Tengerfenék domborzati nevek Márton Mátyás nyomán Faragó Imre FÖLDRAJZI NEVEK 8. előadás Tengerfenék domborzati nevek

A tengerfenék-domborzati formák nevezékrendszere A földfelszín természetes vagy mesterséges részleteinek azonosítását földrajzi nevekkel biztosítjuk. A nevek utolsó eleme gyakran egy földrajzi fogalmat jelölő főnév, ún. földrajzi köznév, amely nem mindig azonos a szakirodalomban használt, a fogalmat jelölő szóval (pl.): transzform vetődés ~ törésöv vagy riftvölgy/központi hasadékvölgy ~ repedésvölgy Ez a megoldandó kérdés elsősorban a tengerfenék-domborzati nevekkel kapcsolatban lép föl. Célul tűzhető ki olyan nevezékrendszer kialakítása, amely mindkét funkció betöltésére alkalmas, figyelembe véve a korábban kialakult használatot, különösen az igen elterjedt nevek esetében.

árok — trench, nem mélytengeri árok A tengerfenéki képződmények névadásában cél a helyesírás és a névhasználat szempontjából kezelhetetlen „földrajzi nevek” kialakulásának elkerülése, vagyis azok a megoldások kerülendők, amelyek körülírást alkalmaznak a részlet megjelölésére. Néhány példa: árok — trench, nem mélytengeri árok Peru—Chilei-árok, nem Peru—Chilei mélytengeri árok fenékhegy — seamount, nem tenger alatti hegy Makarov-fenékhegy, nem Makarov tenger alatti hegy Az előbbiekhez hasonlóan: self — nem kontinentális talapzat, selfvölgy — nem tenger alatti folyóvölgy fenéksíkság — nem mélytengeri síkság stb.

A tengerfelszínekkel (tengerekkel) kapcsolatos nevek, a tengerfenék domborzati, az áramlásnevek kevés kivétellel a szigetnevek is mind mesterséges névadással keletkeztek. (pl.) - Északi-sarki-óceán, Balti-tenger (Keleti-tenger), Japán-tenger - Nagy-Meteor-táblahegy, Sierra Leone-medence - Golf-áramlás, Északi-Egyenlítői-áramlás - Új-Hebridák: Vanuatu; Ellice-szigetek: Tuvalu Az első névcsoportban említett nevek szinte kivétel nélkül teljesek – nem hiányos földrajzi nevek – van köznévi részük. A másodiknál az ősibb, a bennszülött névadással keletkezett nevek azonban inkább egyelemű, hiányos nevek, ma gyakran országnévként funkcionálnak.

A magyar névalakok általában idegen eredetű nevek nyomán, legtöbbször tükörfordítással keletkeznek. Az előző példák itt is idézhetők: - Északi-sarki-óceán, Balti-tenger (Keleti-tenger), Japán-tenger - Nagy-Meteor-táblahegy, Sierra Leone-medence - Golf-áramlás, Északi-Egyenlítői-áramlás - Új-Hebridák, Ellice-szigetek

A tengernevekben előforduló földrajzi köznévi utótagok: Északi-sarki-óceán, Jeges-tenger, Észt-beltenger, Amerikai-középtenger, Kanadai-szigettenger, Drake-átjáró, Mozambiki-csatorna, Hudson-szoros, Mexikói-öböl. Az áramlásneveknél: Északi-Egyenlítői-áramlás, Nyugati szél áramlás, Egyenlítői-ellenáramlás, Kuro-shio.

A tengernevekben előforduló megkülönböztető elemek: - Északi-sarki-óceán, Krétai-tenger (term. fr.-i név) -i - Amerikai-középtenger, Európai-Északi-tenger (kontinens) -i - Kanadai-szigettenger, Mexikói-öböl (országnév) -i - Észt-beltenger, Filippínó-tenger, Perzsa-öböl (népnév) - Adriai-tenger, Adeni-öböl (városnév) -i - Jeges-tenger, Fehér-tenger, Vörös-tenger (tulajdonságról) - Beaufort-tenger, Drake-átjáró, Hudson-szoros (személy) Az áramlásnevekben előforduló megkülönböztető elemek: - Kelet-grönlandi-áramlás, Labrador-áramlás, Golf-áramlás (term. fr.-i név) változó - Kelet-ausztráliai-áramlás (kontinens) -i - Brazíliai-áramlás (országnév) -i - Nyugati szél áramlás (a kiváltó ok tulajdonságáról) - Humboldt-áramlás (személy)

Az igazi nagy kérdéskör a tengerfenék-domborzati nevek vizsgálata, a számos (több ezer!) név miatt.

