Az ipari forradalom városa Innovációk, területhasználat, magyarázó modellek, utópiák és javító beavatkozások

Az ipar előtti város karaktere

Gideon Sjoberg The Preindustrial City

Az ipari forradalom előtti város területhasználata a városközpont dominanciája mind gazda-sági, mind társadalmi (lakóhelyi) értelem-ben finom tagoltság etnikai-nemzetiségi, foglal-kozási, vallási kötődések szerint alacsony funkcionális differenciáltság, a mai értelemben vett „területfelhasználás” hiánya

San Giminiano

Kereskedelem és kisipar a preindusztriális városban etail: kiRskereskedelem Shambles: mészárszékek Town, Guild Hall: városháza, céh-ház Wholesale markets: nagybani piacok Crafts: iparosok műhelyei Leather: bőr(ösök) Tanners: cserzővargák Cloth: ruha (szabók) Weavers, Dyers: szövők, posztófestők Smiths: kovácsok

Johann Heinrich von Thünen (1780 – 1850)

Thünen: Der isolierte Stadt (1826) A minden szempontból azonos jellemzőkkel rendelke-ző síkságon elhelyezkedő város, mint (egyetlen) piac körül a mezőgazdasági területhasználatok szabály-szerűen alakulnak: A városhoz közelebb a magasabb munkaintenzitást igénylő, illetve a nehezebben szállítható, romlékony terményt hozó tevékenységek (kertkultúra, szőlőterü-letek, intenzív állattartás) helyezkednek el. Távolabb az extenzív kultúrák, a szántóföldi művelés területei, a külterjes állattartás legelői és az erdők.

Az ipari innovációkat kiváltó fő keresleti tényezők fejlődő orvoslás – csökkenő gyermekha-landóság, növekvő népesség, gyarmatosítás, kiszélesedett piac, mezőgazdasági átalakulás, a tagosítás, falusi ipar visszaszorulása, a megnőtt iparcikk igény, végül a napóleoni háborúk

Innovációk a textiliparban Angliában

John Kay a repülő vetélő feltalálója (1733) Eredmény: gyorsabbá válik a fonás

John Kay A felfedező menekülni készül a dühös kollégák haragja elől

„Jenny” a javított szövőszék – 8 orsó High vagy Hargraeves (1764) Eredmény: egy munkás több szálat tud kezelni.

Feltalálja a 100 orsós fonógépet, amit már vízikerékkel hajtanak. Richard Arkwright Feltalálja a 100 orsós fonógépet, amit már vízikerékkel hajtanak. (1770) Eredmény: a szövők nem tudják feldolgoznia megnőtt mennyiségű fonalat.

James Watt (1785-1790), a gőzgép tökéletesítője

Samuel Crompton (1753 – 1796) 1779-ben gőzgépet használ a szövőszék meghajtására

Arkwright gőzzel hajtott szövőszékei

Friedrich Schinkel londoni látogatása során készített rajza többszintes textilipari épületekről

Gőzgép a bányászatban, Glasgow környéke, fotó 1911-ből

A vasipar forradalma A vaskohászatban használt faszén iránti növekvő kereslet felveri az árat, az erdők fogynak. A faszenet helyettesítő szén kén tartalma miatt a vas minősége gyenge. Abraham Darby (1709) a kőszén előhevítésével kokszot állít elő. Henry Cort 1783-ban feltalálja a kavarásos kohót és a hengerelés eljárását.

Coalbrooksdale – ipari falu Walesben ma, itt használtak először kokszot szén helyett a vasérc olvasztásához

A közlekedés forradalma A 18. századtól közel 170 ipari csatorna épül az Egye-sült Királyságban magán beruházásban – közülük 140 ma is működik. Telford és McAdam feltalálják a „makadámot” - magán útépítés („toll road”: vám-út). Magán beruházásban vasutak épülnek, 1825-ben indul Stephenson gőzmozdonya – a magán vasutak csak las-san válnak egy országos rendszer részévé.

