REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN 5-6. SZEMINÁRIUM Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Szeminárium szerkezete 1.FDI Magyarországon 1.Globális vállalatok térbeli tevékenysége

Kívülről jövő befektetések Régiók gazdasági fejlődésének egyik mozgatórugója az a képességük, hogy odavonzzák és megtartsák a magas hozzáadott értéket produkáló gazdasági tevékenységeket Tőkeáramlás –Régión kívülről jövő, de hazai befektetés –Külföldi befektetési tőke (FDI) Nemzetközi cégek: –Új telephely integrálása –Beszállítói, helyi kapcsolatok kialakítása

Külföldi működőtőke befektetés intenzitása olyan nemzetközi befektetés, melyet egy nem rezidens gazdálkodó egység (közvetlen befektető) eszközöl tartós érdekeltség megszerzése céljából egy másik gazdaságban működő gazdasági egységben (tőkebefektető vállalat) magában foglalja a kezdeti tranzakciókat a két vállalat között, valamint az azt követő tőketranzakciókat közöttük, illetve bejegyzett és nem bejegyzett leányvállalataik között (KSH) Beáramló és kiáramló külföldi működőtőke átlagos értéke adatokat a GDP százalékában adják meg azért, hogy az adatot szolgáltató országok gazdaságának nagyságában meglévő különbségek hatását kiküszöböljék.

FDI Bizalmi Index -Magyarország előtt: 19. hely –2004: 2,1 milliárd $-ról 4,6 milliárd $ 2005: 11. hely –„Leglelkesebb” befektetők Németországból, Svájcból, Nagy-Britanniából 2007: nem része az első 25 országnak –2005-ről 2006-ra 7,6 milliárd $-ról 6 milliárd $-ra –bérek.: EU átlag 25% (Románia 12%, Bulgária 7%)

2005-ben

2007-ben

Aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról FDI állomány meghaladja a 56 milliárd €-t –egyik legmagasabb a közép-európai térségben Többsége a szolgáltató ágazatokban és versenyképes feldolgozóipari ágazatokban (pl. Járműgyártás, villamosgépgyártás) 77%-a EU-ból, 25%-a Németországból

Forrás:KSH (2007): Területi Statisztikai Évkönyv

Tendenciák Egyre bővül azoknak az országoknak a köre, amelyek a külföldi működőtőke számára kedvezőbb feltételeket nyújtanak (pl. Kína) Magyarország teljesítmlnye kelet-közép európa régióban relatíve alacsony

Magyar működőtőke export MOL: Szlovákia, Románia, Horvátország OTP: Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Románia Magyar Telekom (Matáv): Macedónia, Szerbia-Montenegró Danubius Hotels: Románia, Szlovákia, Csehország Borsodchem: Csehország Trigránit: Románia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország Richter: Oroszország, Lengyelország, Ukrajna, Románia Forrás:ITDH (2006)

Globális vállalatok térbeli tevékenysége Az értéklánc-rendszer

Globális-lokális paradoxon Globalizáció kora: –Piaci szereplők szinte bárhol végezhetik gazdasági tevékenységeit (termelési tényezők mobillá válása a ICT révén) –Bármelyik orzságban, országrészben, régióban –Területi kiegyenlítődés lenne elvárható Lokalitás: –Empirikus vizsgálatok igazolják: vállalatok tartós versenyelőnyei a központi telephelynek helyet adó országtól, hazai bázistól függnek Kettősség: –Globalitás: szinte ugyanazon vállalatok versengenek egymással a Föld bármely térségében –Lokális együttműködések, helyi beágyazottság szerepe előtérbe került

GLOBÁLIS  A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik: -a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással, -a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat.  A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők: -a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók, -az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek.  A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek: -az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják, -a piaci szereplők közötti információk áramlása „egyidejű és határtalan”.  LOKÁLIS  A nemzetek, régiók, városok gazdasági teljesítményében: -fennmaradnak a jelentős különbségek, -nem a fizikai és pénztőke, hanem főleg a „nem tárgyi javak” válnak döntővé.  Bármelyik üzletág vezető globális vállalatainak: -„hazai bázisa” egyértelműen megadható, -a tulajdonosok országa viszont nem mérvadó.  Az ágazatok többségében a világ vezető versenyző cégeinek: -kulcsrészlegei, innovációs kapacitásai csak néhány országban, azon belül gyakran néhány centrumtérségben koncentrálódnak, -a termelő és kiszolgáló részlegek dekoncentrálódnak a félperifériákon.  globális verseny és piac  bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová  új regionális/lokális specializáció  a tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak

Globális-lokális „paradoxon” következménye: újjászerveződő regionális specializáció Egy új munkamegosztás van: tudásalapú gazdaság Térbeli koncentráció: magas hozzáadott értékű, stratégiai tevékenységek Térbeli dekoncentráció: sztenderdizálható, alacsony jövedelmezőségű, helyettesíthető tevékenységek Új folyamatok és jellemzőik: Az outsourcing miatt növekvő tranzakciós költségek (ez lokális térségben csökkenthető) Koncentrációs-dekoncentrációs folyamatok együtt Olcsóbbá vált (fajlagos) szállítás és közlekedés Megnőtt az üzleti szolgáltatások gazdasági szerepe Felértékelődött a tudásalapú, tudásintenzív gazdaság

Értéklánc-rendszerek A vállalat célja, hogy olyan terméket állítson elő, amely alkalmas arra, hogy a fogyasztók igényeit kielégítse, azaz értéket képviseljen a vevők számára Michael Porter nevéhez fűződik az értéklánc kidolgozása Az értéklánc írja le a vállalat összes, az üzletmenet során végzett tevékenységét Az értéklánc kilenc értéktermelő tevékenységet különböztet meg. Ezek közül 5 alapvető, 4 pedig kiegészítő tevékenység A cég alapvető feladata az értéklánc egyes tényezőinek a teljesítmény/költség elemzése és színvonaluk folyamatos növelése. Ugyancsak fontos a versenytársak nyomon követése.

Értékláncrendszer az építőiparban

A finn építőipari klaszter

Köszönöm a figyelmet!