Megújuló energiaforrások illeszkedése a szekunder energiahordozókhoz

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
Advertisements

Energiaköltségek optimalizálása
5. témakör Hőtermelés és hűtés.
A fenntartható energetika hazai kihívásai
ROBUR Gázbázisú abszorpciós Hőszivattyúk
K ÖZÖSSÉGEK FENNTARTHATÓ ENERGIAPOLITIKAI ESZKÖZEINEK FEJLESZTÉSE JÚNIUS JÚNIUS JÚNIUS JÚNIUS JÚNIUS
Depóniagáz, mint üzemanyag
1 Az obnyinszki atomerőmű indításának 50. évfordulójára emlékező tudományos ülésszak június 25., Pécs Az atomenergetika gazdaságossága és versenyképessége.
A gabona felhasználási lehetősége alternatív üzemanyag előállítására. Előadó: Vancsura József elnök Petőházi Tamás titkár.
Megújuló energiaforrások Napenergia hasznosítása
© Gács Iván (BME)1/10 Energia – történelem - társadalom Energia - teljesítmény.
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Tartalom Megújuló energiaforrások a távfűtésben és decentralizált rendszereknél Pályázati lehetőségek Egy biomassza alapú távhő projekt bemutatása.
Török Ádám Környezettudatos Közlekedés Roadshow,
NEM MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
A villamos kapacitás fejlesztése hazánkban
Megújuló energiaforrások
Geotermikus energia és földhő hasznosítás
1. Földgázrendszer.
Energiaellátás Hőellátás.
5. témakör Hőtermelés. 1. Hőellátási módok A felhasznált végenergia kb. 2/3-a hő. Hőigény: – ipari-technológiai (kb. 50 %): nagy hőmérsékletű (hőhordozó:
Villamosenergia-termelés (és elosztás) Dr
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Energetika I-II. energetikai BSc.
Energetika II. energetikai BSc szak (energetikai mérnök szak)
Villamosenergia-termelés hőerőművekben
5. témakör Hőtermelés és hűtés.
A jövő és az energia Mi lesz velem negyven év múlva ? Mivel fogok közlekedni ? Fázni fogok otthon vagy melegem lesz ?
Energiaszállítás készítette: Dékány Eszter
Energiahálózatok és együttműködő rendszerek
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Belső hőforrások, hőtermelés-hőellátás
Hagyományos energiaforrások és az atomenergia
LAKATOS TIBOR igazgató Visegrád, november 5-6. Biomassza a távhőben, termeljünk-e villamosenergiát?
EU csatlakozás tükrében (fejlesztések támogatással)
PÉLDÁK AKTUÁLIS GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSOKRA A TÁVHŐ JÖVŐJE, VERSENYKÉPESSÉGE JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN LAKATOS TIBOR KORONCZAI GYÖNGYI Pécs, május.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Geotermikus energia és földhő hasznosítás.
Energetika I-II. energetikai mérnök szak energetikai BSc szak
12. témakör Gazdasági kérdések 2.: Tulajdon, árak, liberalizáció.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Energetika I-II. energetikai BSc.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
A Pinch-Point módszer alkalmazása a hőhasznosításban
Hőtermelés, szállítás, elosztás
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
Lorem ipsum. KEOP-OS ENERGETIKAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Horváth Péter július 11. Fórum - Hosszúhetény.
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
szakmai környezetvédelem megújuló energiák 1.
S Z É L E N E R G I A.
Civin Vilmos MVM Zrt. „Klímacsúcs” Budapest, február 27. Klímaváltozás és egy állami tulajdonú villamos társaság.
Villamos energetika I. Dr
Alkohollal a csúcsra Kaszab István Szuro-Trade cégcsoport Környezettudatos közlekedés roadshow 2012.
„Megújuló energia-megújuló vidék” Az agrárgazálkodás lehetőségei a zöld energia előállításában Kovács Kálmán államtitkár Tájékoztató Fórum, Nagykanizsa.
Energetikai gazdaságtan
Az az atomerőművek energiatermelése, biztonsága és környezeti hatásai
INTERNATIONAL ENERGY AGENCY
Energetikai gazdaságtan
Energiahatékonysággal a költségcsökkentés és
A biomassza felhasználása II.. A biomassza felhasználása II. (tendenciák) EU tendenciák Hazai elképzelések –Lakossági elfogadottság –NCST –Energiafajták.
Városi külső energia bevitel csökkentésének lehetőségei Energetikus energetikusok 2015 Csató Bálint Kaszás Ádám Keszthelyi Gergely.
Város energetikai ellátásának elemzése
Fejlesztési javaslat SOLVERS Budapest,
2030 – A mi városunk A 3 Fázis Lengyel Vivien Pocsai Zsófia
A megújuló energiaszabályozás növekvő szerepe a magyar energiarendszerben „Mivel pótolhatók a következő évtizedben kieső erőművi kapacitásaink?” GAZDÁLKODÁSI.
KOMMUNÁLIS HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA ÉS A BIOFÜTŐMŰ Zöldek Klaszter Nemzetközi Konferencia Tatabánya, szeptember 13. Takács Károly, polgármester, energetikai.
1. témakör Energetika 1. rész DR. ŐSZ JÁNOS ÁBRASOROZATA.
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Hőtermelés, hűtés.
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Előadás másolata:

