Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A FÉSŰKAGYLÓ SZEMÉNEK OPTIKÁJA A Pecten-szem mint az állatvilág Schmidt-teleszkópja Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten fésűkagylónak több tucat, 1 mm átmérőjű, kékeszölden színjátszó szeme van egyenletes eloszlásban a köpenye szélén (Kennedy, 1963, 2. ábra, 123. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-szem vázlatos keresztmetszete (Land, 1965, 1. ábra, 138. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-szem képalkotása. A szemlencse által alkotott látszólagos képet (A) a tükröző réteg képezi le valódi képpé a fölső retinára (B) (Land, 1965, 5. ábra, 147. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-szem kettős retinája (A) és annak vázlatos keresztmetszete (B) (Land, 1968, 1A ábra, 77. o. és 3. ábra, 80. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika (A) A Pecten-szem tükröző rétegében található guaninkristályok formája fölülnézetben. (B) A tükröző réteg fényvisszaverőképessége a hullámhossz függvényében (Land, 1972, 12. ábra, 95. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Newton-féle távcső (A) és a Cassegrain-féle teleszkóp (B) felépítése (Horváth, 1993b, 4. ábra, 503. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika (A) A Schmidt-távcső felépítése. (B) A Schmidt-távcső korrekciós lemezének két lehetséges felülete (Horváth, 1993b, 4. ábra, 503. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A SchmidtCassegrain-távcső (A) és a Baker Super-Schmidt-távcső (B) felépítése (Horváth, 1993b, 4. ábra, 503. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-szem optikai modelljének keresztmetszete és egy paraxiálisan beeső fénysugár menete a szemben. A metszetnek csak a felét tüntettük fel (Horváth és Varjú, 1993, 3. ábra, 160. o. alapján).

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A [ti  tani] (A) és az [ei, xi] (B) sorozatok meghatározásának sematikus algoritmusa adott [zi] sorozat mellett (Horváth és Varjú, 1993, 4. ábra, 162. o. alapján).

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A (9.24) egyenletbeli  paraméterértékének meghatározásához, mikor a lencse hátsó felszíne és a tükröző réteg gömb alakú (Horváth és Varjú, 1993, 5. ábra, 164. o. alapján).

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika (A) A Pecten-lencse számított elülső felületének e(x) tengelymetszete az 1. szem (9.1. táblázat) paraméter-konfigurációjára, azzal az eltéréssel, hogy Rt = 295 m, f = 125 m; F: fókuszpont. A megoldás P3, P2 és P4 között elágazik. (B) Mint (A), de a szembeli sugármenettel együtt. (C) Az e(x) egyik lehetséges, P1 és P3 közti megoldása a sugármenettel. (D) Az e(x) másik, P1, P2 és P4, P3 közti megoldása a sugármenettel (Horváth és Varjú, 1993, 6. ábra, 165. o. alapján).

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-lencse elméleti és valódi elülső felületének tengelymetszete és a szembeli sugármenet az 1. szemre f = 160 m (A), f = 153 m (B) és f = 145 m (C) esetén (Horváth és Varjú, 1993, 7. ábra, 166. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika Mint a 9.13. ábra, de a 2. szemre f = 140 m (A), f = 135 m (B) és f = 120 m (C) esetén (Horváth és Varjú, 1993, 8. ábra, 166. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-lencse elülső felületének alakja a lencse nL törésmutatója függvényében az 1. szemre f = 153 m (A) és f = 125 m (B) esetén. Az nL 1,5-ről csökken 1,36-ra az 1. görbétől a 8.-ig, nL = 0,02 lépésközzel (Horváth és Varjú, 1993, 9. ábra, 167. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-lencse elülső felületének alakja a retina nr törésmutatója függvényében az 1. szem esetén. (A) f = 153 m, nr 1,34-ről nő 1,48-ig az 1. görbétől az 5.-ig, nr = 0,04 lépésközzel, (B) f = 125 m, nr1 = 1,34, nr2 = 1,42, nr3 = 1,50 (Horváth és Varjú, 1993, 10. ábra, 168. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-lencse elülső felületének alakja a lencse a tengelyvastagságának függvényében az 1. szem esetén, f = 153 m (A) és f = 125 m (B) mellett. Az a 500 m-ről csökken 50 m-re az 1. görbétől a 10.-ig, a = 50 m lépésközzel (Horváth és Varjú, 1993, 11. ábra, 169. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-lencse elülső felületének alakja a lencse hátsó felszíne és a tükröző réteg közti b tengelytávolság függvényében az 1. szem esetén f = 12 m (A) és f = 40 m (B) mellett. A b 220 m-ről csökken 110 m-re az 1. görbétől a 12.-ig, b = 10 m lépésközzel. A tükröző réteg görbeseregét nem tüntettük föl (Horváth és Varjú, 1993, 12. ábra, 169. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-lencse elülső felületének alakja a lencse hátsó felülete RL görbületi sugarának függvényében az 1. szem esetén. (A) f = 153 m, RL 100 m-ről nő 500 m-re az 1. görbétől az 5.-ig, RL = 100 m lépésközzel. (B) f = 125 m, RL1 = 100 m, RL2 = 200 m, RL3 = 300 m (Horváth és Varjú, 1993, 13. ábra, 170. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika A Pecten-lencse elülső felületének alakja a tükröző réteg Rt görbületi sugarának függvényében az 1. szem esetén f = 153 m (A) és f =125 m (B) mellett. Az Rt 290 m-ről nő 490 m-re az 1. görbétől a 6.-ig, Rt = 40 m lépésközzel. A tükröző réteg görbeseregét nem tüntettük fel (Horváth és Varjú, 1993, 14. ábra, 170. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika