A bolognai folyamat és a felsőoktatási felvételi 2006 Előadó: Dr. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár

2 A hallgatók száma képzési szintek és tagozatok szerint (2004/2005. adatai) Megnevezés Felsőfokú szak- Főiskolai szintű Egyetemi szintű Szakirányú tovább- Egyetemi doktori, ill. mester- Összesen Képzésben részesülő hallgatók száma Nappali tagozat Esti tagozat Levelező tagozat Távoktatás Összesen

3 NYITOTTAK VAGYUNK n Amíg elzártan fejlődtünk a világ nagy részétől, addig „magánügy” volt az, hogy mit csinálunk. n Nyitás a világra – a munkaerő szabad áramlása, szükségszerű az összehasonlítás és az összehasonlíthatóság, erősíteni kell a versenyképességet, mérhető, átlátható, megismerhető rendszer kell.

4 VÁLTOZTATÁSI MOTIVÁCIÓK (felismerések, kényszerek ) n A társadalom elvárásai  diploma felhasználhatósága a munkaerőpiacon + minőség  diplomás munkanélküliség minimalizálása  lehetőségek bővítése (esélynövekedés, LLL) n Továbbtanulásban érdekeltek elvárásai  továbbtanulási igény alakulása (jelentkezés, érdeklődés)  diplomák versenyképessége, konvertálhatósága  pályakorrekciók végrehajtása, továbbképzés (LLL) n EU-s elvárások – nemzetközi kihívás (Bologna, Prága, Berlin, Bergen) – Európai Felsőoktatási Térség  bolognai folyamat  mobilitás, kompatibilitás (kredit, diplomamelléklet)

5 BERGEN május n Nyilatkozatban megerősítik az Európai Felsőoktatási Térség 2010-ig történő létrehozását n Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Kerete – 2010-ig saját nemzeti képesítési keret kialakítása n Nemzeti minőségbiztosítási rendszerek kialakítása – ENQA által javasolt irányelvek; közös standardok, eljárások és irányvonalak kidolgozása n A Minőségbiztosítási és Akkreditációs szervezetek Európai Nyilvántartásának létrehozása n Megvalósítási terv készítése – oklevelek elismertetése n Kutatás szerepének a felsőoktatásban hangsúlyosabbá kell válnia n Hátrányos helyzetű csoportok segítése n Tagállamok időközi értékelése:  minőségbiztosítási rendszerek kialakítása  kétciklusú képzés megvalósítása  oklevelek és tanulmányi idők elismerése

6 TÖMEGKÉPZÉS n Rövidebb ciklusú képzésekre kell a lehető legtöbb embert beengedni. n A tudományos kutatásra, illetve a tanári munkára a második ciklus készít fel – az arra alkalmasakat. n Tudományos fokozat megszerzése.

7 MIRE KÉPEZÜNK? n Közoktatás – lényegében általános műveltséget ad, gondolkodás, problémamegoldó stratégiák, kompetenciák. n Szakoktatás – konkrét szakmára képez, itt is átalakulási folyamat, a szakmák csökkentése. n Felsőoktatás – jelenleg túlzott specializáció, mintegy 500 szak, konkrét szakmára képzés. n Új cél a felsőoktatás előtt:  Általános kompetenciák,  Generális ismeretek,  Specializáció a munkába állás után,  További tanulás, az egész életen át.

8 DUÁLIS KÉPZÉSI SZERKEZET

9 LINEÁRIS KÉPZÉSI SZERKEZET 6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA 2-4 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS

10 MI LESZ A FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓBAN? n Az új bolognai rendszerű szakok jelennek meg! n Alapszakok (BSc, BA), n Osztatlan képzés (orvos, jogász, építész), n Valószínű, hogy néhány területen megjelenik a második ciklus, a mesterképzés is, n Új fogalomként megjelenik a szakirány, n A művészeti képzésben még lesz egyetemi-főiskolai képzés, n Keresztféléves képzésként indulhatnak hagyományos szakok.

11 ÉRETTSÉGI TÁRGYAK n A korábbi szakcsoportok helyett képzési terület, képzési ág, alapszak, néhány helyen szakirány. n Alapszakra kell jelentkezni, minden intézmény közli azt, hogy azon belül milyen szakirányai vannak. A bölcsészettudományi területen néhány alapszakon belül szakirányra lehet jelentkezni.

12 NÉHÁNY PÉLDA n Történelem alapszak – az ide tartozó szakirányok, melyek korábban önálló szakként működtek: levéltár, muzeológia, régészet. n Ápolás és betegellátás - az ide tartozó szakirányok, melyek korábban önálló szakként működtek: ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt. n Szakirányra kell majd jelentkezni például a romanisztika bölcsész alapszakon belül. Külön jelentkezési hely lesz a francia, olasz, portugál, román szakirány.

13 MI LESZ A FELVÉTELI TÁJÉKOZATÓBAN? n Tanárképzés!  Szakmai konszenzus van abban, hogy tanári képesítést csak a második ciklusban lehet szerezni, mégpedig kétszakos formában.  Ma: felveszik a jelentkezőt egy vagy kétszakos tanári képzésre és négy vagy öt év múlva megkapja az oklevelét, ami vagy az általános iskolára vagy a középiskolára ad jogosítványt a számára.  Jövő 1: felveszik a jelentkezőt egyszakos alapszakra, a tanulmányai során felveheti egy második szak ismereteit és előtanulmányként pedagógiai és pszichológiai tárgyakat vehet fel.  Jövő 2: új felvételi eljárással felveszik a jelentkezőt a második ciklusra, két szak szakmai tárgyait és a tanári mesterség elemeit tanulja, kétszakos tanári oklevelet kap, gyakorlati képzést követően.

14 A ÉVI FELVÉTELI LEGFONTOSABB ADATAI n Idén érettségizők száma: fő n Emelt szintű vizsgát tettek: fő (idén érettségizett); fő (korábban érettségizett) n Idén felvételire jelentkezők száma: fő n Az államilag finanszírozott képzés kerete: fő n Az államilag finanszírozott nappali képzésre felvettek között a régi érettségizettek aránya tavaly: 30,8 százalék n Az államilag finanszírozott nappali képzésre felvettek között a régi érettségizettek aránya idén: 30,9 százalék

15 FELVÉTELIZŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

16 FELVETTEK SZÁMA

17 RÉGEN ÉRETTSÉGIZETTEK ARÁNYA A FELVETTEK KÖZÖTT

18 RÉGEN ÉRETTSÉGIZŐK ARÁNYA az összes jelentkezőhöz képest (az adott ponthatárt elértek között)

19 FELVETTEK PONTSZÁMMEGOSZLÁSA

20 PONTSZÁMÍTÁS n Javasolt változások 2006-ban:  többletpontok,  tanulmányi versenyen elért eredmények,  minimum ponthatár. n Javasolt változások 2008-tól  kötelező két érettségi alapján számolni a szerzett pontot,  nyelvvizsgáért járó pontok maximalizálása, 10 pont kapható.

21 TÖBBLETPONTOK n csak azért az emelt szintű vizsgáért jár többletpont, amelyből a pályázó szerzett pontjait számítják, n ha egy vizsgatárgy alapján számítják a felvételi pontokat, 14 többletpontot lehet szerezni emelt szintű vizsgáért, n új elem: Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos konferenciája versenyen elért helyezésért

22 MINIMUMPONT n Felvételhez szükséges minimum ponthatár: 78 pont n Felsőfokú szakképzés esetén: 72 pont Újdonság: a minimális pontszámba a felvételi pontszámon kívül beszámítható az emelt szintű érettségiért kapott többletpont is.

23 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!