Megújuló energiaforrások illeszkedése a szekunder energiahordozókhoz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Megújuló energiaforrások illeszkedése a szekunder energiahordozókhoz

Kapcsolatok Szekunder energiahordozók: Üzemanyag. Üzemanyag → közlekedés (hajtás), Hő → fűtés, hmv, technológia, Villamos energia → közlekedés (hajtás), fűtés, hmv, technológia, világítás, információtechnika. Üzemanyag. Vezetékes energiaellátó rendszerek: Földgáz, Villamos energia, Távhő (lokális). Megújuló energiaforrások: Bio-üzemanyag, biogáz → CH4 (SNG, RNG) → földgáz, Víz-, szélerőművek (nap) → VER, Biomassza (hulladék), geotermikus → távhő, Biomassza (hulladék) → távhő + VER (kapcsolt). Hatékonyság-javítás a három szekunder energiahordozó területén.

1. Üzemanyag Az üzemanyagok belső égésű motorok (gépjármű, vasút, hajó) és gázturbinák (repülőgép) hajtóanyaga. Az üzemanyagokat (benzin, gázolaj; kerozin) főleg kőolajból finomítással és adalékok bekeverésével állítják elő. A motorok, gázturbinák az üzemanyagok kémiailag kötött energiáját (fűtőértékét) hasznosítják úgy, hogy a felszabaduló tüzelőhőt mechanikai energiává alakítják, ami általában haladó mozgásra (közlekedés) szolgál. Magyarországon értékesített üzemanyag 2009-ben 110 PJ/év (3,1 Gl/év), ebből E-85 (3,2 Ml/év) volt, CO2-kibocsátás 7,4 Mt/év.

Üzemanyagok A benzin (oktán C8H18) fűtőértéke 48,8 MJ/kg, fajlagos CO2-kibocsátása 0,063 t CO2/GJü; Az E85 bio-üzemanyag szemes növényekből (gabona, kukorica) első generációs technológiával előállított etanol (etil-alkohol, C2H5OH) és benzin ~70/30 % arányú keveréke. Fűtőértéke ~35,6 MJ/kg, fajlagos CO2-kibocsátása 0,012 t CO2/GJü; Szintetikus földgáz (RNG (USA), SNG (EU)) gazdaságos üzemanyaggá válhat, amit mezőgazdasági melléktermékekből és állattenyésztési hulladékokból állítanak elő. Fűtőértéke 34 MJ/Nm3 (47,2 MJ/kg), fajlagos CO2-kibocsátása 0,055 t CO2/GJü (biomasszából karbon-mentes); Villamos energia „üzemanyag”, fajlagos CO2-kibocsátása 0,394 t CO2/MWhe (hazai VER); Hidrogén gazdaságosan mezőgazdasági és állattenyésztési hulladékból (algákból?) állítanák elő. A hidrogén fűtőértéke 119,6 MJ/kg, nincs CO2-kibocsátása.

