A világgazdaság európai magterülete: a fokozatosan bővülő EU dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Az európai integráció története a hidegháborútól Európa „újraegyesítésig”

Az európai integrációs folyamat tényezői a II. világháború után Katonai Szovjet katonai fenyegetés (kezdetben német) Gazdasági USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása Gyarmatbirodalmak felbomlása Tudományos-technikai forradalom  nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan áramlása Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása  szolgáltatások áramlása Elvi szándék Európai gondolkodók

Az európai integrációs folyamat tényezői a II. világháború után Katonai Szovjet katonai fenyegetés (kezdetben német) Gazdasági USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása Gyarmatbirodalmak felbomlása Tudományos-technikai forradalom  nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan áramlása Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása  szolgáltatások áramlása Elvi szándék Európai gondolkodók 4

Az európai integráció kezdete: Római Szerződés, 1958. ESZAK (már 1952-től) EURATOM (1958) Atomenergia békés célú felhasználása Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása Európai Gazdasági Közösség (1958), 3 fő iránya: Vámunió megteremtése Gazdasági unió megteremtése Fejlesztési alapok létrehozása Ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L Nemzetközi visszhang GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) SU: „újabb imperialista manőver”

Az európai integráció kezdete: Római Szerződés, 1958. ESZAK (már 1952-től) EURATOM (1958) Atomenergia békés célú felhasználása Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása Európai Gazdasági Közösség (1958), 3 fő iránya: Vámunió megteremtése Gazdasági unió megteremtése Fejlesztési alapok létrehozása Ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L Nemzetközi visszhang GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) SU: „újabb imperialista manőver” 6

Az első bővülés, 1973. 1970: tárgyalások 4 országgal: GB, IRL, N, DK Fő kérdések (kompromisszummal végződnek): NBr engedett: Font-Sterling nem lett különleges valuta Első munkanyelv a francia maradt EK föderatív irányba megy NBr igényei (többieknek nem nagyon voltak): Átmeneti mentesség: part menti halászat 10, csatlakozás az agrárpiachoz 5, ESZAK-hoz 5, ipari közös piachoz 4, EURATOM-hoz 1 év Csak fokozatosan növekvő hozzájárulás a közös ktg-vetéshez 1978-ig Intézményekben ugyanannyi hely mint a többi nagynak (D, F, I) Ratifikációk: GB, IRL, DK igen, N nem Legnagyobb piac (252 mió), GDP (630 mrd $, de USA-nak 2/3-a) 7

Görögország csatlakozása, 1981. 1959: társult tagsági kérelem (1962 társulási szerződés) 1967-1974: puccs, katonai junta („fekete ezredesek”) 1975: teljes jogú EK-tagságért folyamodnak Vontatott politikai stabilizáció Másság: ortodox Rossz viszony TR-gal – görög-török konfliktus (Trójai faló legendájától) „Lakosságcsere”, üldözések, mindkét oldalon Ciprus kérdés: 1974: TR megszállta CY ÉK-i egyharmadát (É-Ciprusi Török Közt) Égei-tenger felségvizei GR nem támasztott feltételeket Nem volt kritérium a fejlettség Azóta sem hozta be hátrányát 8

Az ibériai csatlakozás, 1986. Rómaiak óta benne vannak a ny-eu-i gondolkodásban XV–XVII. sz: erősek, XVIII–XX. sz: legyengülnek II. vh. után maradnak az önkényuralmi rendszerek P: Salasar EFTA alapító tagja Gyarmati háborúk (Angola, Mozambik), USA támogatás 1974: szegfűs forradalom - szocdem vezetéssel demokratizálás E: Franco 1972: társult tagsági kérelem az EGK-ba 1975: János Károly vezetésével demokratizálás felülről 1982: Felipe González (NATO tag) 1983: tárgyalások (olaszok, franciák lassították a csatlakozást) Nehezebb eset: nagy népesség, mezőgazdaság, nehézipar, regionális politika Sok átmeneti mentesség, gyors gazdasági növekedés EGK: 50 mió fővel gyarapodik (nagy piac) „Kék-Európa 9

A német egység, 1990. 1989: nem számított erre senki Kelet-német turisták D követségein DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) Akik veszthettek a német egyesülésen DDR vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. – gyors egy.) Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások 10

A fokozatosan bővülő EU, mint Európa szinonimája Maastrichti Szerződés: bármely európai ország csatlakozhat, amely tiszteletben tartja az EU elveit Marokkó: Európán kívüliség miatt utasították vissza Törökország: egyéb tényezők miatt utasították vissza De: Ciprus + számos külbirtok (pl. Francia Guyana) az EU része Koppenhágai kritériumok (1993) Politikai (demokrácia, jogállamiság, emberi és kisebbségi jogok) Gazdasági (működő piacgazdaság) Alkalmasság az EU-szabályozás átvételére A felvétel ne veszélyeztesse az EU eredményeit 11

Az északi bővítés, 1995. EU létrejötte: aki kimarad, az lemarad EK és EFTA között jó kapcsolatok 1977-re megvalósult az ipari termékek szabad kereskedelme 1994: Európai Gazdasági Térség (EGT): EU12 + A, SF, IS, N, S (+FL 1995-ben) Egységes piaci szabályok 80%-ának átvétele (kiv. mg., halászat) Új szabályoknál konzultációs lehetőség 1993: csatlakozási tárgyalások: A, SF, N, S N: népszavazás elutasította EGT jelentősége visszaesett (alig több mint EU) EU-nak jól jött Euroszkepticizmus Maastrichti szerződés után (gazd-i-pol-i válság) EU világgazdasági súlya ismét erősödött Jól jött a közös pénz bevezetéséhez EFTA tag maradt: IS, FL, N, CH 12

