Készítette: Csoma Bence Emlősök Kutyák Készítette: Csoma Bence

Tartalom A Kutyafajták felosztása A Kutya háziasításának története A Kutya csontváza A kutya szaporodása -vemhesség Magyar kutyafajták A kutya betegségei

A kutya háziasításának története A kutya a farkas egy mára már kihalt alfajának háziasításával jött létre. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik, vagyis a kutya a középső kőkorszak vagy az újkőkorszak óta társa az embernek . Mivel a kutya és az ember több tízezer éve együtt él, emiatt gyakran közös genetikai nyomásnak voltak kitéve, ezért több hasonló genetikai változást lehet felfedezni a két faj fejlődésében. A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutya-állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát.

A kutyafajták felosztása I. fajtacsoport: pásztor- és juhászkutyák II. fajtacsoport: schnauzerek, pinscherek, örző-védő ebek, masztiffok III. fajtacsoport: terrierek IV. fajtacsoport: tacskók V. fajtacsoport: spitzek és ősi típusú kutyák VI. fajtacsoport: kopók, vérebek VII. fajtacsoport: vizslák, szetterek VIII. fajtacsoport: vízi vadászok IX. fajtacsoport: társasági kutyák X. fajtacsoport: agarak

A kutya csontváza A kutya vázát kétfajta csont alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). A csontváz emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó izmok mozgatnak. A csontok ízületeken keresztül érintkeznek egymással. A csontnak az ízülethez tartozó részét porc fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát.

Magyar Kutyafajták/1 Puli Pumi

Magyar Kutyafajták/2 Mudi Kuvasz

Magyar Kutyafajták/3 Komondor Drótszőrű magyar vizsla

Magyar Kutyafajták/4 Rövidszőrű magyar vizsla Magyar agár

Magyar Kutyafajták/5 Erdélyi kopó

A kutya szaporodása -vemhesség A nőstény kutyát szukának, a hímet kannak nevezik. A kanok bármikor készen állanak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban, amikor a szuka úgymond „tüzel”. A fedezést követően – amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt – a szuka 58–62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Ha a vemhesség rendben lezajlik, a 60. nap környékén megindul az ellés. A szuka hozzávetőleg óránként hozza világra kölykeit, majd megszoptatja őket.

A kutya betegségei A többi élőlényhez hasonlóan a kutyát is több fertőző, genetikai valamint egyéb betegség fenyegeti. Ezek nagy része szűréssel, oltással és megfelelő tartással megelőzhető. A kutya egészségének megromlását leghamarabb általában a viselkedésén lehet észrevenni. Ilyenkor levertnek, zárkózottnak látszik, és kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is: olykor javul, máskor romlik.

Köszönöm a Figyelmet! Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kutya Képek: http://www.google.hu/intl/hu/insidesearch/features/images/searchbyimage.html