Az üzemanyagok összehasonlítása (L=100 km, E=21 kWhm) Tüzelőhő [MJü] Hatásfok Üzemanyag-felhasználás Fajlagos CO2-kibocsátás Benzin 216 0,35 6 l 13,6 E85 7,6 l 2,6 Villamos energia 286 0,37 26 kWhe 10,2 SNG/RNG 4,39 kg C-semleges (12 kg) Üzemanyag-cella 152 0,50 3,2 (8,4 kg) Hidrogén 169 0,45 1,4

Technológia Az üzemanyagok tisztasága, típusa → szakmakultúra. személygépkocsik, tehergépkocsik, buszok, motorvonatok, hajók (dízel, földgáz), atommeghajtású hajók, tengeralattjárók, hidrogén-hajtású személygépkocsik, buszok. Átmenet: tengeralattjárók rövid idejű akkumulátoros hajtása, dízelgenerátoros hajtású hajók, trolibusz, villanymozdonyok, hibrid (üzemanyag és villamos energia) személygépkocsik. „Villamos energia” ↔ hidrogén, metán? személy-, tehergépkocsik, autóbuszok?

Földgázellátás

A hazai nagynyomású földgázhálózat [Zsuga]

V[m3/nap] -Τ [nap/év] Vsz kitárolás tárolás Csúcs korlátozás

2. Hőellátás A hőt, „meleg energiát” (fűtés, melegvíz, technológia) alapvetően a tüzelőanyagok kémiailag kötött energiájából állítják elő, ami (esetenként) kiegészülhet hulladékhő-hasznosítással előállított hővel is. A fűtés, melegvíz, technológiai hő egy részét és a hűtést, „hideg energiát” (abszorpciós hűtés kivételével) pedig villamos energiával állítják elő. Magyarország 2009-ben: Lakossági fűtési hő: 116 PJ/év (Qü=132 PJ/év), MCO2=5,7 Mt/év, Használati melegvíz: 42 PJ/év, MCO2=2,8 Mt/év, Technológiai hő: 149 PJ/év, MCO2=10,0 Mt/év, CO2-kibocsátás: 18,5 Mt/év.

Magyarország ~4,3 millió lakás, amiből ~2,8 millió földgáz- (63 %), 652 ezer (15 %) távfűtött, 665 ezer fatüzelésű (15 %), 141 ezer szén, 5 ezer fűtőolaj, 60 ezer villamos energia. Meghatározó a földgáz részaránya, távfűtött lakásokkal együtt ~80 %. A lakosság hőfelhasználása csak becsülhető, mert csak a földgáz és villamos energia fogyasztott mennyisége van mérve. Egy átlagos hazai lakás főzésre 5 GJ/év (10 %), használati melegvízre 13 GJ/év (25 %), fűtésre 35 GJ/év (65 %), összesen 53 GJ/év hőt használ fel.

A lakosság becsült hőfelhasználása 2008-ban Típus N [ezer db] Főzés Hmv Fűtés Tömbfűtés 160 0,48 1,92 5,6 Központi fűtés 1480 4,40 17,76 51,8 Konvektor 1010 3,03 12,12 35,35 Gázfűtés 2650 7,9 31,8 92,7 (66 %) Távhő fűtés 650 1,95 2,1 17,3 (12 %) Távhő hmv 475 5,82 Villamos energia 60 0,18 0,72 Szén 140 0,42 1,68 4,9 Fűtőolaj 5 0,02 0,06 Tűzifa 665 2,0 7,98 23,27 Összes 4170 12,5 50,2 126,5 Nyaraló (fűtés nélkül) 230 0,23 0,92 ~4400 12,7 51,1 140,4

Fogyasztás Energiahordozó USA Helyiségfűtés 31 %, Helyiséghűtés 12 %, Hmv 12 %, Világítás 11 %, Számítógép, elektronika 9 %, Háztartási készülékek 9 %, Hűtés 8 %, Egyéb 8 %. Energiahordozó Földgáz: 53 %, Villamos energia: 30 %, Fűtőolaj: 7 %, Egyéb 9 %, Nincs fűtés 1 %.

