Személyiségelméletek

Ajánlott irodalom Allport, G. W. (1998): A személyiség alakulása Kairosz, Budapest Halász L. – Márton M. (1978): Típustanok és szemé- lyiségvonások Gondolat, Budapest Jung, C. G. (1994): A lélektani típusok Európa Kiadó, Budapest Pálhegyi Ferenc (1985): Személyiséglélektani kalauz Tankönyvkiadó, Budapest Peck, D. – Whitlow, D. (1988): Személyiségelméletek

Személyiségelméletek csoportosítása Tipológiai megközelítések (Típus: éles határokkal rendelkező, nem folytonos kategória.) Strukturális megközelítések (A személyiség mint működő szerkezet.) Személyiségvonások és dimenziók (Vonás: folytonos tagsági kategória; egy dimenzió= egy skála; nem meghatározott, merev kategória .)

Tipológiai megközelítések (1) Általános jellemzőik: olyan alkati és viselkedésbeli jellegzetességeket (mi- nőségi különbségeket) próbálnak megragadni, ame- lyek alapot adnak további sajátosságok kikövetkez- tetéséhez és a várható viselkedés előrejelzéséhez, az ember veleszületett adottságai határozzák meg a lelki működését és viselkedését; a pszichikus sajátosságoknak csak néhány, igen álta- lános jegyét veszik figyelembe; a szélsőséges, végleges jellemzőket sűrítik (a felfo- gás szerint az emberek vagy csak az egyik, vagy csak a másik kategóriába tartoznak).

Tipológiai megközelítések (2) A különböző tipológiai megközelítések:  Hippokratész-Galenosz-féle vérmérsékleti típusok  Kretschmer-féle alkati típusok  Sheldon alkati tipológiája  Pavlov idegrendszeri típusai  Jung típustana

Hippokratész-Galénosz féle vérmérsékleti típusok Lelki alkat Testnedv/ Őselem/ Tulajdonság Az érzelmi reakciók kiváltásának könnyűsége/ nehézsége A kiváltott reakciók erőssége A kiváltott reakciók tartóssága Jellemző tulajdonságai szangvinikus (bizakodó) vér levegő meleg, nedves könnyen, gyorsan keletkeznek erősek nem tartósak életkedv, gyors mozgás és fel- fogás, érzelmei szalmaláng jel-legűek, kedélyes, barátságos kolerikus (lobbanékony) sárga epe tűz meleg, száraz könnyen felkeltődnek tartósak tetterős, határozott testtartású; arcszíne sárgás, epés; tekinte- te nyílt; gyors, de tartós érzelmi reakciók; Indulatai elragadják melankolikus (szomorú) fekete epe föld hideg, száraz lassan keltődnek fel nem erősek arckifejezése gondterhelt; kül-seje törékeny; érzelmei lassan fejlődnek ki, de tartósak; főként negatív érzések jellemzik; határozatlan, nehezen dönt flegmatikus (közönyös) 4 nyák, nyálka víz hideg, nedves nehezen keletkeznek gyengék megjelenése, tekintete, beszé- de jellegtelen; mozgása lomha; érzelmei lassan fejlődnek ki; egykedvű nyugodt; nehezen felingerelhető

Kretschmer-féle alkati típusok Testalkat Személyiségtípus Elmebetegségre való hajlam piknikus ciklotim (Szélsőséges hangulati ingadozás, érzelemgazdagság, jó beszédkészség, könnyen teremt kapcsolatot, kedveli a társaságot, jó humorérzéke van, ötletes, nagyvonalú, vállalkozó természet, életörömökre beállított.) cirkuláris megbetegedés aszténiás skizotim (Zárkózott, befelé forduló, nehezen létesít kapcsolatot, érzelmi reakciói-ban túlérzékenység és a hűvös kö-zömbösség változik, képzelete: hajla-mos a realitásoktól elszakadni, irreális fantázia, gondolkodás: rendszerező, absztrakt.) skizofrénia atlétikus viszkózus (Fegyelmezett, beszabályozott, de gyakori váratlan indulati kitörések jel- lemzik; gyakran kedélytelen, mogor-va; gondolkodás: aprólékos elemző; mozgása jól koordinált, nagy fizikai erővel rendelkezik.) epilepszia

Sheldon alkati tipológiája Csíralemez Szomatotípus Temperamentum endoderma endomorf viszcerotóniás (zsigeri) (Oldottság, kényelemszeretet jellemzi, kedveli az evést, társaságkedvelő, szívélyes, elégedett; ha bajba jut emberek közé vágyik.) mezoderma mezomorf szomatotóniás (izomzati) (Magabiztos, keresi a fizikai erőpróbákat, energikus, bátor, kockázat-vállaló, dominanciára törekvő; ha bajba jut, cselekedni akar.) ektoderma ektomorf cerebrotóniás (agyi) (Visszafogottság, gyors reakciók, túlzott feszültség, szorongás, zárkózottság; ha bajba jut, magányra vágyik.)

