7. A volgai nagy kavarodás Magyar őstörténet 2013/2014, 2. félév

1. Ősmagyarok a Volga alsó folyásánál?

Lugovszkoje Ibn Fadlán: volgai bolgárok burtaszok Lugovszkoje Itil Ibn Fadlán: A bağanakiya országa s a bulkariya közé tartozó ’skl vidékei között van a mağgariya határai közül a legelső határ.

Lugovszkoje (Szaratovi terület, Rovnói járás)

Lugovszkoje

Szubotca Lugovszkoje Bolsije Tigani

A szamarai Volga-könyöknél

Szamara környéki leletek/1 – Nyemcsanka, 116 km (8 –10. sz.) Türk Attila 2010: 290. kép)

Szamara környéki leletek/2 – Palimovo Türk Attila 2010: 294. kép)

Zsinórdíszes edények a Szamara könyéki lelőhelyekről Türk Attila 2010: 293. kép)

2. Népek, törzsek keveredése a Volga-vidéken és a Dél-Urálban

– a honfoglalók anyagi kultúrájának legközelebbi párhuzama Volgai bolgárok – a honfoglalók anyagi kultúrájának legközelebbi párhuzama

Volgai bolgárok Tegezek, nyílcsúcsok

Szablyák, ékszerek

Kerámia

Finnugor ékszerek

Tankejevka/83. sír

Tankejevka/146. sír Tankejevka/149. sír tarsolyfüggesztő

Tankejevka/648. sír

Történeti források a népek, törzsek keveredéséről Ibn Ruszta a volgai bolgárokról: Háromféle a fajtájuk: egyik fajtájuk neve barsula, a másik fajtáé ’sgl, a harmadiké bulkar. Ibn Fadlán a volgai bolgárokról: Láttunk közöttük egy nemzetséget/nagycsaládot, amely ötezer lelket – asszonyokat, férfiakat elegyest – számolt, s akik mindannyian áttértek az iszlámra, al-Barandzsár néven ismerték őket. … A király… Aztán tovább akart vonulni innen és (küldöncöt) menesztett egy szuwáz nevű néphez, s megparancsolta nekik, hogy vonuljanak vele.

Népek, törzsek keveredése a Volga-vidéken/2. Abu-Hámid al-Garnáti: Bulgar is nagy város … A falon kívül nagyszámú egyéb nép él… A király… a hitetlenek elleni hadjáratra szokott vonulni, rabul ejtve asszonyaikat, gyermekeiket, lányaikat, és elkötözve lovaikat. Julianus: Nagy-Bolgárország … egyik nagy városában … a barát egy magyar nőt talált, aki a keresett földről erre a vidékre ment férjhez. Gerhard Friedrich Müller (18. sz.): A cseremiszek jelenleg együtt élnek a tatárokkal, csuvasokkal, egyes helyeken a tatárokkal és a mordvinokkal a kozmogyemjanszki körzetben is.

Miért volt jó volgai bolgárnak lenni? A volgai bolgárok uralták a finnugorok felé irányuló kereskedelmet, a dél felől érkező karavánok a bolgároknál szerezték be a finnugoroktól származó legfőbb exportcikket, a különböző prémeket.

Prémet veszek! Marwazí: „Júrá lakói jelekkel kereskednek, anélkül, hogy jelen lennének, mivel ők bátortalanok és félnek az emberektől. Kiváló coboly[prémet] és más, jó szőrméket hoznak be tőlük. Állatokra vadásznak, amelyeknek megeszik a húsát, a prémét pedig [ruhaként] viselik.” Isztahrí és Ibn Haukal az artáníja népről: „A víz mentén leszállva kereskedést folytatnak ugyan, azonban dolgaikról és áruikról hírt nem adnak, senkit társaságukban nem tűrnek, és így országukba senki be nem hatolhat. Artából fekete menyéteket és ólmot [Ibn Haukal: fekete cobolyokat, fekete rókákat, ólmot és higanyt] visznek ki.”

Utak a volgai bolgárokhoz és még tovább

3. Ősmagyarok a Volga és a Káma találkozásánál

6. Magna Hungaria – Bolsije Tigani

Bolsije Tigani temetőjébe a 895-ös honfoglalás után is temetkeztek, a lelőhely környékén lehetett a keleten maradt magyarok lakóterülete. Ez a terület a volgai bolgárok közvetlen szomszédságában volt. A temető viszonylagos gazdagsága arra utal, hogy a magyarok is részesültek a többi finnugor néppel folytatott kereskedelem hasznából. A magyar−bolgár-török kulturális és nyelvi kapcsolatok színtere itt is lehetett.

Magna Hungaria Bolsije Tigani: Lovasnomád felszerelés, kusnarenkovói/ karajakupovói típusú kerámia

Bolsije Tigani: lovas temetkezések

Bolsije Tigani – Verhnyeje Szaltovo szablyamarkolat itt és ott

Bolsije Tigani: finnugor ékszerek

Szubbotci Bolsije Tigani

4. Magyar jellegű leletek a Volga−uráli areában

Krjukovo-Kuzsnoje Karancs-lapujtő

Veszelov-tanya, tarsolylemez

Kudeszeva (Kudeszejevói?), csésze

Szalehard, tál

Filippovka, hajfonatdíszek

Lelőhelyek a térképen

5. Dél-uráli (udmurtiai, tatárföldi, baskíriai) régészeti kultúrák

Dél-uráli (udmurtiai, tatárföldi, baskíriai) régészeti kultúrák

Dél-uráli régészeti kultúrák

7. Dél-uráli régészeti kultúrák: karajakupovói/kusnarenkovói kultúra – ősmagyarok, baskírok? Lovas harcos felszerelése − karajakupovói/kusnarenkovói kultúra/2. fázis

Lószerszám részei − karajakupovói/kusnarenkovói kultúra/2. fázis

Ékszerek, kerámia − karajakupovói/kusnarenkovói kultúra/2. fázis Szubotca

Karajakupovói/ kusnarenkovói kultúra/1. fázis

7. Dél-uráli régészeti kultúrák: Turbászli kultúra A karajakupovó/kusnarenkovói kultúra elődje? Ősbaskír? Valamilyen más török? Ősmagyar?

7. Dél-uráli régészeti kultúrák: Bahmutyinói kultúra Helyi finnugorok és jövevények vegyesen (baskírok?, más törökök?, permi finnugorok?, magyarok?)