Napi ritmusok, alvás-ébrenlét szabályozása

Bevezetés, alapfogalmak

Az alvás rejtélye életünk mintegy egyharmadát öntudatlanul, védtelen, kiszolgáltatott állapotban töltjük bár erős, illetve fontos ingerek ebből az állapotból is fel tudnak ébreszteni, kétségkívül veszélyekkel jár az alvás ennek ellenére, a mai napig nem tudjuk, miért alszunk biztosan nagyon fontos a szerepe, hiszen az alvásmegvonás a fájdalommal egyenrangú kínzási lehetőség – igen erős motivációt ébreszt alvó embert felébresztve, három indokot mondhat, miért alszik: mert éjszaka van mert álmos vagyok mert unalmas az előadás

Az alváskutatás irányai I. az alvás okaként felsorolt tényezők kijelölik az alváskutatás irányzatait is alszunk, mert éjszaka van – napi ritmusos szabályozás alszunk, mert álmosak vagyunk – homeosztatikus szabályozás alszunk mert unalmas az előadás – a fenti okok hiányában, idegi-humorális tényezők is kiválthatják a „luxus” alvást az alváskutatás a fenti három irányban folyt és folyik, és az egyes irányok igen kevés kapcsolódást mutatnak egymással más módszereket alkalmaznak, mások a célkitűzéseik

Az alváskutatás irányai II. homeosztatikus szabályozás napi ritmusos szabályozás idegi szabályozás alvásfaktorok keresése alvásdepriváció hatásai az alvás funkciója aktivitás és nyugalom mérése külvilághoz való igazodás a biológiai óra elektrofiziológiai módszerek ébresztőrendszerek és alvásközpontok éberségi szint és EEG viszonya egymástól nagyrészt független kutatási területek újabban „áthallás” a bazális előagyhoz kapcsolódóan a kurzus célja kapcsolódási pontok keresése és annak megmutatása, hogy az alvás rejtélyét csak komplex megközelítéssel oldhatjuk meg

Ritmikus folyamatok az élőlényekben nagyjából azonos időközönként bekövetkező eseményeket ritmikus folyamatoknak nevezzük az élőlényekben sokféle ritmikus folyamat figyelhető meg belső ritmusok a környezet ritmikus eseményeitől független folyamatok: szívverés, légzés, agyhullámok bélperisztaltika, stb. külső ritmusok a környezet ritmikus eseményeit követő változások: egyes madarak éneke, egyes virágok nyílása, stb. külső-belső ritmusok a környezet ritmikus eseményeit követő változások, amelyek azonban fennmaradnak állandó környezetben is: alvás-ébrenlét, testhőmérséklet, stb.

Alapfogalmak ciklus, ciklusidő/periódusidő, frekvencia fázis (mint szakasz), fázis (mint fáziskülönbség) fázissietés, fáziskésés szinkronizáló (időzítő) tényező, Zeitgeber, LD12:12 állandó körülmények, szabadonfutó ritmus (Déli sark, űrhajó, sóbánya) cirkadian (circa+dian), cirkatidális, cirkannuális (létezik?) , cirkadian time (CT) vs. Zeitgeber time (ZT) szubjektív nappal, szubjektív éjszaka (CT0 a szubjektív fényszakasz kezdete) infradian, ultradian acrofázis (illesztett cos-görbe fázishelyzete)  mesor (az illesztett cos-görbe középértéke) amplitúdó (illesztett cos-görbe csúcsa és a mesor közötti távolság) cosinor (akrofázis és amplitúdó polár koordináta rendszerben, konfidencia ellipszissel együtt)

Külső-belső ritmusok evolúció periódikusan változó környezetben folyt fény-sötét, hideg-meleg, légnyomás, évszakok, stb. a külső-belső ritmusok az ehhez való adaptációt jelzik – a fiziológiai folyamatok, viselkedés szintén ritmikus a legfontosabb a napi (cirkadian) ritmus erről tudunk a legtöbbet, és az alvással is ez függ össze első leírója: de Mairan francia csillagász, XVIII szd. - mimóza sötétben is mozgatja a leveleit  ez a megfigyelés arra utalt, hogy létezik egy belső óra, amely a külvilági jelek (szinkronizáló tényező, Zeitgeber) hiányában is fenntartja a fiziológiai folyamatok ritmicitását

A biológiai óra előnyei előrejelzés (dagály, éjszaka közeledése, stb.) kapuzás (Drosophila kikelése) szaporodás időzítése (Palolo féreg)  tájékozódás (méhek, költöző madarak)  évszakváltozás megérzése (sáfránypinty kísérlet) időérzék

Cirkannuális ritmus 1.csoport – DD, megvakított állatok 2. csoport – LL (500 lux) 3. csoport – u.a., de megvakítva 4. csoport – LL (20 lux) 5. csoport – LD12:12 (200:0 lux)

Cosinor módszer alacsony és magas frekvenciájú szívritmus ingadozás hányados változása migrénes betegekben – a hányados növekedése a szimpatikus tónus fokozódását jelzi

A külső-belső ritmusok leírása De Mairan (1729): a mimóza levélmozgása sötétben is fennmarad

A palolo hazája „randevú”: november-december, harmadik holdnegyedkor, éjféltájban

Palolo (mbalolo) ünnep jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. I. II. III. IV. 9:00 12:00 15:00 18:00 21:00 24:00 3:00 6:00 24:00

Méhek tánca