásoknak az EU-beli szintre való felzárkóztatását, innovatív termékek létrehozását támogatja. E prioritás támogatja a KKV-k üzleti tanácsadáshoz való hozzáférését, a vállalkozásirányítás fejlesztését, a KKV-k közötti együttműködést is.

Bankok célcsoportjaként A nagyvállalati piacon kialakult éles verseny és a minimálisra csökkent jövedelmezőség hatására az utóbbi években egyre több bank érdeklődése fordult a korábban elhanyagolt kis- és középvállalati szektor felé. Míg a honi nagyvállalatok eladósodottsága a nemzetközi szintet közelíti, addig a KKV-szektorba tartozó vállalkozások jellemzően még mindig forráshiánnyal küzdenek. A KKV-szektor tehát a bankok számára hatalmas potenciállal kecsegtető hitelpiacot jelent. A kicsik finanszírozása ugyanakkor speciális kihívások elé állítja a pénzintézeteket. Egyrészt a vállalkozás méretének csökkenésével a csőd kockázata egyre nagyobb, másrészt a kisebb vállalatok jelentős része nem rendelkezik alapos pénzügyi kimutatásokkal, így limitált a bankok számára róluk elérhető információ.

Kezelése: a folyamatok és termékek egyszerűsítése. A KKV-hiteleket tovább drágító tényező: az elbírálásukhoz és későbbi figyelemmel kisérésükhöz kapcsolódó magas fajlagos adminisztrációs költség. Kezelése: a folyamatok és termékek egyszerűsítése. Egyre többen kínálnak szolgáltatás-csomagokat, illetve gyorsított elbírálású, sztenderd feltételű hiteleket. Szofisztikáltabb ügyfelek: gyakran több – általában két – bankkal állnak kapcsolatban, ezek kondícióit összehasonlítják, és váltanak is akár, ha máshol jobb feltételeket sikerül elérniük. Keresztértékesítési szempontok: a forráshoz jutás egyik feltétele, hogy a cég éves számlaforgalmának meghatározott százalékát a hitelező banknál bonyolítsa. Itt azonban csak részben lehet keresztértékesítésről beszélni, e feltétel bizonyos mértékig a bankok információhiányából fakadó kockázatát hivatott ellensúlyozni. A KKV-hiteleket még egy további tényezô drágítja a kihelyezésükkel járó magasabb kockázaton túl, mégpedig az elbírálásukhoz és késôbbi figyelemmel kisérésükhöz kapcsolódó magas fajlagos adminisztrációs költség. Ez a folyamatok és termékek egyszerűsítésével kezelhetô a bankok számára. Nem meglepô, hogy egyre többen kínálnak szolgáltatás-csomagokat, illetve gyorsított elbírálású, sztenderd feltételű hiteleket. A pénzintézetek adminisztrációs költségeinek csökkenése olcsóbbá teheti a termékeket, amely tendenciát a köztük kialakuló egyre élesebb verseny is támogathat. A KKV-k egyre szofisztikáltabb ügyfelek, gyakran több – általában két – bankkal állnak kapcsolatban. Jellemzô, hogy a különbözô bankok kondícióit összehasonlítják, és váltanak is akár, ha máshol jobb feltételeket sikerül elérniük. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint a nekik hitelezô pénzintézetet elônyben részesítik az egyéb szolgáltatások terén is, ezért a bankok számára a KKV-k finanszírozása keresztértékesítési szempontból is értékes. A forráshoz jutás egyik feltétele, hogy a cég éves számlaforgalmának meghatározott százalékát a hitelezô banknál bonyolítsa. Itt azonban csak részben lehet keresztértékesítésrôl beszélni, e feltétel bizonyos mértékig a bankok információhiányából fakadó kockázatát hivatott ellensúlyozni

