Elkészülni, vigyázz, kész …! Rajt! FIGYELEM Elkészülni, vigyázz, kész …! Rajt!

Ajánlott irodalom Cziegler István (1994): Figyelem. Scientia Humana, Budapest Cziegler István (2001): Figyelem és percepció. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Cziegler István (2005): A figyelem pszichológiája. Akadémia Kiadó, Budapest

Jellemzői nem önálló megismerési folyamat; eredményeképpen nem jön létre tudattartalom; minden emberi tevékenység szükséges előfel- tétele; növeli a tevékenységek hatékonyságát; multimodális.

Anatómiai alapja az agytörzsben lévő – retikuláris állomány  agyféltekék és az ún. nemspecifikus thala- musz magvak; halánték- és fali lebeny és egyes kéreg alatti részek; (pl. látásnál: poszterior rendszer – a tárgy téri elhelyezkedését, alakját vagy színét választja ki) homloklebeny és egyes kéreg alatti részek; (pl. látásnál: anterior rendszer – azt irányítja, hogy a vonások vonások közül mikor melyiket használjuk a tárgyak kiválasz- kiválasztásában).

Fiziológiai alapja „Mi ez” reflex (Pavlov, 1958)  „felfigyelés; a tájékozódási/orientációs reakció (Szokolov, 1960, 1963): − „annak a jele, hogy az idegrendszer detektálta az ingerlés megváltozását, tehát az ingert megkülönböztette a másiktól”; − hátterében egy idegi modell áll a környezetről (a pillanatnyi helyzetben beérkező ingerek emlékezeti nyoma)  „össze- nem-illés”; a „figyelésben” a döntő szerepet az ingerhatás fel- erősödésének belső folyamata, az indukciós gátlás (negatív indukció) játssza.

Éberség (vigilitás) a figyelmi beállítódás az alapja, az orientáció az aktivitás szintjének időleges emelkedésével jár, a kérgi aktivitás szintjét a külső és a belső környezetből származó hatások befolyásol-ják.

Funkciói - energetikai bázis biztosítása az információ felvé- aktivációs – tudati ráirányulás biztosítása: - energetikai bázis biztosítása az információ felvé- teléhez és –feldolgozásához → ingerfelerősítés; - működésével megfelelő éberségi állapotba kerü- lünk; szelektív: - ingerhatások közötti szelektálás (lényeges – lényegtelen), - a kiválasztott mozzanatra való összpontosítás (fókuszálás) – kiemelés; motivációs: - adekvát környezeti hatások fogadására tesz alkal- massá. Szerepe a megismerésben ingerhatások közötti szelektálás → bizonyos tartalmak kiemelése a környezetből; a kiválasztott mozzanatra való összpontosítás (fókuszálás) → a kiválasztott mozzanatokra tereli tudatunkat; energetikai bázis biztosítása az információ felvételéhez és – feldolgozásához → a pszichikum egész megismerési (és cselekvési) apparátusát, különböző funkcióit a szükséges irányt kijelölve mozgósítja, fokozva mindezzel a tükrözés erejét és hatékonyságát; működésével megfelelő éberségi állapotba kerülünk → ami optimális feltételeket teremt felfogó, feldolgozó, alkotó és végrehajtó tevékenységeink számára.

fizikai jellemzők diszkriminációja jelentések diszkriminációja Figyelem elméletek (1) Szűrőelméletek ▸ Hogyan tudjuk a számunkra fontos információt kiszűrni? ▸ Broadbent (1958) – szelektív szűrő (minden vagy semmi); fizikai jellemzők diszkriminációja szelektív szűrő jelentések diszkriminációja bemeneticsatornák bemenő ingerek szenzoros tár feldolgozó rendszer érzékszervek reakció emlékezet ▸ Treisman (1964) – jelszint csillapítás (a nem figyelt csator- nán jövő jelek csillapításával). szelektív szűrő mentális lexikon semleges figyelt inger bemeneticsatornák bemenő ingerek szenzoros tár érzékszervek reakció jelszint- csillapító küszöb

Figyelem elméletek (2) ▸ Hol jelenik meg a figyelem szelektivitása? ▸ korai szűrés – a feldolgozás szűk keresztmetszete („üveg- nyak”) a folyamat elején, a felismerés korai szintjén van; SZŰ- RŐ echonikus ikonikus inger feldolgozó- rendszer tár ▸ késői szűrés - a feldolgozás szűk keresztmetszete a fel- dolgozás késői szintjén van. SZE-LEK-CIÓ jelentésbeli feldolgozás inger tár

