Baleset - megelőzés, mint népegészségügyi tevékenység Bényi Mária Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Egészségügyi Minisztérium, október 19.

Nemzetközi Egészségügyi szervezetek baleset- megelőzési politikája EU - Working Party on Accidents and Injuries ( ) Actions for a Safer Europe Actions for the Public Health Sector to improve Road Traffic Safety WHO – Prevention of Injuries in the WHO European Region (Bukarest, szeptember )

Köszönet a szakmai részvételért, támogatásért! Odor Andrea Orosz Tibor Pausz Ferenc Rákos-Zichy Péter Ratalics Ágnes Rideg Gyula Szabó Tibor Szabóné Barkóczi Elvira Szilágyi Miklós Szűcs Gábor Várnai Dóra Zentai Éva Gyulai Éva Truckai Marianna Hilbert Lászlóné Jádi Zsuzsanna Kaposvári Csilla Károly György Kecskés Andrea Kéki Zsuzsa Kiss Csaba Kovácsné Fehér Erika Lázár Péter Móricz Emese Németh Renáta Németh Sándor Wim Rogmans Rupert Kisser Dr. Galgóczy Gábor Dr. Hermann Dóra Dr. Holló Péter Dr. Kakucs Réka Dr. Kovács Éva Dr. Móricz Ferenc Dr. Páll Gabriella Dr. Sebestyén Andor Dr. Soltész Katalin Dr. Surján György Dr. Székely Katalin Dr. Tafferner Tamás Dr. Ungváry György Bakonyi László Bán Lilla Bathó Attila Betlehem József Boros Zsuzsanna Dr. Csengődy Krisztina Csonkáné K. Magdolna Dr. Bihari Ágnes Dr. Bordás Imre Dr. Csepregi Gyula Dr. Dura Gyula Dr. Hanusz Klára Eleni Petridou

Fogalmak Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (test, lelki) egészségkárosodást illetőleg halált okoz. (1993. évi XCIII.Mvt.) A baleset a test organikus sérülése, melyet heveny külső energiahatás okoz (mechanikai, hő, elektromos, kémiai, sugárzás), amennyiben az olyan nagyságban éri a szervezetet, amely meghaladja a fiziológiai tolerancia szintjét. Bizonyos esetekben a baleset az élethez szükséges tényező (pl. Oxygén) hiányában következik be. (WHO meghatározás)

Baleset következménye A sérülések, mérgezések olyan nem fertőző betegségek, amelyeknek nagyon jól meghatározható oka van, és megfelelő eszközökkel, módszerekkel hatékonyan megelőzhetők.

A balesetek népegészségügyi jelentősége 1.Jelentős a probléma miatti korai és egész népességet érintő halálozás (mortalitás). 2.Magas a balesetek következtében potenciálisan elveszített életévek száma 3.Magas az évente balesetet elszenvedők száma (morbiditás). 4.Nagy terhet jelentenek az egyén és a társadalom számára a rokkantságban eltöltött életévek. 5.A balesetek megelőzhetők – erre több ország már sikeres példát tud felmutatni. 6.Hatékony megelőzési stratégia nélkül a helyzet javulása nem várható.

Minisztériumok, amelynek köze van a baleset-megelőzéshez GKM BM FMM ICSSZEM OM EüM

Országos hatáskörű szervek Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Közlekedéstudományi intézet Rendőrség Katasztrófavédelmi Főigazgatóság OMMF OKK-OKI OKK-OMFI OKK-OKBI OEP OGYEI OEFI OEK, ….

Nemzetközi adatok - halálozás A világon 5 millió ember hal meg évente balesetben, ebből 1,2 millió közlekedési balesetben. Az Európai régióban ember veszti életét évente. Az EU-25 országában – ebből a közúti baleset miatt. A halálozási arány Európában: 90/ fő. Az EU-25-ben 45-, míg az EU-15-ben 39/ fő.

A balesetek terhe – nemzetközi adatok EU-15 között a 4. halálok, az új tagországok között a 3. A potenciálisan elveszített életévek (PÉV) száma alapján a 2.helyen állnak a balesetek, mind az EU-15, mind az EU-25 tekintetében A férfiak baleset miatti halálozása duplája a nőkének. A 1-24 éves korosztályban a balesetek miatti sérülések a vezető halálokok az EU-15 és EU-25 országokban is. A 65 évesek és idősebbek, akik átlagosan alakosság 20%-át teszik ki, a balesetet szenvedettek 40%-át adják. Az EU-15-ben évente 45 Mrd Eurora becsülik a balesetek miatti kárt, ennek 1/3-a az egészségügyi kiadás. A fekvőbeteg ellátásnak kb. 8-10%-a fordítódik baleset-ellátásra.

