TSZ 01-2010 Műszaki Szabályzat Épületek megépült teherhordó szerkezeteinek erőtani vizsgálata és tervezési elvei (MI 15011 Műszaki Irányelv) Összeállította: Dr. Arany Piroska c. egy. doc. (BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék)

Meglévő épület diagnosztikája Az épület műszaki állapotának felmérése – A károsodás okai – A károsodás mértéke • Az építés kora, építéstörténet, építési periódusok • Helyreállítási tervdokumentáció – korszerű vagy hagyományos technikák? • Rendszeres karbantartás volt-e

Diagnosztikai vizsgálat • Anyagjellemzők vizsgálata – nedvességtartalom, vízfelvétel, porozitás, testsűrűség, szilárdság, keménység, sótartalom, mállottság, kopás, korrózió, szennyezettség stb. • Szerkezetvizsgálat • Épületgépészet vizsgálata • Környezet, károsító tényezők (talaj, levegő) • Víz származási helye, mennyisége (pl. falnedvesség)

Fizikai mállás okai • hőmérsékletváltozás fagy >9% térf., • sókristályosodás

falazótégla méretfelvétele, álló és fekvő habarcsfugák mérete, kitöltöttsége

A felszívódás képlete: ahol: - h: felszívódás magassága - σ: felületi feszültség - ρ: a folyadék sűrűsége - φ: nedvesítési szög - r: kapilláris sugara - g: gyorsulás

Vizsgálati adatok • 1. Vizsgálati hely: - jellege /beltér, kültér, pince, homlokzat …/ - légtéri klímajellemzők /hőmérséklet, rel. páratartalom • 2. Kivett minta: - típusa /furatpor, fúrt mag, vésett darab …/ - anyaga /tégla, beton, terméskő …/ • 3. Nedvesség: - nedvességtartalom /tömeg%/ - egyensúlyi nedvesség – szorpciós izoterma ismerete - telítési vízfelvétel /tömeg%/ - telítettség = nedv.tart. osztva tel. vízfelvétellel /%/ (ez írja le a legjobban a szerkezet állapotát, mert anyagfüggetlenné tettük!) • 4. Oldott anyagok: - kémhatás

HIDROTECHNIKAI TULAJDONSÁGOK VÍIZFELVÉTEL (tömeg % azaz m%): VÍZFELVÉTEL (térfogat % azaz v%): Látszólagos porozitás: a víz számára járható pórusok: wf - vízfelvétel, m% rt - testsűrűség kiszárítva rw - testsűrűség kiszárítva

Mennyi a nedvesség tartalom • 0-20 % egyensúlyi nedvességtartalmú • 20-40% nedves • 40-80% erősen nedves • > 80% vizes Térbeli: magasság és falmélység szerint

A falakra káros sófajták Szulfátok: talajból, füstgáz, téglagyártás során a tégla anyagába is kerülhet szulfát – Na2SO4*10H2O – glaubersó – MgSO4*7H2O – keserűsó

A falakra káros sófajták Kloridok: olvasztó só, adalékszer, háztartási szennyvíz – NaCl – konyhasó – KCl – kálisó Nitrátok /”salétromok”/: fekália, csatornalé – KNO3 – kálisalétrom – NaNO3 – chilei salétrom

A falakra káros sófajták Karbonátok: • a falazó habarcs anyagából – CaCO3 – mész • szikes talaj, mosószer – Na2CO3 – szóda – K2CO3 - hamuzsír

Sómérleg Mennyiségi • 0-0,1 m% sómentes • 0,1-0,5 m% kissé sószennyezett • 0,5-1,5 m% sószennyezett • > 1,5 m% erősen sószennyezett Térbeli: magasság és falmélység szerint Higroszkópos hányad (NO3-, Cl- )

A só hatása • Kristályosodási nyomás – feszítőhatás alakul ki, – elérheti az 50-100 N/mm2-t is. • Hidratációs hatás • Biológiai korróziós hatás – (tio- és nitrifikáló baktériumok, amik megkötik a levegő NOx és SOx gázait, amik megölik a mészkövet)

Közvetett szilárdságjellemzők - kopásállóság felületi keménység visszapattanás (Schmidt kalapács) - ultrahang terjedési sebessége - habarcsfúró behatolási mélysége

Nyomószilárdság visszapattanás összefüggése

A fordulatszám és a szilárdság összefüggése (habarcsfúrós vizsgálatnál)

Habarcsok A habarcs fogalma, fajtái, felhasználási területei A habarcs, általában finomszemcséjű adalékanyagnak, kötőanyagnak és esetleg adalékszereknek, valamint víznek olyan keveréke, amely friss állapotban kenhető vagy önthető, esetleg földnedvesen teríthető, majd később megszilárdulva, hézagkitöltés, ragasztás, adhéziós jellegű elemkapcsolások, felületképzés, burkolás ,… céljaira szolgál. A habarcsok, a felhasznált kötőanyagok szerint mészhabarcsok cementhabarcsok, valamint gipsz és gipszes habarcsok lehetnek.