J. L. McAdam (1756 - 1836)

Thomas Telford (1757 - 1834)

Telford öntöttvas hídja a Severn folyón Coalbrooksdale-nél

George Stephenson Stockton-Darlington között gőzmozdony vontatta vonat - 1825

A kor politikai és gazdasági gondolkodása Lerombolni az abszolutizmus privilégiu-mait, túllépni az idejét múlt céh-rendsze-ren, kizárni mindenfajta közösségi, állami bea-vatkozást, helyet adni a „laissez fair” gazdasági szabadságának, eladni az állam minden létező vagyonát. (Adam Smith, David Ricardo)

Adam Smith (1723-1790)

David Ricardo (1772-1823)

Hatások a városhálózatra, a városokra regionális átrendeződés: az ipar az erdős területekről a bányavidékek felé mozdul városba áramlás, rendkívüli népességnövekedés főként az ipari városokban a Thünen-i rend felbomlása, a városias felhasználás magasabb hozamot biztosít: területi növekedés a város belső területein radikális átrendeződések mind funkcionálisan, mind társadalmilag kialakul az ipari város jellegzetes „területfelhasználása” gyökeresen új lakásrendszer: „elit” negyedek és munkástelepek létrejötte várostervezés csak a magas státusúak számára

Manchester az 1700-as évek közepén

Sheffield 1870-ben

Egy példa: Manchester Népességnövekedés: 17 000 fő 1801 75 281 fő A városban 1830-ban 560 gyapotfeldolgozó működött. Textilmunkások száma: 110 ezer, köztük 35 ezer gyerek.

London növekedése

A munkások lakáskörülményei nagyarányú bérlakásépítés a munkások számára az ipari üzemek szomszédságában előbb rendkívüli sűrűséggel („jerry builders”, „back-to back”) majd elfogadható minőségben, a fő probléma a környezet, az infrastruktúra, a megfelelő városi szolgáltatások, a szabad területek, a zöldfelületek hiánya, a légszennyeződés

Friedrich Engels (1820 – 1895)

Jellegzetes bérházas beépítési formák a 19. század végén

Az 1875-ös angol Egészségügyi Törvénynek megfelelő beépítés

A New York-i bérházépítés szabályzatának „javítása” a 19. században

Lakásépítés a középosztály számára A jobb módúak a kedvezőbb környezetű külsőbb részei felé mozdulnak.

London – Regent Street

Edinburgh – sorházak zöld square körül

Bath

Egyéni és tömegközlekedés lóháton, a „parkolási probléma”, lóvasút, villamos

A chicago-i humán ökológiai iskola Park, Burgess, Hoyt magyarázó modelljei

Robert Ezra Park (1864 – 1944)

A humán ökológusok és Darwin „Életháló” elmélet: a fajok harca a térért (a fény-ért) egy növényközösségben. „Dominancia” és „szukcesszió”: a domináns fajt azok követik, melyek számára domináns faj teret ad A verseny az emberi közösségekben is az egye-dek, a „közösség” szintjén zajlik: az ökológiai modell adaptációja a városokra. A társadalmi szinten a versenyt a szolidaritás el-lensúlyozhatja.

Henry George (1839 – 1897) „Az egyetlen adó kiszabadít – meg-törni a föld-monopóliumot!”

Ernest Burgess (1886 – 1966)

Burgess koncentrikus modellje 1. Központi üzleti negyed 2. Átmeneti zóna 3. Munkás lakótelepek 4. Középosztály lakóterületei 5. Szuburbiák

Homer Hoyt (1859 – 1944) szektor-modelje Alap-feltételezések: A város „domináns” területe a központi üzleti negyed. A „domináns” társadalmi cso-port a magas státusú népesség. E népességi csoport téri pre-ferenciája a meghatározó: közel a központhoz, kedvező környe-zet, szabad növekedési lehető-ség,

Liverpool humán-ökológiai modellje 1871-ben Magas és alacsony státusú szektorok viszonya a központhoz és az ipari területekhez

A központi üzleti negyed területi differenciálódása Bostonban

London A fő ipari jellegű tevékenységek elrendeződése 1750-ben

A Hoyt-modell Budapesten a két háború között – az ipar és a vasút akadályozza a magas státusú szektorok területi növekedését a Duna mentén

A magas státusú szektorok Nagy-Budapesten a 2001-es népszámlálás alapján

A korai utópisták Owen, Fourier, Godin

Robert Owen (1771-1858) szövőiparban „self-made man” intellektuális körökben forog 1816 – New Lanark, „Karakter-formáló Intézet”, rövidebb mun-kaidő, jobb lakások gazdasági filozófia: Malthus ellen – kedvező foglalkoztatási szerkezet, ipar és mezőgazda-ság együtt új társadalmi és fizikai szervezet kell: kb. 1000 fős falu utópia: család-ellenes megoldá-sok, gyerekek szülőktől való el-választása

