A csűr és az állattartás épületei
A csűr vagy pajta Cséplésre és tárolásra szolgál a telek végén áll, a háznál szélesebb és magasabb, nagy kapui vannak
A csűr Általában három helyiségből áll. Szérű fiókok cséplés helye, szekér, nagyobb eszközök tárolása, helyigényes munkák végzése fiókok fala sárral tapasztott, csépeletlen gabona, széna, szalma tárolása, műhely.
A szérű cséplés eke, borona, henger tárolása szállítás szekérrel, petrencerúddal; cséplés cséphadaróval; tisztítás szeleléssel, rostával; eke, borona, henger tárolása
Az állatok lakhelye Istálló a ház folytatása, vagy különálló épület; igás-, fejős-, hátasállatoknak ló (munkaerő), ökör (munkaerő), tehén (tej)
Istálló Lehetőleg külön istállók Közvetlen udvari bejárat, szarvasmarháknak, lovaknak; Közvetlen udvari bejárat, Jászol: etetővályú
Istálló A nagycsaládban a férfiak hálóhelye tüzelősól, alvás dikón, az állatok melegítenek, a padláson takarmány (széna)
Szénatároló Széna: Szalma: lekaszált, szárított fű, táplálék, boglya. a gabona szára, alom, kazal.
Ólak Kisebb állatok lakhelye sertés, birka, baromfi tyúk, liba, kacsa, pulyka…
Disznóólak A telek végén, deszkából – hidas, vályogból, téglázott kifutóval. Az éves húsellátást biztosította a sertés.
Baromfiólak Vesszőből, nádból, vályogból, néha a disznóól padlásán, tyúkot – tojásáért, libát, kacsát - tolláért, húsáért tartották, a bevételt ruházkodásra fordították
Munkák az állatokkal Fejés (tehén) Tömés (liba, kacsa) tej, tejtermékek Tömés (liba, kacsa) hízlalás
Méhes Méztermelés édesítőszer, sokáig a cukor helyett használták A cukor répából készül.
Érdekességek Taposóbál: Csűrdöngölő az új ház padlóját a táncolók keményre taposták. Csűrdöngölő Mit jelent az elnevezés? Miért volt szükség rá? A tyúktartással kapcsolatos hiedelmek Luca napja