Ezen belül elsőként a földrajzi nevek köznévi utótagjaival kell részletesen foglalkozni.

A képződmény megnevezése, névváltozatok és definíció Néhány példa: A képződmény megnevezése, névváltozatok és definíció ÁROK * MÉLYTENGERI/ ÁROK Hosszú, keskeny, rendszerint nagyon mély, aszimmetrikus, viszonylag meredek lejtőjű mélyedés a tengerfenéken. pl.: Mariana-árok Ref.: RICHARD, J. (ford.: PÉCSI A.), 1912, op. cit. A mélytengeri árok típusai: A Perui-árok kontinensszegélyhez, a Tonga-árok szigetívhez kapcsolódik

ÁROKGYŰRŰ/SÁNCÁROK FENÉKHEGYEK, szigetek és más elszigetelt kiemelkedések talapzatát gyakran körülvevő, nem feltétlenül összefüggő, gyűrűszerű mélyedés. pl.: Mauritiusi-sáncárok Ref.: MÁRTON M. 1992, op. cit. A süllyedő fenékhegy körül árokgyűrű alakul ki... ...ez a sors vár Hawaii-ra is

HORDALÉKLEJTŐ/TÖRMELÉKKÚP Enyhe lejtésű, tagolatlan, elsősorban üledékből álló felszín, amely valamely meredekebb LEJTŐ aljához illeszkedik.

KANYON (SZURDOK/HORHOS) * MÉLYTENGERI KANYON Viszonylag keskeny, mély, meredek oldalfalú völgy, amelynek feneke általában folyamatosan lejt; jellemzően kontinentális LEJTŐKÖN fordul elő. pl.: Hudson-kanyon Ref.: KOCH N. 1960, A tenger; in: TASNÁDI KUBACSKA A. [szerk], A Föld, Gondolat Kiadó, Budapest

A másik nagy kérdéscsoport a tengerfenék-domborzati nevek vizsgálatakor a földrajzi nevek előtagjaival (megkülönböztető elemeivel) kapcsolatos problémákkal foglalkozik.

A névadás nemzetközi elvei

A BGN-névadás A külföldi szakirodalomban a legalaposabb elnevezési elveket kialakító rendszert az amerikai névtárak teszik közzé. Az amerikai Földrajzinév Bizottság (Board on Geographical Names), BGN irányelveit követte minden ország, így a magyar névadás is. A BGN által régóta követett gyakorlat, hogy a rövid és egyszerű neveket, mint a leginkább használhatóakat, előnyben részesíti, amennyiben más szempontból egyenrangúak.

1) A jelentős (nagy kiterjedésű) fenékdomborzati képződmények nevében a megkülönböztető elemek lehetőleg jelezzék annak a területnek a hozzávetőleges helyzetét, ahol az adott képződmények fekszenek, pl. Mariana-árok, Keleti kilencvenes hátság. 2) A földrajzi részlet helyzetének kifejezését a közelben fekvő (ismert) képződmények megkülönböztető elemeinek használatával is megoldható: (pl.) Aleut-hátság, Aleut-medence, Aleut-árok, Mariana-medence, Mariana-árok, Bellona-sziklazátonyok, Bellona-homokzátony. 3) Bizonyos esetekben a megkülönböztető elem nagy, jól ismert, közel fekvő képződményekhez viszonyított irányt jelölhet: (pl.) Déli-Honshui-hátság, Nyugati-Karolina-medence. 4) Abban az esetben, ha egy hosszan elnyúlt képződmény kiterjedését kell kifejezni, és a végpontok már megnevezett földrajzi formákkal leírhatók, az utóbbi formák megkülönböztető elemei kötőjellel kapcsolva az új képződmény megkülönböztető eleméül használhatók fel: (pl.) Azori—Gibraltári-hátság, Peru—Chilei-árok.