Helyiségfűtés Helyiségfűtés → fogyasztói szokások: Milyen belső hőmérsékletet tartunk (tb=20±2 oC), de ettől eltérő is lehet. (Mérsékelt, hideg égöv) a fűtési szezon időtartama eltérő,milyen hőmérséklettől fűtünk? távhő< 12 oC, földgáz <15 oC, De országonként is eltérő. Fűtési mód: egyedi, központi, távfűtés. Hőigény → építési kultúra: az épület tájolása, nyílászárók, szigetelés → „energiatakarékos” épületek, fűtési mód, szellőzés.

Hmv, technológiai hő Használati melegvíz (>45 oC) → fogyasztói szokások: fürdés, zuhanyozás, mosogatás, takarékosabb vízfelhasználás (l/főnap). Főzés → fogyasztói szokások: családi, étterem, előkészített ételek. Gazdasági technológiai → szakmakultúra: Hőigény: hatékonyabb (kisebb energiaigényű) technológiák, hulladékhő- és hulladékvíz-visszanyerés, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (alap) és kazán (csúcs hőforrás) kooperációja, Üzemeltetés, karbantartás színvonala.

Technológia Helyiségfűtés: Használati melegvíz: Főzés (egyedi): tűzhely, kályha, gázkonvektor, villanykályha, egyedi kazán a helyiségekben radiátorokkal, egy fan-coil-al és levegő-keringtetéssel, -cserével, központi kazán a lakóhelyiségekben radiátorral, központi fan-coil levegő-keringtetéssel, -cserével, távfűtés (kooperáló fűtőerőmű és kazán, távvezeték-hálózat, fogyasztói hőközpontok, fogyasztók radiátorokkal, lehetőség központi fan-coil levegő-keringtetéssel, levegőcserével,). Használati melegvíz: gáz- és villanyboiler, központi (kazán) és távhő fogyasztói hőközpont (hmv hőcserélők), napkollektor. Főzés (egyedi): gáz- és villanytűzhely, „naptűzhely” (fejlődő világ), biomassza „tűzhely”. Ipari technológiai: hőhordozók: vízgőz-kondenzátum, termoolaj, füstgáz, „villamos energia”.

Távhőellátás

Kétcsöves távhőrendszer hőigénye

A fűtés hatékonyságának javítása

Napkollektoros hmv-termelés: Hatékonyság-javítás Fűtés: kisebb hőigény, rövidebb fűtési szezon. Napkollektoros hmv-termelés: Tüzelőhő, villamos energia csökken, Nyáron távhő hmv nem szükséges, forróvíz keringtetés? Következmény: Földgáz-, távhő-szolgáltató gazdaságossága? Nem érdekelt a hatékonyság javításban.

3. Villamosenergia-ellátás A legjobb használati értékű szekunder energiahordozó. A villamos energia előállítható: fosszilis tüzelőanyagok kémiailag kötött energiájából hőerőművekben (CO2-kibocsátás), nukleáris üzemanyagok atommagban kötött energiájából atomerőművekben (C-mentes), Megújuló energiaforrásokból: víz-, szélerőművek, fotovoltaikus (PV) napelemek (C-mentes), biomassza (C-semleges) és geotermikus fűtőerőművekben (C-mentes). Hazánkban 2009-ban ~5,2 millió háztartási (lakossági), 84 ezer termelő ági és ~280 ezer nem termelő ági fogyasztó volt.

