Tartalom Áttekintés Világbajnokságok A Formula-1 története Kialakulása 1950-es évektől napjainkig A Formula-1 szabályai Technikai szabályok Versenyszabályok A Formula-1 jövője
Áttekintés A Formula-1 (Forma-1) az autóversenyek legmagasabb kategóriája. Szabályait a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) határozza meg. A versenysorozat több állomásból, Grand Prix-ből (Nagydíjból) áll. Az eredmények alapján évente két világbajnokot avatnak. Egy egyénit és egy konstruktőrit (csapat-világbajnokság).
Világbajnokságok 1950 óta évente rendeznek világbajnokságot. A futamok végén az első nyolc versenyző kap pontot. A világbajnokságban csapatok vesznek részt, amelyeknek két, ugyanolyan típusú autóba két versenyzőt kell ültetniük. 1958 óta az egyéni világbajnokok mellett évente konstruktőri világbajnokot is avatnak. Helyezés Kapott pontok 1. 10 2. 8 3. 6 4. 5 5. 4 6. 3 7. 2 8. 1
A Formula-1 története A Formula-1 elődje az európai Grand Prix Motor Racing volt. Az első, Francia Nagydíjat 1894-ben rendeztés, Le Mansban. Nyertese a Renault versenyzője, a magyar Szisz Ferenc lett. 1909-től 1911-ig, 1915-től 1920-ig és 1940-től 1945-ig nem rendeztek nagydíjakat. A világháború vége után nehezen éledt újra a motorsport. A Formula-1 szabályait 1946-ban, a II. világháború után egyeztették.
Az 1950-es évek Az 1950-es években a Formula-1 -es naptár néhány európai nagydíjból és az amerikai 500 mérföldes versenyből állt. 2 literes sűrítő nélküli kocsiknak rendezték.
Az 1960-es évek Az 1960-as évek elején jelentek meg az első reklámok a Formula-1 -ben. Karcsú, „szivar” alakú karosszériák. A megengedett legnagyobb hengerűrtartalom a szívómotoroknál 3000cm3, a turbófeltöltőseknél 1500cm3 volt.
Az 1970-es évek 1970-től 1982-ig az igen megbízható Ford-Cosworth motor dominált, amellyel összesen 155 versenyt, valamit 12 egyéni világbajnoki címet szereztek. Megjelentek a „Ground Effect” autók, melyek szárnyaik segítségével, nagy leszorító erőt értek el.
Az 1980-es évek 1983-tól 1989-ig domináltak végérvényesen a turbómotorok. (Közel 1000 lóerő) 1989-ben betiltották a turbómotorok használatát és 3500cm3 -ben maximalizálták a lökettérfogatot.
Az 1990-es évek Az 1990-es évek elején megengedettek voltak az elektronikus segédeszközök. Előtérbe kerül a biztonság növelése. 1994-ben a San Marinó-i Nagydíjon történt két halálos baleset hatására. (Ayrton Senna, Roland Ratzenberger) Maximális hengerűrtartalom 3000cm3.
A 2000-es évek 2000-től 2004-ig Ferrari dominancia. 2003-ban átalakították a pontrendszert. 2005-2006 Renault. (Fernando Alonso) „Kémbotrány” 2007-re csak egy gumibeszállító maradt.
A Formula-1 szabályai A Formula–1 szabályait az 1904-ben alakult FIA, közelebbről annak egyik alszervezete, a World Motor Sport Council határozza meg. Az első világbajnokságot legfeljebb 1,5 literes kompresszoros, vagy 4,5 literes atmoszférikus motorral hajtott autók számára írták ki, nem volt korlátozás sem tömeg, sem leadott teljesítmény tekintetében. Mára a szabályok kiterjedtek az autó felépítésének minden részletére, meghatározzák a versenyek lebonyolításának menetét és szabályozzák a teszteléseket. A lehetséges szankciók széles skálán mozognak, a szabályok vétkes megsértéséért kiszabhatnak pénzbüntetést, pontlevonást, súlyos esetben versenyző és csapat ellen is alkalmazhatnak kizárást.
Technikai szabályok Egy autó tömegének a motorral, különböző folyadékokkal és a versenyzővel együtt minimum 605 kilogrammnak kell lennie. Az FIA biztonsági előírásai szerint egy versenyzőnek 5 másodperc alatt el kell tudnia hagyni a pilótafülkét, úgy hogy a kormánykereket eltávolítja. A belső égésű motoroknak a jelenlegi szabályok szerint 2,4 litereseknek kell lenniük, és csak V8 elrendezésben használhatják őket a csapatok. 2006 óta a csapatok nem fejleszthetik a motorokat. 2007-től a motorok maximális fordulatszámát 19 000 fordulat/percre korlátozták. 2007 óta a csapatok egy keményebb (sima) és egy lágyabb (fehér csíkkal jelölt) szett gumit kötelesek használni a versenyeken.
Versenyszabályok Minden nagydíj pénteken, két szabadedzéssel kezdődik. Az egyetlen kivétel a Monacói Nagydíj, ahol hagyományosan csütörtökön tartják a szabadedzéseket, pénteken szünnap van. Szombaton van az időmérő edzés előtt a harmadik szabadedzés. Az időmérő edzésen a vasárnapi verseny rajthelyeit döntik el, a versenyzők leggyorsabb köre alapján. A verseny végén, a három legjobb helyezett versenyző állhat fel a dobogóra. A versenyzőkhöz csatlakozik a győztes pilóta csapatának valamely tagja is. A Formula-1-es autók fejlesztésének legfontosabb eszköze a tesztelés. A csapatok egy naptári évben legfeljebb 30 000 km-t tesztelhetnek, az FIA által kijelölt helyszíneken és időpontokban.
A Formula-1 jövője Az FIA előtérbe helyezi a csapatok minél kisebb költségvetését. (Például a motorfejlesztések, tartalék autó betiltása, egy motornak két, a váltóblokknak négy versenyt kell kibírnia.) A 2009-es évadra radikális szabálymódosításokat tervez a FIA. Mintegy felére akarják csökkenteni az autók légterelő elemei által termelt leszorító erőt. A tervek szerint 2011-re már bioüzemanyaggal mehetnek az autók, és fékezésük közben elektromos áramot termelnek majd, aminek az energiáját a hajtáshoz lehet felhasználni. (A rendszer neve KERS, a Kinetic Energy Recycle System rövidítéséből.) A jövőben sok új nagydíjat kívánnak rendezni, köztük van 2009-ben az Abu Dzabi Nagydíj, 2010-ben az Indiai- és a Dél-Koreai Nagydíj.
Amennyiben a bemutatóm felkeltette az érdeklődését, további érdekes információkat talál a honlapomon. http://people.inf.elte.hu/metnaai/formula1 Köszönöm a figyelmet!