4) A kanyonok, mivel rendszerint egészen a part közeléig húzódnak, rendesen folyók, földfokok vagy más könnyen azonosítható szárazföldi objektumok nevét kapják megkülönböztető elemül: (pl.) Hudson-kanyon, Barrow-kanyon, Norfolk-kanyon. 5) Egyes tengerfenék-képződmények megkülönböztető elemei ún. emlékeztető nevek, a tengerek tanulmányozásában jelentős szerepet játszó hajók, személyek, expedíciók, szervezetek és intézetek tiszteletére. Mindemellett a megemlékezés másodrendű szempont a névadásban; az elsőrendű: hatásos, könnyen használható és megfelelő tájékoztatást nyújtani. Névadók (pl.): Felfedező hajó neve: San Pablo-fenékhegy, Atlantis II-táblahegyek. Felfedezésénél használt eszközök neve: Kiwi-fenékhegy (ennek létét mágneses anomália nyomán a MAGNET Project kutatási program keretében a „KIWI” nevű földmágnességet kutató repülőgépről fedezték fel.) Expedíciónevek: Northern Holiday-fenékhegy. -Szervezetek és intézetek neve: Scripps-kanyon

6) Egyes tengerfenék-képződmények megkülönböztető elemei személynevekből képzettek. A névadók lehetnek a képződmény felfedezésével és leírásával kapcsolatos személyek, ide értve a hajó kapitányát, az expedíció vezetőit vagy a kutatógárda vezetőit, és mindazokat, akik a felfedezés és leírás idején megbízást teljesítettek. Lehetnek azok a személyek, akik kifejezetten fontos szerepet játszottak az adatok interpretációjában (értelmezésében), amely a képződmény egyedi jellegzetességének felismeréséhez vezetett. Lehtnek azon személyek, akik jelentős mértékben hozzájárultak az óceánokkal kapcsolatos ismeretekhez. És lehetnek egy nemzet történelmében kiemelkedő szerepet játszó személyiségek. 7) Képződménycsoportokat lehet elnevezni speciális fogalomkörbe tartozó (történelmi) személyiségek, mitológiai alakok, csillagképek, halak, madarak, állatok stb. nevéről is (pl.): — Matematikus-fenékhegyek: Archimédesz-fenékhegy, Euklídesz-fenékhegy, Gauss-fenékhegy — Muzsikus-fenékhegyek: Bach-fenékhegy, Brahms-fenékhegy, Schubert-fenékhegy — Fizikus-fenékhegyek: Volta-fenékhegy, Ampère-fenékhegy, Galvani-fenékhegy — Kis Medve-hátság- és -hasadékvidék: Kochab-hátság, Polaris-hátság, Suhail-hátság (a csillagképről, illetve a csillagkép egyes tagjairól).]

9) Leíró nevek: a képződmény valamilyen jellegzetességére utalnak, pl 9) Leíró nevek: a képződmény valamilyen jellegzetességére utalnak, pl. Horog-hátság, Patkó-fenékhegyek. Alkalmatlannak tekintett nevek: - Hasonló képződményre másutt már használt nevek. - Teljes név, vagy személyek, intézmények, szervezetek nehezen kezelhető címe és elnevezése. - Kereskedelmi termékek vagy gyártóik neve. - A javaslattevővel rokoni vagy baráti kapcsolatban álló személyek neve. A Sok éven át használt nevek elfogadhatók akkor is, ha azok a fenti elvekkel nincsenek összhangban.

A magyar névadás nyelvi szabályai

A) Az alapnév után álló -i képző kérdése:   1) A korábban létező földrajzi nevekből — az eredeti teljes név megtartásával — képzett új földrajzi nevekben az eredeti névhez -i képző járul (földrajzi jellegű jelzővé válnak): Bellsund - Bellsundi-teknővölgy, Madagaszkár - Madagaszkári-medence, Hunter-sziget - Hunter-szigeti-hátság. Kivéve a különírott, kételemű idegen neveket : Puerto Rico - Puerto Rico-árok, Sierra Leone - Sierra Leone-medence. Ugyancsak kivételt képeznek a köznévi utótag nélküli, egytagú folyónevek: Amazonas - Amazonas-hordalékkúp, Kongó - Kongó-kanyon. 2) Már meglévő földrajzi névből képzett új névben nem szerepel az -i képző, ha az eredeti név földrajzi köznévi utótagja az új névből kiesik. (Azt is mondhatnánk, hogy a kieső földrajzi köznév „magával viszi” az -i képzőt): Barrow-fok - Barrow(-foki)-szurdok - Barrow-szurdok, Mariana-szigetek - Mariana(-szigeteki)-árok - Mariana-árok.