A pavlov-i idegrendszeri típusok1  A KIR izgalmi és gátlás folyamatai alapján  A folyamatok mennyire:  erősek vagy gyengék,  mennyire lassan vagy gyorsan terjednek szét,  viszonyuk, dominanciájuk.

A pavlov-i idegrendszeri típusok2 Jellemzőik élénk típus Az izgalmi és gátlási folyamatok erősek Terjedésük gyors Viszonyuk kiegyensúlyozott Gyors, mozgékony reagálás Könnyen kiváltható cselekvések Kevéssé tartós és változékony reakciók féktelen típus Az izgalmi folyamatok erősek és gyorsak A gátlás gyenge Az izgalom dominál - kiegyensúlyozatlan Intenzíven reagál a külső hatásokra Agresszivitásra hajlamos Alkalmazkodási nehézségek nyugodt típus Az izgalmi és gátlási folyamatok kiegyensúlyozottak Erősek, de lassúak Tartós, stabil reagálási mód Nyugodt, kiegyensúlyozott Az idegrendszeri terheléseket jól bírja gyenge típus Az izgalmi és gátlási folyamatok gyengék Reakciói lassúak Az alkalmazkodás nehézkes Túlzott érzékenység Az idegrendszeri terheléseket nehezen viseli el

Jung típustana  Általános beállítottsági típusok: extravertált és introvertált típus – tárgyhoz való viszony  Funkciótípusok:

Strukturális megközelítések (1) Általános jellemzőik:  a személyiséget mint működő szerkezetet fogják fel;  a hangsúlyt annak tanulmányozásra helyezik, hogy a struktúra hogyan biztosítja az egyén pszichikus e-gyensúlyát, a környezethez való alkalmazkodást, a társadalomba való beilleszkedését.

Strukturális megközelítések (2) A különböző strukturális megközelítések:  A pszichoanalitikus személyiségmodell  A személyiség szerkezete Freud szerint  A személyiség szerkezete Jung szerint  Az interperszonális személyiségmodell  A személyiség szerkezete Rogers szerint

A személyiség szerkezete Freud szerint 1 Topográfiai/topológiai modell Strukturális modell

A személyiség szerkezete Freud szerint 2 Ösztön-én (id) Én (ego) Felettes-én (superego) tartalma tudattalan tudattalan, tudatelőttes és tudatos működési elve örömelv realitáselv tökéletesség-elv működésének folyamata elsődleges folyamatok másodlagos folyamatok szülői tekintéllyel való azonosulás feladata a magunkkal hozott szükségletek kielé-gítése a külső veszélyek és a szorongás kikü-szöbölése az ösztön-én kielégülé- sének visszaszorítása, korlátozása; morális a- lapon való cselekvés; az egyént abszolút tö- kéletesség felé irányí- tani lelki struktúra jellemzői

A személyiség szerkezete Freud szerint 3 A személyiség, mint bio-pszicho-szociális jelenség. A személyiség működése: a személyiség zárt rendszer – energia-megmaradás törvénye; az energia eredeti forrása: ösztön-én (ösztön → vágy); ismétlési kényszer; libido (énlibidó és tárgyi libidó); elhárító mechanizmusok. A személyiség fejlődése – pszichoszexuális fejlődés: erogén zónák; integrálatlan szakasz (autoerotikus) → (nárcisztikus szakasz) → integrált szakasz (valódi tárgyszeretet); szakaszai: orális → anális → fallikus → latencia → genitális.

A személyiség szerkezete Jung szerint  A személyiség tartományai: tudatos, tudattalan (személyes tudattalan és kollektív tudattalan: archetípus). Az elhárító mechanizmusok nemcsak egyéni, hanem kö- zösségi szinten is működnek (→ árnyék).  Valamennyiünknek van ellenkező nemű lelki része (anima vagy animus).  A személyiség szempontjából lényeges, hogy annak tu- datos részét és a tudatos tartalmak tudattalan ellenpárját tudjuk integrálni és feldolgozni.

A személyiség szerkezete Rogers szerint énkép (self), énideál, organizmus. A három elem egymáshoz való viszonyának lehetőségei: az elemek egymáshoz való viszonya rendezett – kongruens → harmonikusan fejlődő személyiség; az elemek egymáshoz való viszonya rendezetlen – inkongruens → énkép és énideál túlságos eltávolodása (személyiségzavarok forrása; → organizmus és az énkép ellentmondásossága (a személyközi kapcsolatokban jelenik meg).