II. Hitelgarancia Hitelgarancia rendszerek: ­ Csoportos ­ Kölcsönös ­ Szövetkezeti ­ Közhitel

Hitelgarancia ZRt.: Alapvető feladatai: Alapítás éve: 1992 Jegyzett tőke: 4812 millió Ft (2004) Alapítói célok: a kis- és középvállalkozások (KKV) támogatása a KKV-k hitelezésében a banki kockázatok mérséklése állami, banki és vállalkozói források bevonása Alapvető feladatai: A Hitelgarancia Rt. alapvető feladata a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának megkönnyítése. A HG Rt. segítségével a hitelnyújtás olyan ügyletek, hitelkérelmek esetében is lehetővé válik, amelyeknél a bankok az alacsony összegű fedezetek miatt nem adnának kölcsönt. Leginkább azoknak a kis- és közepes cégeknek kell gondolniuk a HG Rt. szolgáltatásaira, amelyek esetleges hitelkérelmük során nem tudnak elég fedezetet felsorakoztatni az adott bank számára. A Hg Rt. lényegében bármilye kis- és középvállalkozóknak nyújtott hitelt garantálhat (egyedi bírálatú ügyletek), de a bankokkal kötött megállapodások alapján mind több hiteltermék esetében lehetővé válik az egyszerűsített, azaz gyors elbírálás.  a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának megkönnyítése hitelt biztosít alacsony összegű fedezetek esetén is

Maga a folyamat: A bank a Hitelgarancia ZRt-hez továbbítja a szükséges dokumentumokat, valamint a kézfizető kezességvállalási kérelmet. A Hitelgarancia  ZRt. a benyújtott kérelmeket kockázati szempontból elemzi, és ennek alapján legfeljebb 15 nap alatt döntést hoz A döntés négyféle lehet: A HG ZRt. elfogadja a kérelemben foglaltaknak megfelelően A HG ZRt. bizonyos feltételhez köti a kezességvállalási szerződés megkötését A HG ZRt. ajánlatot tesz alacsonyabb mértékű készfizető kezességvállalásra A túl kockázatosnak ítélt kérelmeket a HG ZRt. elutasítja A bank a Hitelgarancia ZRt-hez továbbítja a szükséges dokumentumokat, valamint a kézfizető kezességvállalási kérelmet. A vállalkozásnak - a kezességvállalási kérelem részeként - csak egy nyilatkozatot kell kitöltenie. A Hitelgarancia  ZRt. a benyújtott kérelmeket kockázati szempontból elemzi, és ennek alapján legfeljebb 15 nap alatt, de jellemzően ennél lényegesen gyorsabban dönt a kérelemről. A döntés négyféle lehet: A HG ZRt. elfogadja a kérelemben foglaltaknak megfelelően. Ebben az esetben a A HG ZRt. bizonyos feltételhez köti a kezességvállalási szerződés megkötését. Ebben az esetben a bank és a vállalkozó dönthet a feltételek elfogadásáról, vagy elutasításáról. Elfogadás esetén a HG ZRt. az új feltételeknek megfelelő kézfizető kezességvállalási szerződést köt a bankkal és megtörténhet a hitel folyósítása A HG ZRt. ajánlatot tesz alacsonyabb mértékű készfizető kezességvállalásra. Ebben az esetben a vállalkozónak új fedezeti elemeket kell felkutatnia, mert emelkedik a hitelösszegnek azon része, amire neki kell fedezetet biztosítania. A túl kockázatosnak ítélt kérelmeket a HG ZRt. elutasítja.

A HG ZRt. működésének jogi háttere: A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) A költségvetési törvény (a garancia-portfolió maximális nagysága, kezességvállalás mértéke, az állami viszontgarancia mértéke, maximális összege és feltételei) A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII.28.) PM rendelet

Számviteli sajátosságok: nem fizet társasági adót nem fizet osztalékot az üzlet aktivitást az éves új garanciavállalás összege fejezi ki leginkább az év végi garanciaállományt mérlegen kívüli tételként kell kimutatni az értékesítés nettó árbevétele nem értelmezhető a céltartalékképzés saját elhatározás alapján történik nem fizet társasági adót nem fizet osztalékot az üzlet aktivitást az éves új garanciavállalás összege fejezi ki leginkább - ez a mérlegben nem szerepel az év végi garanciaállományt mérlegen kívüli tételként kell kimutatni Az értékesítés nettó árbevétele nem értelmezhető A céltartalékképzés (saját elhatározás alapján) a hitelintézetekre vonatkozó szabályok szerint