B) Az égtájnevek után álló -i képző kérdése:   1) Az égtájnevek felhasználásával történő előreképzéskor az égtájnév végén -i képző áll: a) A páros (vagy többes) nevek esetében az égtájmegjelölés -i képzős akkor, ha az a névadóhoz viszonyított helyzetre utal: Mariana-szigetek - Mariana(-szigeteki)-medence - Mariana-medence - Keleti- és - Nyugati-Mariana-medence. (Nincs Keleti- és Nyugati-Mariana-szk., nem hátraképzés.) b) A páros (vagy többes) nevek esetében az égtájmegjelölés -i képzős akkor is, ha csupán a képzett nevekkel jelölt területek egymáshoz (és nem a névadóhoz) viszonyított helyzetére utal: Scotia-tenger - Scotia(-tengeri)-medence - Scotia-medence - - Nyugati- és - Keleti-Scotia-medence. (Nincs Keleti-, illetve Nyugati-Scotia-tenger, nem hátraképzés.)

2) Hátraképzés esetén az alapnévben szereplő égtájmegjelölés nem változik: a) Az égtájmegjelölés -i képzős, ha az alapnévben is az : Déli-Georgia - Déli-georgiai-hát, Déli-Sandwich-szigetek - Déli-Sandwich(-szigeteki)-árok - Déli-Sandwich-árok. b) Az égtájmegjelölés, az alapnévnek megfelelően, -i képző nélkül áll: Közép-Amerika - Közép-amerikai-árok, Nyugat-Európa - Nyugat-európai-medence. C) Előtag fordításának tilalma:   1) Az emlékeztető, beszélő neveket nem fordítjuk le: a) Hajónevek: Atlantis Seamount - Atlantis-fenékhegy (nem Atlantisz), Northwind Ridge - Northwind-hátság (nem Északi szél). b) Expedíciónevek: Northern Holiday - Northern Holiday-fenékhegy. c) Más, nem azonosítható eredetű nevek: Ущелье Сотрудничества (uscselje Szotrudnyicsesztva) - Szotrudnyicsesztvo-völgy (nem Együttműködés).

2) Az általános földrajzi jellegű jelzők közül az alakra, formára utaló neveket sem fordítjuk le: Hook Ridge - Hook-hátság (nem Horog), Horseshoe Seamounts - Horseshoe-fenékhegyek (nem Patkó). 3) A hiányos (köznevet nem tartalmazó) neveket nem fordítjuk. (Többnyire alakra utalóak.) The Cow Pan, basin (nem Marhakarám), The Gully, canyon (nem Szurdok), The Stone Fence, escarpment (nem Kőkerítés).

4) Ne fordítsuk a számnevet (számnévi jelzőt), ha az a földrajzi név belső tagjaként fordul elő! Long Forties, bank - Long Forties-pad (nem Hosszú-Negyvenesek vagy Hosszú-Negyvenesek-pad).   5) A betűszókat ne oldjuk fel és ne fordítsuk, csupán a nem latin betűseket írjuk át az átírási szabályoknak megfelelően és nagybetűsítsük azokat! Arlis Spur (Arctic Research Laboratory Island) - ARLIS-nyúlvány, котловина Северный Полюс - (SP Basin) - SZP-medence. 6) Ne erőltessük a magyarban egyszerűen nem kifejezhető fogalmak fordítását! котловина Подводников—> (Podvodnikov Basin; Becken der Unterseebootfahrer) —> Podvodnyik-medence (nem Merülőhajó-vezető-medence).

D) Az eredetileg nem latin betűs (elsősorban az orosz eredetű nevek) írásakor a „földrajzi név... részleges fordításával egyidejűleg visszaállítjuk a nem lefordított rész alapalakját...” (Hadrovics L. [főszerk.]: A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása, Akadémiai Kiadó, Bp., 1985): котловина Подводников - Podvodnyik-medence, Ущелье Сотрудничества (uscselje Szotrudnyicsesztva) - Szotrudnyicsesztvo-völgy, Wrangel Plain - Vrangel-fenéksíkság. E) Fordítandó előtagok:   1) A számnévvel (számnévi jelzővel) kezdődő neveket lefordítjuk: Sixtymile Bank, seamount - Hatvanmérföldes-fenékhegy, Thirtymile Bank, ridge - Harmincmérföldes-hátság.