Owen New Lanark-i textilgyára

Owen ipari faluja – a „parallelogramma” az angol mezőgazdasági tájban

A „parallelogramma” funkciói szolgáltatások a „parallelogrammában”: iskola, (kicsik, nagyok), előadó, imaszoba, könyvtár, előadóterem, közös konyha, felügyelők, egy-háziak, iskolamesterek, orvosok lakásai, gyen-gélkedő, szállás ”idegeneknek”, közös raktárak gyermekek számára külön hálóhelyek, szülők-nek „lakósejtek” „parallelogrammán” kívül: földek, házikertek, műhelyek, istállók, vágóhíd, malom, sörfőzde és GŐZGÉP!

Charles Fourier (1772-1857) Kevésbé közösségi gondolkodó, „technikai” utópia, 1808 – osztályok harca ellen írás: korszakok (4) barbarizmus, (5) civilizáció, (6) garantizmus, (7) „Nagy Harmónia”. A garanizmus korában: szabá-lyozott barokk város – részletes építési szabályzat, „Nagy Harmónia” korában: FALANSZTER – szociális palo-tában

A falanszter építészeti mintája: Párizs – Palais Royal

Fourier falansztere – a „szociális palota”

A falanszter alaprajza és metszete az „utcagalériával” és a hidakkal

Jean-Baptiste André Godin (1817-1888)

Godin Familistére-e

Óvoda és bölcsőde a Familistére-ben

szocialista mozgalmak, kertváros mozgalom, modernizmus Későbbi hatások szocialista mozgalmak, kertváros mozgalom, modernizmus

Az angol egészségügyi törvényhozás A várostervezés új eszközeinek kikényszerülése

Új felismerések és beavatkozások 1830 után a pestis helyett kolera, a városi környezetben rejlő okok számbavétele 1834 – „Szegénytörvény” módosítása, dologházak, szegények orvosi ellátása, oltás az infrastrukturális beavatkozások széttagoltsága, egységes felügyelet hiánya 1838 – országos vizsgálatok a közegészségügyi helyzetre (Edwin Chadick), szervezeti átalakítás javaslatai 1848 – az első Közegészségügyi Törvény: a közszolgáltatások egységes felügyelet alatt, közegészségi felügyelők, orvosok a „be nem avatkozás” liberális elve ellenére a helyzet kikényszeríti a törvény elfogadását

Hatások a várostervezésre nyomortelepek feltérképezése a csatornázás megva-lósíthatósága érdekében kisajátítási jog kiszélesítése új épületek csak csatornára való rákötéssel szennyező források (sertésólak, szemétdombok, vizes pincék stb.) ellenőrzése, mészárszékek kontrollja lakások bérbeadásának feltételei és ellenőrzése: pincelakás tiltása, átszellőzés útburkolás, utcák kezelése fenntartása közkertek, parkok létesítése, temetők vízellátás javítása a közköltségek tulajdonosokra való ráterhelése (betterment) 1875 – új, mindenre kiterjedő lakásépítészeti szabályzat

A 19. század végi nagy városszabályozások Párizs, Bécs, Barcelona

Párizs – pályázati tervek a 18. és 19. században

George-Eugen Haussmann (1809 – 1891) Seine département prefektusa 1853-1870 1853 - III. Napoleon megbízása Párizs modernizálására új infrastruktúra: vízellátás, csatorná-zás, gázvilágítás új „boulvard”-ok, középkori úthálózat kiegészítése („bulvárdozás”) – barr-ikád építés ellen is! parkok, terek, középületek, temetők régi város közel 60 %-a elpusztul 1865, 1869 – 510 millió frank hitel

Párizsi háziúr: „Ez igen. Még egy házat bontanak Párizsi háziúr: „Ez igen! Még egy házat bontanak. Minden lakóm lakbérét felemelem 200 frankkal.”

Az Avenue de l’Opera bevágása a régi utca- és tömbrendszerbe

A „bulvárdozás” típusai Párizsban

Párizs Place d’ Etoile

Középkori rajz Bécsről

A Ferencesek kapuja Bécsben az 1500-as években épült védművön

Bécs – a „Glacis”, liget a 19. században

Bécs a Ring terve