Európa „újraegyesítése”, 2004. Kelet-Közép-Európa: rendszerváltás „Európai Megállapodások”: társulási szerződések (Mo: 1994) Bizottság országjelentést készít (avis) (1997. július) Tanács dönt a kérelem elfogadásáról (1997. december) 2003: Népszavazás a tagságról a jelölt országokban Magyarország: 88% igen (de csak 46% részvételi arány) 2003: Athén: 10 ország aláírta az európai uniós csatlakozási szerződést 2004. május 1.: 25 EU tagállam 2007. január 1.: Bulgária, Románia is tag 2013: Horvátország (csatlakozási tárgyalások 2005-től, de felfüggesztették, magyar elnökség támogatta)  28 tag 13

További bővítés  EUrópa távlati határai Tagjelöltek Törökország: csatlakozási tárgyalások 2005-től tagság 2015-2020 előtt nem valószínű Montenegro: csatlakozási tárgyalások Izland: 2010-től csatlakozási tárgyalások Macedónia (2005-től tagjelölt, de még nincsenek csatlakozási tárgyalások) Szerbia: 2012-től tagjelölt, még nincsenek csatlakozási tárgyalások Potenciális tagjelölt: Albánia, Bosznia-H, Koszovó Ukrajna, Grúzia, Moldávia? 14

Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest

A keleti bővítés kihívásai 13 ország akar csatlakozni Jóval elmaradottabbak Úgy bővülni, hogy megmaradjanak a közösségi vívmányok (acquis communautaire) EU finanszírozható maradjon Ter.: 34%-kal, termőter. 50%-kal, nép.: 29%-kal, mg-i termelők száma 100%-kal, GDP.: 9%-kal bővül GDP/fő: -16%-kal csökken Intézményrendszer működjön

A bővítések hatásai

Az egységes belső piac következményei Ter km2 Nép fő GDP PPP GDP/fő Export US $ Import EU 4,3 mó VR7 490 mó VR3 14,82 bó VR1 32700 VR31 1,95 billió 1,69 billió VR2 USA 9,8 mó 310 mó VR4 14,66 bó 47200 VR10 1,29 billió 1,94 billió Japán 380 e VR60 130 mó VR11 4,31 bó 34000 VR28 0,76 billió 0,64 billió Kína 9,6 1300 mó 10,09 bó 7600 VR100 1,58 billió 1,33 billió

EU gazdasági dinamizmusa nem kielégítő GDP-növekedés 1950-es, 1960-as évek: gazdasági csodák 1970-es évektől: USA-nál, Japánnál lassúbb, erősen ingadozó GDP-növekedés: 2,8% (2006) Számottevő regionális különbségek (GDP/fő, GDP-növ) Tudomány, csúcstechnológia: nem került közelebb az USA-hoz

Vámunió hatása Tagállamok közötti munkamegosztás elmélyítése  függés, összefonódás Belső kereskedelem csak a recessziós periódusokban torpant meg (1974–1975, 1980–1983, 1992–1994) Áruk, szolgáltatások 2/3-a egymás között Legnagyobb mértékű irányváltások: NBr (Nemzetközösség felől) Mediterrán államok Volt szocialista országok Legszorosabb kötődés az EU-hoz: kis tagállamok Legjelentősebb külkereskedelmi súlyú a tagállamok közül: Németország (EU-n belül és a világpiacon is)

1970-es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban Lemaradás Csúcstechnológiai termékek (számítógép, félvezetők, robotok, szórakoztatóelektronikai termékek) előállítás és világpiaci értékesítése Korszerű információs technológiák alkalmazása De: megőrizte pozícióit Élelmiszer-feldolgozás Több gépgyártási ágak (pl. autóipar) Gyógyszeripar Együttműködés sikere Atomenergetikai ipar Repülőgépgyártás (Airbus) Nem katonai célú hordozórakéták fejlesztése (Ariane) EEO: műszaki K+F közösségi politika Eu-i Kutatás Koordináló Szervezet (Eureka): élenjáró technológiát képviselő iparágak versenyképességének szolgálata

1970-es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban Korábban: negatív közösségi struktúrapolitika Támogatások: versenyképtelen válságágazatok (mg, szénbányászat, kohászat, hajógyártás, textilipar) Később: új programok a gazdasági szerkezet korszerűsítésére 1980-as évek szerkezetváltás  munkanélküliség magas aránya Azóta sem sikerült ezen úrrá lenni, EU: 8,7% (2005) USA: 5,1%, Kína: 4,6%, Japán: 4,4% Vendégmunkások tömege 1960-as években duzzadt fel É-Afr, Töröko., volt Jugoszl később a többi volt szoc. országokból is) – beilleszkedés kulturális és jogi akadályai Újonnan csatlakozók: elmaradott gazd  újabb kihívások

Külföldi működőtőke-beruházások színhelye 1980-as évektől jelentősen megnőtt Világon befektetett összes FDI inward stock 45%-a Eleinte egyoldalú tőkeáramlás az USA-ból Amerikai tőke beáramlása (de műszaki modernizáció) 1970-es évektől eu-i tnc-k jöttek létre – beruházások az USA-ban Japán ipar hídfőállásainak kiépítése Világ legnagyobb forgalmat lebonyolító 353 iparvállalata (Rebitzer, D. W. 1995) 1956: 77% Am, 23% Eu  1993: 36% Am, 32% Eu, 26% Japán Világ 100 legnagyobb vállalata 2005: 48 Eu, 33 USA, 13 Japán Világ 500 legnagyobb árbevételű multija (Fortune) 182 Eu 23