North, Northern - Észak-, Északi- South, Southern - Dél-, Déli- 2) Lefordítandók az általános földrajzi jellegű jelzők közül a helyzetre és az alapformára utaló típusúak. Ezek a következők: North, Northern - Észak-, Északi- South, Southern - Dél-, Déli- East, Eastern - Kelet-, Keleti- West, Western - Nyugat-, Nyugati- Central - Központi- Mid - Közép(ső)- Middle - Középső- Great - Nagy- Little - Kis- Inner - Belső- Outer - Külső-, Elő-

Ezeket nemcsak az angolból, hanem bármely más nyelvű forrásmunkából származó nevek esetében lefordítjuk. Eastern Shoals - Keleti-zátonyok, Outer Shoal - Külső-zátony. Kivéve az egybeíró (pl. skandináv) nyelvekben, az általános földrajzi jellegű jelzőből és köznévből álló (kételemű, de egybeírt) név továbbképzésével kialakult új neveket. Ekkor a kételemű előtag egybeírt marad és felveszi az -i képzőt: Forlandsbanken - Forlandi-pad, Vestfjord Valley - Vestfjordi-teknővölgy. 3) „Fordítani” kell azokat a földrajzi jellegű jelzőket is, amelyeket -i képzővel nyerünk olyan földrajzi nevekből, melyeknek van magyar exonimájuk: Lisboa Canyon —> Lisszaboni-kanyon, Azores-Gibraltar Ridge —> Azori—Gibraltári-hátság.   4) Általában „fordítani” kell az előtagot, ha van korábbról létező exonima-előzménye: Celtic Shelf —> Kelta-self (Kelta-tenger), Kong Karls Basin —> Károly király selfmedence (Károly király föld).

5) A foglalkozásnevek fordítandók 5) A foglalkozásnevek fordítandók. Vagy egyes objektumokat vagy képződménycsoportokat jelölnek: a) Csoportnevek: Bathymetrists Seamounts - Mélységmérő-fenékhegycsoport, Mapmaker Seamounts - Térképész-fenékhegycsoport, Mathematicians Seamounts - Matematikus-fenékhegycsoport. b) Egyedi képződmények nevei : отрог Геофизиков - (Geofizikov Spur) - Geofizikus-nyúlvány, долина Гидрогрфов - Hidrográfus-repedésvölgy. F) Egyszerűsítések:   1) A földrajzi nevek idegen elemekből álló részeit ne tömbösítsük! East Novaya Zemlya Trough - Keleti Novaja Zemlja-teknő, West Novaya Zemlya Trough - Nyugati Novaja Zemlja-teknővölgy. 2) Tömbösíthetők a magyar elemekből álló, háromtagúnál több tagú nevek: Csendes-óceáni-medence - Keleti-Csendesóceáni-medence, Pacific-Antarctic Ridge - Csendesóceán—Antarktiszi-hátság.

G) Egyéb kritikus nevek:   1) Amerasia Basin - Amerázsiai-medence: (vö.: Eurázsia, Ausztrálázsia, Afroázsia stb.) 2) Frants-Viktoriya Trough - Ferenc—Viktória-teknővölgy: (a Ferenc József-föld és a Viktória-sziget között).  H) A magyar nyelvben meghonosodott, hagyományos névnek tekinthető „exonimákat” nem kell megváltoztatni akkor, ha a név a helyesírásnak megfelel és jól tükrözi a megnevezett képződmény morfológiai-szerkezeti sajátosságait. „Összevont” objektumok neve: Atacama Trench: see Peru Chile Trench - Peru—Chilei-árok. Helyes a résznevek megtartása is! Peru—Chilei-árok = Perui-árok + Atacama-árok + Tűzföldi-árok.

Korrekt földrajzi név + pontos névelhelyezés = = névrajzi szempontból jó térkép A kijelentésből a következő adódik:   Nemcsak az egyes névelemek egységes használatának biztosítását kell megoldani, ami egyrészt a földrajzi köznevek (a formák) egységes megnevezését, másrészt a megkülönböztető elemek egységes alkalmazását jelenti legalább egy-egy nyelven belül, de meg kell egyezni abban is, hogy egy nevet pontosan mely terület megjelölésére (azonosítására) használunk.

A Japán-ároktól a Mariana-árokig: Azonos objektumok lehatárolása és elnevezése különböző térképeken magyar: 1 — Japán-árok, 2 — Izu-árok, 3 — Bonin-árok, 4 — Volcano-árok, 5 — Mariana-árok (Nagy világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Bp., 1985) német (I): 6 — Japangraben, 7 — Boningraben, 8 — Marianengraben (Atlas der Erdkunde, VEB Hermann Haack,Geographisch- Kartographische Anstalt, Gotha/Leipzig, 1982) német (II): 9 — Japangraben, 10 — Boningraben, 11 — Volcangraben, 12 — Marianengraben (Haack geographischer Atlas, Kiadó: mint elõbb, 1982) és (Haack Weltatlas, Kiadó: mint elõbb, 1980) angol: 13 — Japan Trench,14 — Izu Trench, 15 — Bonin Trench 16 — Mariana Trench (National Geographic Atlas of the World, National Geographic Society, Washington, D.C., 1981) cseh: 17 — Japonský příkop, 18 — Marianský příkop (Atlas Světa, Kartografie, Praha, 1983)