Személyiségvonások és dimenziók (1) Általános jellemzőik:  az emberek inkább mennyiségileg, mint minőségileg különböznek egymástól;  a személyek folytonos változók vagy dimenziók mentén külön-böznek egymástól; mégpedig ugyanazon személyiségjellemzők mértékében (mennyiségében) térnek el egymástól;  az egységet, a személyiségvonások integrációját hangsúlyozzák;  a személyiség különféle vonások egyedi mintázatából áll (egyedi-ség);  cél a vonások és a viselkedés közötti kapcsolat megfeleltetése;  az egység felosztási alapja: állandó (invariáns) és változó (variáns) vonások.

Személyiségvonások és dimenziók (2) A különböző személyiségvonásokon és dimen- ziókon alapuló megközelítések:  Allport és Odbert elképzelései  Jung extroverzió-introverzió személyiségdimenziói  Cattel megközelítése  Eysenck vonásmodellje  Big Five („Nagy Ötök”)

Allport és Odbert-féle lista Nyelvi kiindulás: a fontosság lexikális krité-riuma 18 ezer szót gyűjtöttek ki az angol szótárból az emberi tulajdonságok feltérképezésére

Az extra- és introverzó természete a vonáselmélet szerint Introvertált Extravertált „Ambivertált”

Cattel vonáselmélete1  A vonás (trait): a pszichológiai működés alapvető építőköve, amely az ingereket és válaszokat integrált egységgé fogja össze.  4500 vonásnév  171 tagú tulajdonságlista  35 vonás  Faktoranalízis  Másodrendű faktorok (exvia/ invia - szorongás): átfogó választendenciák  Elsőrendű faktorok (16 gyökérvonás): közvetítenek a vo- nások és a másodrendű faktorok közt

A Cattel-féle 16 személyiségfaktor  Tartózkodó - kifelé nyitott  Konkrét gondolkodású – absztrakt gondolkodású  Érzelmileg labilis – Érzelmileg stabil  Alárendelődő - Domináns  Körültekintő - impulzív  Nonkomform - konformista  Félénk- kockázatvállaló  Önálló - Függőséget igénylő  Bizakodó - Gyanakvó  Gyakorlatias - Fantáziadús  Nyílt, természetes - Számító, agyafúrt  Határozott - Aggódó  Konzervatív - Kísérletező  Csoporthelyzettől függő – Individualista  Fegyelmezetlen - Fegyelmezett  Nyugodt - Feszült

Eysenck vonásmodellje Extroverzió – Introverzió (társaságkedvelés, izgalomkeresés, élénkség, cselekvőkészség és dominancia)  Extrovertáltak: szociábilisak, szeretik a társas összejöveteleket, sok barátjuk van és szüksé- szükségük van az izgalomra; szenzációkeresők és kockázatvállalók, lendületes, aktív embe- erek.  Introvertáltak: csendesek, jobban szeretnek olvasni, mint emberek közé járni; kevés, de kö- közeli barátaik vannak, és általában kerülik az izgalmas dolgokat. Neuroticizmus (érzelmi labilitás – stabilitás) (a személy milyen könnyen és gyakran borul ki, keseredik el, lesz rosszkedvű, szorongó és levert)  Az instabil személyek: kiegyensúlyozatlanok, érzelmeik múlóak, változékonyak, gyakran szorongással küszködnek.  A stabil személyek: kiegyensúlyozottak, optimisták, érzelmeik tartósak. Nyugodt személyek, fegyelmezettek, munkájukat gondosan végzik.  Pszichoticizmus (a magas értéket adó személyek ellenséges, manipulatív, impulzív és szokatlan élményeket kereső viselkedésre hajlamosak, érzelmileg hidegnek tűnnek, empátiás készségük hiányzik; impulzívak és egocentrikusak. Általában nem konvencionálisak, szeretik a furcsa, szokatlan embereket és dolgokat )

A szupervonások és a klasszikus típustan összefüggései

Big Five („Nagy Ötök”) 1. Általános extraverzió (magabiztosság, impulzusok szabad kifejezése, egyfajta domi- nancia, önbizalom, társaságkedvelés) 2. Kellemesség vagy barátságosság (melegség, szeretetreméltóság, engedelmes szolgálatkészség, gondoskodás, érzelmi támogatás) 3. Lelkiismeretesség (teljesítményre való törekvés vagy egyszerűen akarat, beszabá- lyozottság vagy felelősség) 4. Emocionalitás vagy neuroticizmus (szorongásélmény: aggódó, ideges, feszült stb.)) 5. Intellektus vagy kultúra (értelmesség, gyorsfelfogás, képzeletgazdagság, verbalitás, e- redetiség)