Figyelem elméletek (3) Kapacitásmodellek ▸ nem kiszűrjük a nem figyelt információt, hanem a figyelmi kapaci- tásunk korlátozott. Kognitív elméletek (a feldolgozó rendszerek aktivitását hangsúlyozzák) ▸ Kahneman (1973) – ugyanazon a kapacitáson osztozik valameny- nyi figyelmet igénylő feladat; ▸ Neisser (1974) – miként vonzza magához a feldolgozórendszer azt, amire szüksége van; ▸ Allport (1977) – a különböző funkciókra különböző mechanizmu- sok (modulok) alakulnak ki, melyek egymástól függetlenül működnek  nem egyetlen uni- verzális kapacitás létezik, hanem sok speci- fikus.

A figyelem hullámtermészete - fluktuálása a figyelem nem folytonos, hanem hullámzó, ingadozó és szakaszos; a hullám teljes időtartama 8-10 mp; két jól elkülöníthető szakasza van (pozitív és negatív).

Megnyílvánulásai  tudatosan irányított és szabályozott, Önkéntelen, nem szándékos - automatikus:  reflexszerű,  indítékai a ható ingerek sajátosságaiban keresendők (szokásos intenzitástól eltérő vagy újszerű inger). Szándékos (tudatos, akaratlagos) - kontrollált:  tudatosan irányított és szabályozott,  mentális erőfeszítést igényel,  minden fontosabb tevékenységhez szükséges,  hatásfokát több tényező is növeli. A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül – felválthatják egymást. A kontrollált folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást, így csökken a figyelem megoszthatósága.

Tulajdonságai (1): Összpontosultsága, koncentráltsága (egy bizonyos tárgyra irányultság foka) mennyire tudjuk összefogni a lelki energián-kat, hogy egy adott dologra figyeljünk, koncentrált/szétszórt.

Tulajdonságai (2): Erőssége (intenzitása) (a koncentrálóképesség mértéke) azaz idegenergia-mennyiség, amelyet az adott tevékenységre összpontosítani tudunk.

Tulajdonságai (3): Tartóssága (tenacitása) (összpontosítás időtartama, vagyis egy adott tárgyra irányultság időtartama) attól függ, meddig tud az optimális góc izga-lomban maradni, tehát a sejtek „munkabírásá-tól”; a sejtek egy idő után védőgátlás alá ker- rülnek; egyénenként, életkoronként és tevékenységi formánként is igen eltérő lehet, „az elterelő ingerek” (az önkéntelen figyelmet kiváltó ingerek) jelentősen zavarják, folytonos, tartós/fluktuáló.

Tulajdonságai (4): Terjedelme (kapacitása) (= azoknak a környezeti hatásoknak a számával, ame- lyeket figyelmünk egyidejűleg képes megragadni (egy bizonyos időegység alatt tisztán tükrözött tárgyak szá- mával) tág/szűk, függ a tárgyak ismeretétől és egymás közti kapcsolatától, életkoronként változó, nagy egyéni különbségeket mutat.

Tulajdonságai (5): Megoszthatósága (két vagy több tevékenységen egyidejű végzése esetén történő figyelemváltás) egy adott cselekvés áll a figyelem fókuszában, a többi automatikusan végzett, vagy tudati- lag kevéssé ellenőrzött, tudatos átállás a kivitelezés szempontjából leg- fontosabb szempontra, merev/mozgékony.

Tulajdonságai (6): Átvitel (figyelmünk átirányítása egyik ingerről a másikra) szándékos vagy spontán (hirtelen szokatlan inger); hiánya a figyelem tapadása.

Figyelemzavarok szórakozottság, szétszórtság, erős és egyirányú koncentráció (figyelem megtapadása), dekoncentráltság, csapongás, terelhetőség. Neglekt: féloldali figyelmetlenség. Általában a szubdomináns félteke főleg parietális területei károsodása után lehet pl. a bal testfél elhanyagolását megfigyelni. A szindróma jól definiálható okú agyi történések (cerebrovaszkuláris lésió, térfoglaló folyamat stb.) következtében alakul ki. Hiperprosexia: az éberség fokozódása és a tenacitás (tartósság) csökkenése. Hiporprosexia: mindkét előző csökkenése.