Több nyelvű névtárak Egy magyar példa

A Jeges-tenger földrajzinév-tára I. rész: TENGEREK

1. térkép: Tengeri lehatárolások

2. térkép: A Jeges-tenger lehatárolása figyelembe véve a szerkezeti-morfológiai vonalakat is

I. fejezet: Tengernevek (Rendszertan) — Az egyes területi egységeket azonosító névanyagot a hierarchikus rendbe szervezett kódszámok szerint rendezzük (1. térkép). Az első helyen a használatra ajánlott kiemelt magyar név áll. A név előtt álló kódszámok azonosak az 1. térképen a tengerek azonosítását szolgáló számokkal. A nevet követő kódok azokra a forrásmunkákra utalnak, amelyekben a név előfordult. I. Jeges-tenger ……. I.1. Barents-tenger Barents-tenger [Ma1/16-17,20-21,62,66,72-73,144; Ma2/356,370,396; Ma4/69,89; Ma5/28] Barents Sea [An2/5.17; An5/1,2; An7; An8/28-29,224-225; An9/14] Barentssee [Ne1/6; Ne2/6-7,22-23,146,166-167; Ne3/46,151; Ne5/161; Ne6] Barents-See [Ne7/31,XXVIII] Barentsovo moře [Cs2/20; Cs3/14-15,18-19,46,50-51,52,56,62-63,134] Бapeнцeвo мope [Or4/29,66-67,132-133; Or5/18-19,22; Or7/7-8,13-14,34- 35,248; Or8/42-43,54] Бapeнцeвo мope [Or1/2,8,10,11; Or2/9-10; Or3/4,79,98] Barencevo more [KM-WM/5 (áttekintőtkp.)] Barents Sea [KM-WM/5]

II. fejezet: A tengernevek latin betűs mutatója — Ha a névtár nemcsak latin betűs írást használó nyelvekből gyűjtött névanyagot dolgoz fel, szükség van az írásrendszerek elkülönítésére. Itt az I. fejezet összes latin betűs neve és névváltozata abc-be rendezve szerepel. Pl.: A név előtt álló számok a IV. fejezet, A tengernevek eredete című rész kódszámaira utalnak. A név után álló számok az I. fejezet, a Tengernevek (Rendszertan) című rész kódszámaival azonosak. * jelöli a vitathatóan a Jeges-tengerhez tartozó tengerrészeket. 001 Arctic Ocean; I. 001 Arktikus-középtenger; I. 001 Arktischer Ozean; I. 002 *Baffin-Bai; I.12. 002 *Baffin Bay; I.12. 002 *Baffinbucht; I.12. 002 *Baffin Bugt; I.12. 002 *Baffinmeer; I.12. 002 *Baffin-öböl; I.12. 002 *Baffin-tenger; I.12. 002 *Baffinovo moře; I.12. 002 *Baffinův záliv; I.12.

III. fejezet: A tengernevek cirill betűs (orosz nyelvű) mutatója — Ha a névtár nemcsak latin betűs írást használó nyelvekből gyűjtött névagyagot dolgoz fel, szükség van az írásrendszerek elkülönítésére. Itt az I. fejezet összes cirill betűs neve és névváltozata az orosz abc-be rendezve szerepel. A név előtt álló számok a IV. fejezet, A tengernevek eredete című rész kódszámaira utalnak. A név után álló számok az I. fejezet, a Tengernevek (Rendszertan) című rész kódszámaival azonosak. * jelöli a vitathatóan a Jeges-tengerhez tartozó tengerrészeket. 003 Бaрeнцeвo море; I.1. 003 Бaрeнцoвo мoрe; I.1. 002 *Бaффинa, мoрe; I.12. 002 *Бaффинoв зaлив; I.12. 012 Бeлoe мoрe; I.1.-1. 005 *Бeрингoвo мoрe; I.15. 004 Бoфoртa, мoрe; I.6.