Villamosenergia-termelés A 2009-ben Magyarországon termelt villamos energia (38,689 TWh) 52 %-a (20,26 TWh) járt CO2-kibocsátással, míg 48 %-a karbon-mentes, ill. semleges (18,429 TWh) volt. Értékesített villamos energia 126,9 PJ/év (35,25 TWh/év) . Összetétele: 6,346 TWh szén, 13,914 TWh (szénhidrogén) földgáz; 15,426 TWh nukleáris, 0,228 TWh víz, 0,331 TWh szél és 2,444 TWh biomassza és kommunális hulladék; CO2-kibocsátás: 14,1 Mt/év.

Villamosenergia-felhasználás Világítás, információtechnika („szórakoztató” elektronika) → fogyasztói szokások: technológiaváltás → energiatakarékos égők (világítótestek követése), egyre kisebb fogyasztású berendezések, de készenléti állapot is (kapcsold ki). Hajtás: → kooperatívabb társadalom Az egyéni közlekedésről „átállás” a városi vagy, távolsági tömegközlekedésre. De ehhez megfelelő infrastruktúra és színvonal szükséges. Hűtés → fogyasztói szokások: légkondicionálás (tb=22 oC), milyen hőmérséklettől, fagyasztás (élelmiszerek, -35 oC-ig), ipari technológiák (pl. gázok cseppfolyósítása, -180 oC-ig).

Technológia Termelés: Centralizált vagy decentralizált? szén, fűtőolaj, földgáz kondenzációs és fűtő gőzerőművek, atomerőművek (BWR, PWR 3+, más hőhordozóval, moderátorral és munkaközeggel), földgáz vagy üzemanyag gázturbina és kondenzációs gőzturbina kombinált erőmű, gázturbinás és gázmotoros fűtőerőművek, biomassza és (kommunális, ipari) hulladék fűtő gőzerőművek, víz-, szél- naperőművek, fotovoltaikus napelemek, geotermikus erőművek, földgáz (biogáz), hidrogén tüzelőanyag-cellák. Centralizált vagy decentralizált? centralizált: villamosenergia-rendszer (erőmű, hálózat, fogyasztók sokasága), decentralizált: valamilyen tüzelőanyagból kiserőmű és egyedi vagy kisebb fogyasztócsoport ellátása hővel és villamos energiával → a VER teljesítményének csökkenése.

Villamosenergia-ellátás

A hazai nagyfeszültségű villamos hálózat [Gerse]

Villamosenergia-igény P(t), P(τ) t [h] P [W] 24 Pcs Pmin t [h/év] P [W] 8760 Pmax Pcs Pm Pa Pmin

Erőműtípusok

Illeszkedés a VER üzemviteléhez A villamosenergia-tárolás „gyengesége” miatt P(t)fogyasztók=P(t)erőművek-P(t)veszteség. Időjárásfüggő erőművek → kiegyenlítő erőművek → szivattyús tározós erőmű. Beépített (BT) és rendelkezésre álló teljesítmény (RT):

Támogatások Beruházási (pl KEOP). Támogatott ár és kötelező átvétel. Jelenleg a támogatás 80-85 %-a földgáz-bázisú kapcsolt energiatermelés. A kötelező átvétel megmarad, de 2011-től versenyáron, Jelenleg hőártámogatás, 2013-tól új megújuló támogatás? CO2-adó, karbonmentes technológiák, zöldbizonyítványok.

Vezetékes energiahordozók jellemzői Villamos energia Földgáz Távhő Hálózat országos, országok közötti lokális (szállítás<~30 km) Minőségi jellemzők Frekvencia (f=50±0,05 Hz), feszültség, Szinusz hullámalak Fűtőérték (összetétel) (Hü>34 MJ/Nm3) nyomás helyiséghőmérséklet tb=(20±2) oC, hmv hőmérséklet >45 oC Primer tüzelőhő [PJ/év] 2008. évi felhasználás (1120) 433,1 (39 %) 304,7 (27 %)1 Végenergia [PJ/év] 2008. évi felhasználás (769) Egyéb tüzelőhő 144,1 (20 %) (40,026 TWh/év) 304,7 (47 %) 132,2 (17 %) 37,8 (5 %)

Vezetékes energiahordozók gazdasági modellje