Elemi bázistranszformáció

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Lineáris egyenletrendszerek
Advertisements

Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
A tevékenységhosszak és az erőforrás- mennyiségek kapcsolata Készítette: Szentirmai Róbert (minden jog fenntartva)
Visual Basic for Application (VBA)
Készítette: Szinai Adrienn
Számítástechnika I. 2.konzultáció
5. hét: Rácsos tartók számítása Készítette: Pomezanski Vanda
GRÁFELMÉLET Alapfogalmak 2..
MI 2003/9 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
MI 2003/ A következőkben más megközelítés: nem közvetlenül az eloszlásokból indulunk ki, hanem a diszkriminancia függvényeket keressük. Legegyszerűbb:
Műveletek logaritmussal
Kalman-féle rendszer definíció
Vektormező szinguláris pontjainak indexe
GNSS elmélete és felhasználása Fázismérések lineáris kombinációi. A ciklustöbbértelműség feloldása.
Illeszkedési mátrix Villamosságtani szempontból legfontosabb mátrixreprezentáció. Legyen G egy irányított gráf, n ponton e éllel. Az n x e –es B(G) mátrixot.
Matematika II. 2. előadás Geodézia szakmérnöki szak 2012/2013. tanév Műszaki térinformatika ágazat őszi félév.
Matematika II. 1. előadás Geodézia szakmérnöki szak 2012/2013. tanév/
Illés Tibor – Hálózati folyamok
Jelek frekvenciatartományban
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Térbeli infinitezimális izometriák
Operációkutatás szeptember 18 –október 2.
Egy kis lineáris algebra
Minimax és problémaredukció, egyszerű példák INCK431 Előadó: Dr. Nagy Benedek Norbert Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2011/2012. II. félév A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA.
CELLACÍMZÉSI MÓDOK A TÁBLÁZATKEZELŐ PROGRAMBAN
Lineáris programozás Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok
Operációkutatás Kalmár János, Hiperbolikus és kvadratikus programozás.
OPERÁCIÓKUTATÁS Kalmár János, 2011 Tartalom Több lineáris célfüggvényes LP Tiszta egészértékű LP.
A digitális számítás elmélete
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Matematika III. előadások Építőmérnök BSc szak PMMINB313
Libor Józsefné dr. Főépület fsz. 41.
Lineáris transzformáció sajátértékei és sajátvektorai
MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA I.
Lineáris programozás Definíció: Olyan matematikai programozási feladatot nevezünk lineáris programozási feladatnak, amelyekben az L halmazt meghatározó.
Lineáris egyenletrendszerek (Az evolúciótól a megoldáshalmaz szerkezetéig) dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém /' /
dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém
Lineáris egyenletrendszerek (Az evolúciótól a megoldáshalmaz szerkezetéig) dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém 2007.
Lineáris algebra.
Exponenciális egyenletek
Koordináta-geometria
A szinusz és koszinuszfüggvény definíciója, egyszerű tulajdonságai
Kétismeretlenes elsőfokú (lineáris) egyenletrendszerek
A háromszög Torricelli-pontja
Minőségtechnikák I. (Megbízhatóság)
Lineáris programozás Elemi példa Alapfogalmak Általános vizsg.
Makai M.: Transzport51 A koordinátázás kérdése Ha a világban meg kell adni egy helyet: fizikai koordináták (x,y,z) (origó és egység) postai címzés pl.
Lineáris egyenletrendszerek, leképezések, mátrixok
Vektorterek Definíció. Legyen V Abel-csoport, F test, továbbá
Lineáris algebra.
1 Vektorok, mátrixok.
Módosított normál feladat
Dr. Bánkuti Gyöngyi Klingné Takács Anna
előadások, konzultációk
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Többdimenziós valószínűségi eloszlások
Nagy Szilvia 7. Lineáris blokk-kódok
T.5. tétel (minimálpolinom egyértelmű létezése)
Készítette: Mátyás István agrár mérnöktanár szakos hallgató,
Szállításszervezés.
1 Relációs kalkulusok Tartománykalkulus (DRC) Sorkalkulus (TRC) - deklaratív lekérdezőnyelvek - elsőrendű logikát használnak - relációs algebra kifejezhető.
Lineáris programozás Elemi példa Alapfogalmak Általános vizsg.
5. hét: Rácsos tartók számítása Készítette: Pomezanski Vanda
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Lineáris egyenletrendszerek
Előadás másolata:

