V ITAINDÍTÓ A HAGYOMÁNYOS ÉS DIGITÁLIS ÍRÁS - ÉS OLVASNI TUDÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL Mit mondanak a PISA2009 adatai a magyar diákok hagyományos és digitális szövegértésének viszonyáról? Ostorics László – Oktatási Hivatal O RSZÁGOS K ÖNYVTÁRÜGYI K ONFERENCIA NOVEMBER 23.

E RRŐL AZ ELŐADÁSRÓL 1. Érvek a digitális szövegek mérésbe emelése mellett 2. Mit tekint a PISA digitális írástudásnak? 3. Mit mondanak a PISA2009 eredményei a magyar 15 évesek digitális írástudásáról? 4. Mit mondanak az eredmények a digitális és a hagyományos szövegértés közötti viszonyról?

É RVEK A DIGITÁLIS SZÖVEGEK MÉRÉSBE EMELÉSE MELLETT 2006: elektronikus természettudomány-mérés 3 résztvevő ország 2009: digitális szövegértés-mérés 19 résztvevő ország 2012: digitális matematika-, szövegértés- és problémamegoldás-mérés Kötelező 2015: nem lesz nyomtatott eleme a mérésnek

M IT TEKINT A PISA DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁSNAK ? I. A digitális és nyomtatott szövegek hasonlósága 1. Mindkettőre vonatkoznak a szövegszerűség ismérvei ( Beaugrande-Dressler, 1972) : koherencia, kohézió, szándékoltság, elfogadhatóság, hírérték, helyzetszerűség és intertextualitás 2. Mindkét szövegtípust ugyanaz a jel- és konvenciórendszer jellemezi: központozás, címek, alcímek, bekezdések, margók alkalmazása

M IT TEKINT A PISA DIGITÁLIS ÉS MIT HAGYOMÁNYOS ÍRÁSTUDÁSNAK ? II. NyomtatottDigitális Lezártság lezárt, statikus lezáratlan, dinamikus Fizikai olvashatóság papír, megfelelő kontraszt különféle képernyők, különféle kontrasztfokozatok, sugárzás Navigációs eszközök oldalszámozás, tartalomjegyzékek, névmutatók, tárgymutatók görgetősávok, fülek, ablakok hierarchizált menük, listák Érzelmi tényezők, használhatóság „Ki kucorodna be egy fotelba regényt olvasni egy laptoppal?” ( OECD, 2009) 1. A digitális szöveg dinamikus, olvasás közben keletkezik, és azok tudnak benne jobban tájékozódni, akik képesek gondolatilag megjeleníteni az általuk létrehozott hiperszöveg jelentéshálózatát. 2. A digitális médiumot az információkereső és nem az élményszerző olvasáshoz társítjuk

M IT MONDANAK A PISA2009 EREDMÉNYEI A MAGYAR 15 ÉVESEK DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁSÁRÓL ?

OECD-átlag Korea, Új-Zéland, Ausztrália, Japán, Lengyelország, Belgium, Norvégia PISA2009 nyomtatott szövegértésPISA2009 digitális szövegértés Svédország, Dánia, Franciaország, Magyarország (494 pont), Írország Ausztria, Spanyolország Korea, Új-Zéland, Ausztrália, Japán, Belgium, Svédország, Írország Franciaország, Norvégia Dánia, Spanyolország, Magyarország (468 pont), Lengyelország, Ausztria Magyarország helyezési tartománya a 34 OECD-tag között: Magyarország helyezési tartománya a 16. OECD-tag között: A két teszt rokon, de nem azonos képességet mér, a kettő közötti korreláció 0,83.

M IT MONDANAK AZ EREDMÉNYEK A DIGITÁLIS ÉS A HAGYOMÁNYOS SZÖVEGÉRTÉS KÖZÖTTI VISZONYRÓL ?

A KÉTFAJTA ÁTLAGEREDMÉNY ÖSSZEVETVE minél magasabb a digitális szövegértési eredmény, annál valószínűbb, hogy a nyomtatott szövegértés vagy átlagos vagy átlagon felüli: egyetlen olyan résztvevő van, ahol mindkét eredmény átlagon felüli, és a nyomtatott szövegértés a jobb (HK) nem szabad alábecsülni a szélessávú interneteléréssel rendelkező háztartások arányának hatását, azaz a család gazdasági hátterének szerepét: világos a trend, hogy a kevésbé tehetős államok digitális szövegértése rosszabb, mint a nyomtatott

A NYOMTATOTT OLVASÁS – DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS Az olvasás élvezete A teljesítménykülönbségek 14%-át magyarázza Magyarország esetében a leglelkesebb és a legkevésbé érdeklődő olvasókat 98 képességpont választja el Az olvasott szövegek változatossága A teljesítménykülönbségek 7%-át magyarázza Magyarországon az összefüggés gyengébb, mint átlagosan, 2%

O NLINE OLVASÁS – NYOMTATOTT SZÖVEGÉRTÉS

O NLINE OLVASÁS – DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS

O NLINE INFORMÁCIÓKERESÉS - DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS

O NLINE KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGEK - DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS

Ö SSZEFOGLALÁS 1. A digitalitás megállíthatatlan: megfelelő digitális írástudási képesség híján diákjaink eszköztelenek maradnak 2. A magyar diákok digitális szövegértése OECD-átlag alatti, saját nyomtatott szövegértési eredményüktől is elmarad 3. Az olvasás szeretete nagyon erősen hat a digitális szövegértési teljesítményre, a digitális információkeresés gyakorlata pedig jótékonyan hat mind a nyomtatott, mind pedig az digitális szövegértésre 4. A kétfajta írástudás nem egymást kioltó, hanem egymásra épülő, sokféle módon kölcsönhatásban lévő képességegyüttes 5. A hatékony attitűd a kétféle olvasás megfelelő tevékenységekhez és célokhoz való rendelése és az ezeknek megfelelő fejlesztési eszközök és lehetőségek keresése

K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Köszönöm a figyelmet! Kapcsolat: meresek/pisa