Mészhabarcsok (m): kötőanyaga kizárólag a mész, mészpép, porráoltott mész vagy őrölt égetett mész formájában, Cementes (javított) mészhabarcsok (mc): (a mészhabarcshoz a minőség javítása céljából cementet adagolnak kis mennyiségben, 200 kg-nál kevesebb CEM 32,5 cementet 1m3 homokhoz) Cementhabarcsokat (c): Fő kötőanyag a cement. Jobb bedolgozhatóság biztosítására kismennyiségű, 45 kg/m3 mészhidrátot, vagy ezzel egyenértékű építési meszet tartalmazhat. Gipszhabarcsok, amelyek kötőanyag elsősorban a gipsz legalább 200 kg mennyiségben 1 m3 homokhoz. Kis mennyiségben meszet is tartalmaznak Polimer (műanyag) habarcsok: Kötőanyaga csak polimer, általában epoxi vagy poliésztergyanta, polivinilacetát, vagy polimetil – metakrilát (p) Polimer cementhabarcsokat, amelyek kötőanyagként a cementen kívül kisebb mennyiségű polimert is tartalmaznak egyéb kötőanyagokkal készített habarcsokat, pl. vízüveghabarcs, bitumenhabarcsot, cementes bitumenhabarcsot, betonit habarcsot, stb.

Követelmények Friss állapotban a keverővizet jól tartsa, legyen jól bedolgozható és rendelkezzen megfelelő tapadó- és ragasztóképességgel. A megszilárdult habarcsnak megfelelő szilárdságúnak, kellő rugalmasságúnak és időállónak kell lennie. lélegezzen megfelelően, és segítse elő a nedvességvándorlást. A fenti tulajdonságok nagyban befolyásolhatják a végtermék minőségét.

A friss habarcs minőségi követelményei (MSZ EN 1015-6) Felhasználási konzisztencia Terülés (mm) Kissé képlékeny < 140 mm Képlékeny 140 mm – 200 mm-ig Folyós > 200 mm

A friss habarcs minőségi követelményei (MSZ 16000/2) Konzisztencia Terülés (cm) Kúpsüllyedés (mm) Kissé képlékeny Legfeljebb 14 Legfeljebb 20 Képlékeny 15-20 21-60 Folyós 21-26 61-120 Önthető 26 fölött 120 fölött Megj.: A habarcs konzisztenciáját a felhasználási terület és a feldolgozási mód függvényében kell megválasztani. Levegőtartalom : Kis levegőtartalmú: 7 V% alatt Közepes~: 7-15 V%-ig Nagy~:15 V% felett Max.: 25 V%

A friss habarcs minőségi követelményei (MSz-16000/2) Falazóhabarcs Fajtája Nyomószil. legalább N/mm2 Hf3 0,3 Hf5 0,5 Hf10 1,0 Hf30 3 Hf50 5 Hf100 10 Vakolóhabarcs Fajtája Tapadó szil. legalább N/mm2 Hvb 4 0,04 Hvb 8 0,08 Hvh 5 0,05 Hvh 10 0,10 Ágyazó habarcs Fajtája Tapadó szil. legalább N/mm2 Nyomószil. legalább N/mm2 Ha 20 0,2 2 Ha 50 0,5 5 28 napos korban végezett vizsgálatok Testsűrűség Összetételtől max. 5 %-kal térhet el

A friss habarcs minőségi követelményei (MSz-16000/2) Felületképző habarcs Fajtája Nyomószil. legalább N/mm2 Hajlítószil. Tapadó szil. legalább N/mm2 Hs 10 1,0 0,3 0,1 Hs 15 1,5 0,5 0,15 Hs 60 6,0 2,0 0,25 Hs 100 10,0 3,0 0,40 Hőszigetelő habarcs Fajtája Testsűrűsége kg/m3 Hővezetési tényezője W/mK Hi 6 200-400 0,06-0,12 Hi 12 400-600 0,12-0,20 Hi 20 600-850 0,20-0,29

A megszilárdult habarcs minőségi követelményei (MSZ EN 998-2) Falazóhabarcs Fajtája Nyomószil. legalább N/mm2 M1 (Hf10) 1 M2,5 (Hf 3) 2,5 M5 (Hf 50) 5 M10 (Hf 100) 10 M15 15 M20 20

Vizsgálati előírások MSZ EN 1015-11: Falszerkezeti habarcsok vizsgálati módszerei. 11. rész: A megszilárdult habarcs hajlító- es nyomószilárdságának meghatározása MSZ EN 1015-12: Falszerkezeti habarcsok vizsgálati módszerei. 12. rész: Szilárd vakolóhabarcsok tapadó szilárdságának meghatározása hordozón MSZ EN 1015-18: Falszerkezeti habarcsok vizsgálati módszerei. 18. rész: A megszilárdult habarcs kapilláris-vízfelvételi együtthatójának meghatározása MSZ EN 1015-19: Falszerkezeti habarcsok vizsgálati módszerei. 19. rész: A megszilárdult vakolóhabarcsok páraáteresztő képességének meghatározása

Falazó habarcsok új jelölése G: normál falazó habarcs T: vékony rétegű falazó habarcs L: könnyű falazó habarcs

Vakoló habarcsok új jelölése GP: normál kültéri/beltéri vakoló habarcs LW: könnyű kültéri/beltéri vakoló habarcs CR: színezett kültéri vakoló habarcs OC: egyrétegű kültéri vakoló habarcs R: felújító vakoló habarcs T: hőszigetelő vakoló habarcs

Megszilárdult vakoló habarcs tulajdonságainak osztályai Tulajdonságok Osztályok Értékek 28 napos nyomószilárdsági tartomány CS I 0,4-2,5 N/mm2 CS II 1,5-5,0 N/mm2 CS III 3,5-7,5 N/mm2 CS IV ≥6,0 N/mm2 Kapilláris vízfelvétel W 0 nincs meghatározva W 1 C ≤ 0,40 kg/(m2·min0,5) W 2 C ≤ 0,20 kg/(m2·min0,5) Hővezetési tényező T 1 ≤ 0,1 W/(m·K) T 2 ≤ 0,2 W/(m·K)

Köszönöm a figyelmüket!