IV. fejezet: A tengernevek eredete — A helyes írásmód megállapításához nagy segítéget nyújt a néveredet-vizsgálat. Ha mód van rá, fel kell tárni minden név eredetét. Pl.: 001 Arktikus-középtenger (-óceán) Az Északi-sarkvidéken fekvő, annak területéhez tartozó vízfelületre utal a név. ld.: Arktisz = Északi-sarkvidék [Ma6/I.115] 002 Baffin-öböl (-tenger) William Baffin (1584–1622) angol tengerész és felfedező emlékére elnevezett tengerrész, aki Robert Bylot társaságában a "Discovery"-vel, 1916-ban az Északnyugati-átjáró keresése során tárta fel az öböl keleti és nyugati partjait. [Ma6/I.135; Ma7/362-365; An10/202; An11/107,220; An12/39]

A Jeges-tenger földrajzinév-tára II. rész: TENGERFENÉK-DOMBORZAT

3. térkép: A Jeges-tenger fenékdomborzata

4. térkép: Tengerfenék-domborzati képződmények (Rendszertan)

V. fejezet: Tengerfenék-domborzati nevek (Rendszertan) — Az I. fejezetben szereplő feldolgozással azonos, de a tengerfenék-domborzati nevekre, a 4. térkép szerint, pl.: I. self [Ma] shelf [An] Schelf [Ne] šelf [Cs] шельф [Or]   I.1. Barents-self Barents Shelf [An3/403; An6/76] Barentsschelf [Ne1/6; Ne2/146,400; Ne4/10] Barentsův šelf [Cs1/D.8.4.] I.1.-1. Északi-foki-selfmedence Nordkapbecken [Ne5/161] I.1.-1.1. Fugløyi-pad Fugløy-pad [Ma1/56] Fuglöybanken [An2/5.01 (No átvétele)] lavice Fugløy [Cs3/46]

VI. fejezet: A tengerfenék-domborzati nevek latin betűs mutatója — A II. fejezetben szereplő feldolgozással azonos, de a tengerfenék-domborzati nevekre, pl: A név előtt álló számok a VIII. fejezet, A tengerfenék-domborzati nevek eredete című rész kódszámaira utalnak. A név után álló számok az V. fejezet, a Tengerfenék-domborzati nevek (Rendszertan) című rész kódszámaival azonosak.   001 Alpha Cordillera; III.3.-7. 001 Alpha Cordillera; III.3.-8. 001 Alpha-hátság; III.3.-8. 001 Alpha-Mendeleyev Ridge; III.3.-8. 001 Alpha-Mendelejew-Rücken; III.3.-7. 001 Alpha-Mendelejew-Rücken; III.3.-8. 001 Alpha, podn'atije; III.3.-8. 001 Alpha Ridge; III.3.-7. 001 Alpha Ridge; III.3.-8. 001 Alpha Ridge (Alpha Cordillera); III.3.-7. 001 Alpha Ridge (Alpha Cordillera); III.3.-8. 001 Alpha Rise; III.3.-8. 001 Alpharücken; III.3.-7.

VII. fejezet: A tengerfenék-domborzati nevek cirill betűs (orosz nyelvű) mutatója — A III. fejezetben szereplő feldolgozással azonos, de a tengerfenék-domborzati nevekre, pl.: A név előtt álló számok a VIII. fejezet, A tengerfenék-domborzati nevek eredete című rész kódszámaira utalnak. A név után álló számok az V. fejezet, a Tengerfenék-domborzati nevek (Rendszertan) című rész kódszámaival azonosak.    001 Альфа, погнятие; III.3.-8. 003 Амундсeна, кoтлoвина; III.1.-1. 007 Арлис, ущeльe; III.3.-9.2.   008 Барeнcoва мoря, Ceнтральная вozвyшeннoсть; I.1.-22.2. 011 Бoфoрта, кoтлoвина; III.3.-1. 011 Бoфoрта, погнятие; II.6.-3. 119 Васильeвская, банка; I.3.-5. 121 Вoрoнина, жeлoб; I.2.-4. 121 Вoрoнина, жoлoб; I.2.-4. 029 Гаккeля, хрeбeт; III.1.-2. 030 Гeoфиzикoв, oтрoг; III.2.-1.

VIII. fejezet: A tengerfenék-domborzati nevek eredete — A IV. fejezetben szereplő feldolgozással azonos, de a tengerfenék-domborzati nevekre 001 Alpha-hátság Úszó jégre telepített, 1957 és 1966 között a tengeri áramlások által sodort amerikai kutatóállomások neve: "Alpha-1" és "Alpha-2" (= "Charlie"). [Or5]   002 Amerázsiai-nagymedence ..... 003 Amundsen-hasadék, -medence 004 Anabar-Hatanga-selfvölgy 005 Angara-medence 006 Arktikus -> Északi-sarki 007 Arlis-fenékvölgy, -selfnyúlvány, -plató 008 Barents-fenéksíkság, -hasadék, -lejtő, -plató (Központi-), -self, -teknővölgy 009 Barrow-kanyon, -selfvölgy, -szurdok 010 Beal-fenékhegy 011 Beaufort-lejtő, -self, -terasz 012 Bellsundi-pad, -teknővölgy 013 Bjørnøya-pad (Medve-szigeti-) 014 Cat-homokzátonyok