Szervezeti felépítése:

Nemzetközi kapcsolatok: Kölcsönös Garanciatársaságok Európai Szövetségének (AECM) tagja, melynek főbb céljai: képviseli a tagok közös érdekeit, erősíti és növeli a kölcsönös garanciáknak, mint a KKV-k finaszírozáshoz való hozzájutását segítő instrumentumoknak a szerepét, előmozdítja és támogatja a garancia társaságok működésének pénzügyi feltételeit szabályozó jogi keretek fejlesztését, javítását, elősegíti és támogatja a tagok közötti információcserét, javaslatokat tesz a gazdasági politikák kialakításában közreműködő szervezetek számára, beleértve az Európai Uniót is. A E C M  -  Kölcsönös Garanciatársaságok Európai Szövetsége Székhelye: Brüsszel, Belgium Az AECM-et 1992-ben alapították a belga gazdasági társaságokról szóló törvény előírásaival összhangban (az AECM nemzetközi non-profit egyesülésként működik). Az AECM nyitott, demokratikus intézményként működik, független mindenfajta politikai, vagy pénzügyi csoportosulástól. Az AECM jelenleg 29 garancia társaságot, vagy garancia szövetséget képvisel, ezek az Európai Gazdasági Térség 17 országában működnek. Az alapító okirattal összhangban az AECM működésének főbb céljai az alábbiak: képviseli a tagok közös érdekeit, erősíti és növeli a kölcsönös garanciáknak, mint a KKV-k finaszírozáshoz való hozzájutását segítő instrumentumoknak a szerepét, előmozdítja és támogatja a garancia társaságok működésének pénzügyi feltételeit szabályozó jogi keretek fejlesztését, javítását, elősegíti és támogatja a tagok közötti információcserét, javaslatokat tesz a gazdasági politikák kialakításában közreműködő szervezetek számára, beleértve az Európai Uniót is. Az AECM az Európai Bizottság partnereként működik és a tevéknységét támogatja a DG Enterprise (Vállalkozásfejlesztési Főigazgatóság). A Hitelgarancia Rt. a Magyar Hitelgarancia Egyesülésen keresztül 1996. óta társult tagja az AECM-nek. Társult tagként társaságunk jelentős segítséget és támogatást kap az AECM-től az információcsere, a legjobb gyakorlatok megismerése és terjesztése, a termékfejlesztés valamint a külföldi garancia intézményekkel való kapcsolattartás terén. A Hitelgarancia Rt. munkatársai rendszeresen részt vesznek az AECM által szervezett szemináriumokon és konferenciákon, ezeken a rendezvényeken előadásokat és prezentációkat tartanak, és ezzel párhuzamosan számos érdekes és hasznos információ birtokába jutnak. Társaságunk a közeljövőben az AECM rendes tagjává fog válni.