Elemi bázistranszformáció Vektorok lineáris kombinációja Bázisai Elem bázistranszformáció Vissza a tartalomhoz Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Vektorok lineáris kombinációja Az n dimenziós a és b vektorok lineáris kombinációjának nevezzük a d=a+b vektort. Ha d=0 két eset állhat fenn: A a+b=0 csak = =0 esetén teljesülhet, ekkor a és b vektorokat lineárisan függetleneknek nevezzük Különben a két vektor lineárisan összefüggő Másképp: egyik vektor a másik számszorosaként kifejezhető: Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Példák: 1. Lineárisan összefüggőek, hiszen Lineárisan függetlenek, mert 2= 4  és 3= 2  egyidejűleg nem teljesülhet Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Szemléletesen: Két 2 ill. 3 dimenziós vektor akkor és csakis akkor összefüggő, ha párhuzamosak, azaz egy „egyenesen vannak. 2. Állítsuk elő a és b lineáris kombinációjaként d-t! Az egyenletrendszert megoldva =2, =-1 adódik, tehát d=2a-b 3. Most állítsuk elő a fenti a és b vektor segítségével vektort! Nem lehet, mivel a kapott egyenletrendszer ellentmondó. Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Összességében elmondhatjuk, hogy d vektor az a és b vektorok síkjában fekszik, a, b, d vektorok összefüggőek, d előállítható a és b lineáris kombinációjaként. e vektor nincs benne az a és b vektorok által kifeszített síkban, d lineárisan független a és b vektoroktól, nem állítható elő azok lineáris kombinációjaként. Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Általános definíciók és tételek A b vektor az a1, a2, …an vektorok lineáris kombinációja, ha b=1a1+ 2a2+…+ nan Az a1, a2, …an vektorokat lineárisan független vektoroknak nevezzük, ha 1a1+ 2a2+…+ nan=0 csak 1= 2=… n=0 esetén áll fenn Tétel: Az n dimenziós térben maximálisan n db lineárisan független vektor vehető fel Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Hogyan, hányféleképpen választhatók ki egy vektortérben a lineárisan független vektorok? Következmény: Az n dimenziós térben n db lineárisan független vektor segítségével minden vektor megkapható, mint ezek lineáris kombinációja. Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Bázis Az n dimenziós tér n db lineárisan független vektorát bázisnak nevezzük Következmény: Az n dimenziós egységvektorok összessége bázist alkot, ez a triviális bázis Például: Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Bázisra vonatkozó koordináták: Legyen a1, a2, … an az n dimenziós tér egy bázisa, ekkor az n dimenziós tér tetszőleges vektora megadható a bázisvektorok lineáris kombinációjaként. Például: b=x1a1+x2a2+ … +xnan, az x1, x2, … xn számokat a b vektor a1, a2, … an bázisra vonatkozó koordinátáinak nevezzük. Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Határozzuk meg a vektor bázisra vonatkozó koordinátáit! (b=x1a1+x2a2+x3a3) Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Egyenletrendszer megoldása x1=2, x2=-1, x3=1 tehát b=2a1-a2+a3 Általában az adott bázisra vonatkozó koordinátákat egy n ismeretlenes lineáris egyenletrendszer megoldásával kereshetjük meg. Kérdés: Mit jelent, ha az egyenletek ellentmondóak, ill. ha a megoldás nem egyértelmű? Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Elemi bázistranszformáció d koordinátái a, b bázisra vonatkozóan: (2, 1) d koordinátái e1, e2 bázisra vonatkozóan: (6, 5) Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Bázistranszformáció Két, vagy több dimenzióban a bázisvektorok végtelen sokféleképpen választhatók meg. Vegyünk fel például három háromdimenziós, lineárisan független vektort: Az első vektor tetszőleges lehet A második vektor meghatározásánál csak arra kell ügyelni, hogy ne legyen az első skalárszorosa (így lesz lineárisan független a két vektor) A harmadik úgy lesz lineárisan független az első kettőtől, ha különbözik minden lineáris kombinációjuktól. Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Ha lerögzítettük a bázist az adott n dimenziós tér minden vektorának koordinátái egyértelműen adhatók meg. Ha más bázist választunk természetesen változnak a vektorok koordinátái is. (Ezért nevezzük a koordinátákat adott bázisra vonatkozó koordinátáknak.) Egyik bázisról a másikra való áttérést bázis-transzformációnak nevezzük. Ha az egyik bázis a szokásos egységvektorok bázisa elemi bázistranszformációról beszélünk. Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Nézzünk először egy két dimenziós példát: Most cseréljük ki a2 és b2 vektorokat A bázisvektorok legyenek és A bázisvektorok legyenek és A generált vektorok A generált vektorok Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Könnyen ellenőrizhető, az előző példa alapján, hogy a 3 dimenziós euklideszi térben a következő 3 vektor bázist alkot. Állítsuk elő a fenti három bázist alkotó vektorból b1, b2, b3 generált vektorokat a következőképpen: (1) b1=a1+a2+a3 (2) b2=2a1-a3 (3) b3=2a2+a3 Vonjuk ki a bázisból a1 vektort és vigyük be helyette b2-t. Más szóval cseréljük ki a1-et és b2-t. A csere után a bázist alkotó vektorok b2, a2, a3 lesznek, a generált vektorok pedig a1, b1, b3 vektorok. Fejezzük ki (2)-ből a1-et: Ezután ezt helyettesítsük be (2)-be, így Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó adódik.

