Steven Holl és a fenomenológia

Életrajz Született: 1947, USA Tanulmányok: Diploma: 1970, Seattle, University of Washington Róma 1976 Architectural Association School of Architecture, London (Ez időben itt jelen vannak Peter Cook, Charles Jencks, Rem Koolhaas, Zaha Hadid) Oktatás: 1981-től Columbia University Iroda alapítása: 1976 New York (jelenleg 25 fővel) 2005 Pekingben is (jelenleg 11 fővel)

Korai hatások Louis Kahn ( ) építészetét tanulmányozza Steven Holl: „I have always believed that each project should have an idea which is driving the design. Kahn’s projects were paradigmatic in this respect. It was not his style I was looking for, but the intellectual clarity, simplicity, and forthrightness which the other figures, the leading figures of that moment, Venturi and the Five, were rejecting. When I was given Complexity and Contradiction in 1967 by my professor in the university, I thought: I am going to do exactly the opposite.” El Croquis, Volume 78, “Steven Holl ” Lawrence Halprin ( ) tájépítésznél gyakornok (1974) Steven Holl: „Halprin cared about ideas and would allow strong concepts to take precedence over any kind of stylistic determination.” El Croquis, Volume 78, “Steven Holl ”

Fenomenológia Legfontosabb filozófiai háttere Maurice Merleau-Ponty ( ) francia filozófus írásai Észlelés fenomenológiája (Phénoménologie de la perception, első francia kiadás 1945) “Phenomenology is the study of essences… a philosophy which puts essences back into existence… Merleau-Ponty, M., 1962, Phenomenology of Perception, trans. by Colin Smith, London: Routledge and Kegan. Steven Holl: „Phenomenology is a discipline that puts essences into experience.” Steven Holl: Parallax, Birkhäuser, Basel – Boston – Berlin, 2000 Vladimir Belogolovsky : Can you explain what is phenomenological architecture and phenomenological experience? S teven Holl: The essence of it lies in the movement of the body through the space and all the phenomena that our senses can experience: the quality of light, the sound, the smell, the acoustics, and the change in the body’s movement. These things are precious to architecture.... Architecture is one art that to experience it is really to explore its greatest dimension, the phenomenological dimension – 100 percent.

Meghatározó számára a fenomenológiai megközelítés Kenneth Frampton: „phenomenological intensity and a preoccupation with tactile experiences have been a perennial theme of Holl’s architecture, and it is [because of] this connection, one may claim, that he is the only American architect of this generation to be so consciously influenced by this philosophical line.” El Croquis, Volume 78, “Steven Holl ” Az építészet minden érzékszervre folyamatosan hat, ráadásul minden használó - függetlenül attól, hogy ismeri-e az építész koncepcióját vagy sem – képes érzékelni a terek és formák érzékekre ható minőségét. Steven Holl: „in this sense, architecture is a great universal language; like music, it can be philosophically and idealistically produced but its true test is in the public experience.” El Croquis, Volume 108, ”Steven Holl ” Az építész feladata, hogy fokozza a tapasztalati észlelést, ezzel folyamatosan valamilyen jelentést, szándékot fejezzen ki, miközben reagál a hely és a körülmények sajátosságaira. Steven Holl: „I would say that I am very interested in the philosophical nature of ideas as an origin, but I could not just stop there. My struggle is to try to find the phenomenal nature of the idea. I hope to connect the phenomenal properties with the conceptual strategy.” El Croquis, Volume 78, “Steven Holl ”

11 Észlelési terület Steven Holl Phenomenology in Architecture írásában az alábbi területeket – tervezési szempontokat különíti el – ezek amelyek az érzékekre hatnak Steven Holl, Juhani Pallasmaa és Alberto Perez-Gomez: Questions of Perception: Phenomenology in Architecture July 1994, special issue of the architectural journal A+U 1. „enmeshed experience” (összeszőtt élmény) előtér és háttér; tárgy és tér együttes érzékelése egy darab összeszőtt élményként 2. „perspectivical space” (látvány-tér) a mozgással mindig új és új látványok tárulnak fel 3. „color” (szín) változhat; áttetszőség, átlátszóság, tükröződések, változó természetes fény miatt 4. „light and shadow” (fény és árnyék) tömegek, lyukak, tömörség, áttetsződés és átlátszódás befolyásolja 5. „spatiality of night” (éjjeli térbeliség) a városi lét része a 20. századtól

6. „time duration and perception” (időtartam és észlelés) egy bizonyos időtartam alatt tapasztaljuk meg a tereket 7. „water” (víz) az átlátszóságánál fontosabb a tükröződése 8. „sound” (hang) az építészethez hasonlóan körülvesz minket; utal az anyagokra, vastagságokra, stb. 9. „detail” (részlet) akár tapintással is érzékelhető 10. „proportion/scale/perception” (arány/lépték/érzékelés) pl.: aranymetszés mint aránypár 11. „site circumstance/idea” (környezet/gondolat) reagálás a környezetre, a genius loci-ra