A HG ZRt. tevékenysége Készfizető kezességvállalás (garancia) a tulajdonos hitelintézetek és KKV-k hitel- és bankgarancia-szerződéseihez A készfizető kezességvállalás mögött 70%-os állami viszontgarancia áll A garancia az EU szabályai szerint de minimis állami támogatásnak minősül A garanciavállalás régió- és szektorsemleges A Hitelgarancia ZRt-t (HG ZRt.) a magyar állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a legjelentősebb magyar kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, és néhány vállalkozói érdekképviseleti szövetség alapította abból a célból, hogy készfizető kezesség (garanciát) vállalásával katalizátorként működjön közre a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására létrejövő szervezetek hitelezése során. A HG ZRt. e cél érdekében nemcsak hitelekre vállalhat garanciát, hanem közreműködik akkor is, ha egy vállalkozásnak bankgaranciára van szüksége tevékenysége folytatásához. A HG ZRt. alapvető célkitűzése között szerepel az is, hogy kezességvállalása révén segítse a kis- és középvállalkozásokat az Európai Unió belső piacán való megjelenésben. A HG ZRt. kezességvállalása a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásában növelheti azok versenyképességét a közös uniós piacon. A Hitelgarancia ZRt.  hozzájárul ahhoz, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési szerepvállalása növekedjék a kis- és közepes vállalkozói körben, a kis- és közepes cégek fejlesztéseihez igénybe vett hiteleknél a garanciavállalás ösztönzi a finanszírozás zökkenőmentessé tételét. A Hitelgarancia ZRt. erősíti piacvezető szerepét és megbízható, stabil gazdálkodással biztosítja hosszú távú működését. A HG ZRt. 2004-ben gyors ütemben növelte készfizető kezességvállalásainak állományát, a Társaság közreműködésével 208 milliárd forint hitel- és bankgarancia igénybevétele vált lehetővé. Az új szerződések száma megközelítette a 21.200 darabot, ami több mint 60 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest.  A Hitelgarancia ZRt-t (HG ZRt.) a magyar állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a legjelentősebb magyar kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, és néhány vállalkozói érdekképviseleti szövetség alapította abból a célból, hogy készfizető kezesség (garanciát) vállalásával katalizátorként működjön közre a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására létrejövő szervezetek hitelezése során. A HG ZRt. e cél érdekében nemcsak hitelekre vállalhat garanciát, hanem közreműködik akkor is, ha egy vállalkozásnak bankgaranciára van szüksége tevékenysége folytatásához.  

Ki, mit, mennyiért? – aktuális díjtábla A tulajdonos hitelintézetek által megkötött szerződések jellege Évenkénti díjfizetési módozat esetén* Egyösszegű díjfizetési módozat 2 év 3 év 4 év 5 év futamidő esetén Hitel-, hitelkeret-, ill. kölcsönszerződés 1,00% 1,33% 1,70% 2,00% 2,25% Bankgarancia- ill. bankgaranciakeret szerződés 0,80% 1,10% 1,34% 1,60% 1,80% Készfizető kezességvállalási díj mértéke általános esetben Maximum 1 éves lejáratú kezességvállalás esetén a díjat egyszerre, a készfizető kezesség vállalásakor kell megfizetni, az éven túli futamidejű készfizető kezességvállalás esetén – a mezőgazdasági tőkepótló hitelek, és az Európa terv Agrár-hitel programja keretében nyújtott kölcsönök kivételével – a díj fizethető: évenként vagy a teljes futamidőre előre (maximum 5 éves futamidő esetén), egyösszegben.   A tulajdonos hitelintézetek által megkötött szerződések jellegeÉvenkéntidíjfizetésimódozatesetén*Egyösszegű díjfizetési módozat2 év3 év4 év5 évfutamidő eseténHitel-, hitelkeret-, ill. kölcsönszerződés1,00%1,33%1,70%2,00%2,25%Bankgarancia- ill. bankgaranciakeret szerződés0,80%1,10%1,34%1,60%1,80% * Díjmértékek alkalmazása maximum egy éves lejáratú kezességvállalás, valamint éven túli futamidejű, évenkénti díjfizetés esetén. Minimum díj: 5.000 Ft.

futamidő kezdő hónap hitel összege garancia ügy típusa fizetés módja A díjkalkulátor   A díjkalkulátor segítségével választ kaphat arra, hogy az igényelt hitelhez társuló hitelgaranciáért mekkora hitelgarancia díjat kell fizetni az egyes díjfizetési konstrukciók mellett. Figyelem! A hitelintézetek a hitelgarancia díját gyakran beépítik a hitel fölvételéhez kapcsolódó díjakba, vagy a kamatokba. Arra is van példa, hogy a hitelintézet a hitelgarancia díj egy részét magára vállalja. Kérjük, tájékozódjon a pénzintézeteknél! garancia ügy típusa fizetés módja

HG ZRt. termékei Bankokkal megkötött megállapodás alapján, csomagszerűen kezelt, egyszerűsített eljárással vállalt kezességek 2005. I-IV. havi adat: a garanciák összegének 12%-a Egyedi kockázatelemzés alapján elbírált ügyletek 2005. I-IV. havi adat : a garanciák összegének 33%-a Széchenyi Kártya konstrukció 2005. I-IV. havi adat : a garanciák összegének 55%-a