IX. fejezet: Földrajzi fogalmak (terminológia) Földrajzi köznevek (nómenklatúra) — Ezt a fejezetet a tengerekkel, tengerfenék-domborzati nevekkel foglalkozó névtáraknak már nem kell tartalmazniok, mivel a Standardization of Undersea Feature Names angol–magyar verziója elkészült és tanszékünk honlapjáról letölthető. Szükséges lehet azonban más névtárak esetében a a feldolgozott témakörnek megfelelő földrajzi fogalmak, köznevek vagy speciális névelemek tisztázására. A fejezet a felsorolt forrásmunkák anyagára építve, az angol forma szerint ábécébe rendezve tartalmazza a földrajzi fogalmakat (közneveket) és azok definícióit. Az ezekben szereplő, az angol definíciókban előforduló utalásokat megtartottam arra az esetre, ha a fogalom magyar neve megváltozik (mivel ez utóbbiakat a Földrajzinév-bizottság még nem hagyta jóvá): pl. árok (->trench). Ha egy fogalom valamely nyelvű megnevezése nem az illető nyelvű forrásmunkából származik, a forrásra utaló számot "!" követi: pl. trough (6!) (II),azaz a trough angol fogalom második változata (II),német forrásból (6!).    Forrásmunkák: (1) Gazetteer of Undersea Features, 1981 (2) Gazatteer of Undersea Features, 1971 (3) GEBCO összkiadás szöveges melléklete, l984 (4) Randall,R.R., 1980 (5) FNB: Földi E., 1979

IX. fejezet: Földrajzi fogalmak (terminológia) Földrajzi köznevek (nómenklatúra) (folytatás…) Megjegyzések: 1.) °: kisformát jelöl 2.) "lineáris"-on vonalas kiterjedésűt értek, a szóhűség kedvéért maradt lineáris 3.) nagyságrendek, hasonló formájú képződményeknél: a) seamount ­ knoll ­ hill ­ mound fenékhegy ­ magaslat ­ domb ­ halom b) canyon ­ gully ­ ravine kanyon ­ szurdok ­ horhos c) continental rise ­ sill ­ apron kontinensláb ­ hát(ság)láb ­ sziget-, fenékhegyláb d) trough ­ furrow teknő ­ barázda e) plain ­ flat síkság ­ sík f) ridge, rise ­ plateau ­ bank ­ reef, shoal hát(ság) ­ plató ­ pad ­ szikla-, homokzátony 4.) A kiemelt nevek az általam javasolt névalakok.  

IX. fejezet: Földrajzi fogalmak (terminológia) Földrajzi köznevek (nómenklatúra) (folytatás…) Tételes jegyzék, definíciókkal: ------------------------------------------------------------ abyssal gap -> gap abyssal hills: A tract of small elevations on the seafloor (3). fr: collines (collines sous-marines, collines abyssales) (3) Groupe d'élévations de faible hauteur (3). ném: cseh: or: magy: fenékhegyek (5) fenékdombvidék Kis kiemelkedések területe a tengerfenéken (3). abyssal plain -> plain

X. fejezet: Feldolgozott atlaszok, térképek és más kiadványok (Forrás- és irodalomjegyzék) [Ma1] = Nagy Világatlasz Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1985 [Ma2] = Kéz Andor: A víz természeti földrajza in: Bulla Béla [szerk.]: Általános természeti földrajz (I. kötet) Tankönyvkiadó, Budapest, 1952 [Ma3] = Koch Nándor: A tenger in: Tasnádi Kubacska András [szerk.]: A Föld Gondolat Kiadó, Budapest, 1960 [Ma4] = Haltenberger Mihály: Tengerészeti földrajz Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965 [Ma5] = Kuruc Andor: Tengerek földrajza Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982 [Ma6] = Kis Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (I–II. kötet) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 [Ma7] = Magidovics I. P.: A földrajzi felfedezések története Gondolat, Budapest, 1961 [An1] = Gazetteer of Undersea Features Defense Mapping Agency, Washington, D.C., 1981 [An2] = General Bathymetric Chart of the Oceans (GEBCO) Canadian Hydrographic Service, Ottawa, Canada, 1975–1982