Mi a feltétele a felcserélhetőségnek? A harmadik egyenlettel nincs tennivalónk, hiszen a kicserélt a1 bázisvektor nem szerepel az előállításában. Eredményünk a következő: Ellenőrzés: Mi a feltétele a felcserélhetőségnek? Az, hogy b2=2a1-a3 összefüggésből ki tudjuk fejezni a1-et,ez akkor lehetséges, ha b2 a1-re vonatkozó koordinátája nem 0. Most nézzük a problémát egy kicsit általánosabban, de nem teljesen általánosan. Maradjunk a 3 dimenziós euklideszi térben, legyenek itt a bázisvektorok a1, a2, a3, a generált vektorok b1, b2. A b1, b2 vektorok a1, a2, a3 bázisra vonatkozó koordinátáit jelöljék az i, i i=1, 2, 3 valós számok. . . b1=1a1+2a2+3a3 b2=1a1+2a2+3a3 Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Hajtsuk végre az a2, b1 báziscserét. Először fejezzük ki a2-t az első egyenletből: Majd ezt helyettesítsük be a második egyenletbe: Nézzük meg ugyanezt egy kicsit áttekinthetőbben, táblázatba rendezve. b1 b2 b1=1a1+2a2+3a3 b2=1a1+2a2+3a3 a1 1 1 a2 2 2 a3 3 3 a2  b1 csere, 2 –t generáló elemnek nevezzük, a generáló elem nem lehet 0. (Lapozzunk vissza a konkrét példánkhoz. Mi a feltétele a felcserélhetőségnek?) Foglaljuk táblázatba a2  b1 felcserélésekor kapott új koordinátákat is. a2 b2 A generáló elem helyére a reciproka kerül A generáló elem sorában levő koordinátákat elosztjuk a generáló elemmel a1 A generáló elem oszlopában levő koordinátákat elosztjuk a generáló elem (-1)-szeresével b1 A g. oszlop k. sorában a következőképpen kapjuk meg az új elemeket: a3 , látható, hogy hányados egy adott oszlopban állandó, ezért célszerű a számításokat oszloponként végezni. Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Nézzünk még egy konkrét példát a bázistranszformációra: Adott a1, a2, a3 bázis és b1, b2, b3 generált vektorok. Végezzük el először az a1  b2, majd az a2  b1 báziscserét. b1=a1+a2+a3 b2=2a1-a3 b3=2a2+a3 b1 b2 b3 a1 1 2 a2 a3 -1 b1 a1 b3 b2 a2 1 2 a3 a2 a1 b3 b2 -1 b1 1 2 a3 -2 Ellenőrizzük pl. b3-at: Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Vektorrendszer rangja (r): a vektorrendszert alkotó vektorok között felvehető lineárisan független vektorok maximális száma. A bázist mindig lineáris független vektorok alkotják, tehát a vektorrendszerből a bázisba vonható vektorok maximális száma adja meg a rangot. Ha egy vektorrendszer rangját szeretnénk meghatározni általában kiindulási bázisnak az e1, e2, …en un. triviális bázist választjuk. A vektorok koordinátái a triviális bázisban a „szokásos „ koordináták. Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Határozzuk meg a következő vektorrendszer rangját: Ha az eredeti bázis az egységvektorok bázisa a kivont e vektorok oszlopát elhagyhatjuk, ezt az egyszerűbb írásmódot használjuk mi is. b1 b2 b3 b4 b5 e1 1 2 e2 3 e3 -1 -2 e4 b2 b3 b4 b5 b1 1 2 e2 -1 e3 -2 e4 b3 b4 b5 b1 1 2 b2 -1 e3 e4 Vegyük észre, ha a generáló elem sorában valahol 0 van, a 0 elemet tartalmazó oszlop értékei nem változnak, s ugyanígy, ha a generáló elem sorában található 0 elem, a hozzá tartozó sor marad változatlan. Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó A harmadik táblázatban már nem tudunk generáló elemet választani, hiszen a 3. és 4. sorban csupa 0 elem áll. Eredményünk azt jelenti, hogy csak két vektort tudtunk bevonni a bázisba, a vektorrendszer rangja 2. Az 1. táblázatban más generáló elemből is kiindulhattunk volna, ekkor is csak két vektort tudtunk volna bevonni a bázisba, de másik kettőt. Eredményünk így is felírható: b3, b4 és b5 vektorok kifejezhetők b1 és b2 lineáris kombinációjaként. Egy vektorrendszerben annyi lineárisan független vektor van, amennyi a bázisba bevonható, ezért a bázitranszformációval azt is eldönthetjük, hogy egy vektorrendszer lineárisan független, vagy összefüggő. Ha a vektorrendszer minden eleme bevonható a bázisba a vektorrendszer lineárisan független, különben összefüggő. Fenti példánkban a b1, b2, b3, b4, b5 vektorok összefüggő vektorrendszert alkottak. Ez látszik egyenletrendszerből és a lineáris függetlenség definíciójából is. A 0 vektort a b1, b2, b3, b4, b5 vektoroknak nem csak a triviális lineáris kombinációja állítja elő. ( ) Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó

Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó Vissza a tartalomhoz Készítette: Stettner Eleonóra és Tevelné Matejdesz Anikó