Vezető halálokok Magyarországon évben SorszámHalálok megnevezéseMortalitás főre vetítve 1.Szív- és érrendszeri megbetegedések687,0 2.Rosszindulatú daganatok332,0 3.Krónikus májbetegségek és cirrhosis67,5 4.4.Sérülések, mérgezések58,6 5. Bronchitis, krónikus és nem meghatározott, epmhysema és asthma 37,2 6.Öngyilkosság és önsértés32,6 7.Diabetes mellitus22,7 8.Egyéb emésztőszervi betegségek19,6 9.Egyéb idegrendszeri és érzékszervi betegségek 14,3 10.Pneumonia9,6 Összesen 1352,6

Baleset miatti halálozás 2002-ben Magyarországon 2002-ben: fő halt meg ún. külső okok miatt fő közlekedési balesetben, 3109 fő esés miatt.

Baleset miatti halálozás aránya az egyes korcsoportokon belül Magyarországon 2002-ben

A betegségek prevalencia arányszáma ( lakosra) Magyarországon, 2002-ben 395,88. Endokrin, táplálkozási és anyagcserezavarok 566,17. Daganatok 1 016,26. Sérülések, mérgezések és külső okok 1 116,15. A csont és izomrendszer és kötőszövet betegségei 1 155,84. Mentális viselkedési zavarok 1 263,33. Emésztőrendszer betegségei 1 370,52. Légzőrendszer betegségei 3 923,41. Keringési rendszer betegségei Prevalencia főre Betegségcsoport

A balesetek főbb csoportjai, azok becsült száma a felnőtt lakosság körében az OLEF2003 alapján Összesen Nem azonosított ,681,694. Sport ,991,713. Közlekedés ,002,832. M unkavégzés ,353,471. Házi és ház körüli munka fő A felnőtt (18 éve feletti) lakosság %-ban Összesen fő NőFérfiNőFérfiTevékenység

A 11-,13- és 15 éves gyermekek éves sérülési aránya a HBSC alapján évben 38,4%42,1%35,9%Fiúk 25,3%28,9%30,4 %Lányok 15 évesek 13 évesek 11 évesek Dr. Páll Gabriella, OGYEI közlése nyomán.

Időskorúak esésből adódó halálozása Magyarországon X év0-64 év65-X év0-64 év ÖsszesenNőFérfiÉv

A 65 évesek és idősebbek esésből adódó halálozása az összes esésből adódó halálozáson belül 93%65% %65% %66%2001 nőkférfiak esés miatt a 65-X évesek halálozási aránya Év

Combnyaktörések száma főre összesen illetve nemenkénti bontásban, 2002-ben Magyarországon 67,4690,442,2Összesen 613,46707,4420,875-X 175,08206,7127, ,214244, ,52,46, ,641,43, ,922,11,80-14 ÖsszesenNőFérfiKorcsoport (év)

Következtetések(1) 1.Magyarországon évente kb. 1 millió embert, a lakosság 10%-át ér egészségügyi ellátást igénylő baleset. 2.A balesetek közötti rangsor, a helyszínt és a cselekvést figyelembe véve: 1./ háztartási balestek, 2./ munkabalesetek, 3./ közlekedési balestek, 4./ sportbalesetek, 5./ egyéb – többségében szabadidős tevékenységből származó balesetek 3.A teljes magyar lakosság sérülések, mérgezések miatti halálozása 58,6/ , lényegesen rosszabb, mint az EU- 15 országoké (32,9/ fő) 4.A teljes magyar lakosság sérülések, mérgezések miatti halálozása kedvezőtlenebb, mint az újonnan csatlakozott országoké(az utóbbi 50,8/ fő)

Következtetések(2) 5. A fiatalkori halálozáson belül a balesetek miatti halálozás vezet az EU-15-ök és az EU-25-ökhöz hasonlóan Magyarországon is között is az 1-24 éves évesek között. 6. A nem halálos baleseteken belül az égési sérülések kiemelendők testi-lelki súlyuk miatt. 7. A magyar időskorúak – 65 évesek és idősebbek – esés miatti halálozása az EU25-ök között a legrosszabb. 164,5/ fő. (EU-25-ök átlaga: 49,4/ fő, a legjobb Spanyolország: 13,3/ fő, melyhez képest a magyar eredmény több, mint 10-szeres.)

A baleset-megelőzési stratégia „hálója” Adatok Indikátorok Balesetek terhe Legjobb gyakorlat Beavatkozás GyermekekKamaszokFelnőttekIdőskorúak