V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Természetismeret 6. - az előző évben tanultuk
Advertisements

Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei
Lemeztektonika.
V. TÉMAKÖR: A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
Mozgások I Newton - törvényei
A Föld, időjárás, éghajlat
Energia a középpontban
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A mozgások leírásával foglalkozik a mozgás okának keresése nélkül
A Föld gömbhéjas szerkezete
Földtörténet Összefoglalás.
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
,,Az élet forrása”.
A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
Környezeti kárelhárítás
A Hold.
Hegységkéződés.
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
A Föld nevű bolygó Bolygónk különlegesen kedvező naprendszerbeli helyzete lehetővé tette, hogy rajta 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt az élet megjelenjen.
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
A mérsékelt övezet (folytatás).
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
A belső és a külső erők párharca
Készítette: Kálna Gabriella
Newton törvényei.
Babay-Bognár Krisztina
Építésföldtani alapismeretek
A Föld belső szerkezete
Az energia fogalma és jelentősége
ZONÁLIS SIVATAGOK = száraz éghajlatú terület, ahol a lehulló csapadék mennyisége (ált. 250 mm/év) nem elegendő a párolgás pótlására.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
A tengerszint változásai Az eusztázia
Sarkvidéki öv.
Sarkköri öv.
Egyenletesen változó mozgás
Földrajzi burok: az egymással kölcsönhatásban álló
Talajképződés Gruiz Katalin.
Geológiai folyamatok.
Talajszennyezés.
A SZÁRAZFÖLDI JÉG 11. előadás
a tengerfenék üledékei származás
A földrajzi övezetesség
Furcsa jelenségek jég golyók a parton Egy természeti ritkaság, amelyre nincs határozott meteorológiai magyarázat. Ilyen akkor történhet, ha erősen.
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
Egyenes vonalú mozgások
TANULSÁGOK A FILMMEL KAPCSOLATBAN
Környezetvédelem.
A légkör függőleges felépítése és kémiai összetétele
Felszínformáló erők.
GEOMORFOLÓGIAI SZINTÉZIS
Lavina.
A Föld belső felépítése
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Lemezmozgások kísérőjelenségei. Szerkezeti mozgások 1. Gyűrődés Nagy nyomáson, magas hőmérsékleten, nagy mélységben, oldal irányú erők hatására KÉPLÉKENY.
Felszínformálás Belső – Külső erők harca. Geomorfológia - felszínalaktan Belső erők Nehézségi (gravitációs) erő Termikus erő (a Föld belső hője) Mechanikai.
A napsugárzás – a földi éghajlat alapvető meghatározója
A Föld.
Atmoszféra - A Földünk légköre
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Vízerózió hatásai – a probléma volumene Magyarországon, kutatási, mérési lehetőségei, eredményei és az ellene való védekezés lehetőségei Kopinczu Krisztián.
Megújuló energiaforrások II. Bukta Péter
Lemezmozgások kísérőjelenségei
Belső – Külső erők harca
Vízburok-hidroszféra
29. A TENGERVÍZ MOZGÁSAI ?.
4. A FÖLD SZFÉRÁI.
8. A LITOSZFÉRA DOMBORZATA.
35. JÉG A SZÁRAZFÖLDÖN.
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Előadás másolata:

V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca. A kőzet-előkészítés

A Föld felszíne állandóan változik. belső erők  külső erők Belső (endogén) erők: A Föld belsejéből származó erők. Eredetük: a Föld belsejében radioaktív anyagok bomlása  hő keletkezik  magmaáramlás lemeztektonika  hegységképződések, vulkánosság, földrengések.

Külső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők. Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség). A külső erők: az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék), a víz (tenger, folyók), a jég (jégtakarók, gleccserek), az élőlények (köztük az ember is) valamint a tömegmozgások.

Kőzet-előkészítés: aprózódás és mállás A külső erők munkájának előfeltétele. 1. Aprózódás: A kőzettömb méreteiben okoz változást. a) Hő okozta aprózódás b) Fagy okozta aprózódás c) Élőlények által okozott aprózódás 2. Mállás: A kőzet kémiai tulajdonságait is megváltoztatja. a) Oxidációs mállás b) Biológiai mállás

A külső erők felszínformálása A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll: lepusztítás, elszállítás (együtt: denudáció) építés (akkumuláció). A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.

Tömegmozgások (derázió) Nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. Omlások Hirtelen lejátszódó, nagy sebességű tömegáthelyeződések, amelyek során a lefelé mozgó anyag útjának egy részét szabadeséssel teszi meg. A mozgó anyag mérete változatos lehet pl: kőpergés, kőhullás, hegyomlás, partomlás, kőlavina. Csuszamlások A lejtő anyagának csúszópálya mentén bekövetkező gyors elmozdulása. A csúszópályát általában átnedvesedett agyagos kőzetek képezik. (Nedves területeken jellemző inkább.) Pl: hegycsuszamlás, lejtőcsuszamlás, rétegcsuszamlás, suvadás.

Kúszások A lejtőt borító törmelék vagy málladék igen lassú (cm/év sebességű) mozgása, mely során az anyagot alkotó szemcsék egymáshoz viszonyított helyzete változik meg. Pl: törmelékkúszás, talajkúszás. Folyások Képlékennyé vált anyagok egyenes vonalú vagy örvénylő (turbulens) mozgása a lejtő irányába. Feltétele: elegendő víz, az anyag átnedvesedése, vízzel való átitatódása. Pl: szoliflukció (iszap, talaj és törmelékfolyások), geliszoliflukció ( fagyott területeken a felső réteg felolvadásakor bekövetkező talaj és törmelékfolyások)