„A reformok szükségessége” konferencia 2009. november 17, Salgótarján Hogyan változtatta meg a válság a környezetvédelem fontosságát a gazdaságban? Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

A válság hatása a gazdaságra Minden szektor növekedését csökkentette Környezetvédelemre is jelentős a hatás: nyertes vagy vesztes? takarékos erőforrás-használat  válságban általában a környezetvédelmi költségeket csökkentik először Jellemzője: tartós, általános A gazdasági-társadalmi rendszer minden szintjére hatással van Kezelése újfajta rendszerszemléletet igényel A tavalyi év második felében bekövetkezett globális pénzügyi és gazdasági válság gyakorlatilag minden ágazat, szektor tervezett kilátásait romba döntötte, vagy legalábbis mérsékelte a korábban prognosztizált növekedést. A környezet állapotára és a környezetvédelemre is jelentős hatást gyakorol, hiszen a környezetvédelem szerves része a gazzdasági-társadalmi rendszernek. Vajon vesztese vagy nyertese lesz a környezetvédelem a válságnak, merre tudunk kitörni a válság szorításból? Hatásai: Átalakítja az egyese területek, így a környezetvédelem feladatainak fontossági sorrendjét, szerkezetét. A környezetvédelem tekintetében egyrészt pozitív hatással bírhat, hiszen az erőforrások takarékos használatára, valamint a fenntartható életmód és fogyasztási formák elterjesztésére ösztönöz. Ugyanakkor a környezetvédelmi kiadások kormányzati beavatkozás nélkül átmeneti válság időszakban csökkeni szoktak, mivel ezen a kiadási tényezőn lehet rövidtávon spórolni főleg a puha jogi környezetben, ez negatív hatást jelent. A jelenlegi válságról ma már egyértelműen kiderült, hogy tartós általános (pénzügyi és reálszférát egyaránt érintő) és a teljes világgazdaságot érintő gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok összességéről szól. A válságot globálistól a nemzetállami szintig egyaránt célszerű vizsgálni. Magyarországra vonatkozóan egy újfajta probléma-megközelítésre van szüksége, egy újfajta rendszerszemléletre, amely nem pusztán a pénzügyi és gazdasági válság rövid távú hatásait képes kezelni, hanem az országot egy fenntartható növekedési pályára állítja.

A válság hatása a környezet állapotára Ipari termelés csökkent: kibocsátás is csökkent USA: 2009-ben 5.9%-kal kevesebb CO2, mint 2008-ban EU: üvegházhatású gázok kibocsátása 1,5%-kal csökkent DE: beavatkozás nélkül visszatérhet a korábbi szintre! Piacgazdasági feltételek szigorodása: gyakran a környezetvédelmi kiadások csökkentését okozza Hagyományos energiahordozók áresése: megújuló energiákkal kapcsolatos kutatások csökkennek Pozitív hatások globális és vállalati szinten Globális szinten jelentősen visszaesett az ipari termelés és az energiafogyasztás valamint a teherfuvarozás volumene, amelyek a lég- és vízszennyező anyagok kibocsátásának csökkenését eredményezték. A termelés és fogyasztás szűküléséből fakadóan mérséklődött a kőolaj és a földgáz iránti kereslet (világpiaci ár is csökkent). Csökkenés megy végbe az építési beruházások terén (cementgyártás miatt lényeges). Mérséklődött bányászott nyersanyagok (építési, kohászati, vegyipari nyersanyagok) kitermelése. Jelentősen csökkent a lakossági fogyasztás, kevesebbet autózunk, repülünk, kevesebb energiát fogyasztunk, elhalasztjuk a vásárlásainkat, nem cseréljük le a még használható termékeket. A termelés és fogyasztás visszaesése következtében várhatóan szerényen csökken mind az ipari és mezőgazdasági, mind pedig a kommunális hulladék mennyisége. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint – elsősorban a jelenlegi gazdasági válság hatására az üvegházhatású gázok kibocsátása összesen 1,5 százalékkal csökkent, melyből a 15 régi tagállam együttes részesedése eléri az 1,3 százalékot. A jelenlegi kibocsátás-csökkenés egy része a gazdasági válság miatt visszaesett ipari termelés következménye. A válság elmúltával a kibocsátások, fogyasztások ismét a megközelíthetik a korábbi szintet – hacsak nem teszünk valamit, de gyorsan és hatékonyan. Negatív hatások globális és vállalati szinten A pozitív hatásoknak gyakran a negatív oldala is megfigyelhető, például a fosszilis energiahordozók iránti kereslet csökkenésének következtében az olcsóbbá vált üzemanyag csökkenti a közösségi közlekedés versenyképességét, fékezi a gazdaságos fogyasztást. A hagyományos energiahordozók iránti kereslet csökkenéséből adódó világpiaci áresés lelassíthatja a megújuló energiákal kapcsolatos, elmúlt években megindult innovációt és kutatásokat (a kőolaj magas ára eddig kényszerítő erő volt). A válság a piacgazdasági feltételek szigorodásával jár, ami a piaci szereplők számára szigorodó gazdasági feltételeket jelent. A szigorodó feltételek a gazdálkodókat hatékonyság növelésre, erőforrás racionalizálásra stb. kényszerítik, amely gyakran a környezetvédelmi kiadások csökkentésével jár, hiszen rövidtávon ezen a tételen keresztül lehet spórolni. a környezetvédelem jelentősége a gazdasági válság közepette is a gazdasági érdekeknek megfelelően fog változni, amelynek tendenciái ma még nehezen prognosztizálhatók. A szűkülő források következtében elméletileg bekövetkezhet a környezetvédelem leértékelődése is.

A környezetvédelem jelentősége A környezetvédelmi ipar lehetőségei környezetvédelmi szektor „húzóágazattá” válásának reménye Környezetvédelmi termékek és szolgáltatások világpiaca: több mint 500 milliárd € (évente kb. 5%-kal nőtt). „Környezetvédelmi ipar”: minden olyan tevékenység, (termékgyártás és szolgáltatásnyújtás), amelyek a környezetkárosító hatás mérését, e hatás mérséklését, kialakulásának megakadályozását, vagy a már létrejött károsodások javítását, e tendenciák visszafordítását mozdítják elő. A környezetvédelmi termékek és szolgáltatások világpiacát a becslések szerint több mint 500 milliárd euró értékű és ez összevethető nagyságrendű a repülőgépiparral és a gyógyszeriparral, ráadásul ez a piac évente kb. 5%-kal nőtt. Az ágazaton belül is kitüntetett szerepe van az energia- és a vízszektornak: a szélerőművek száma 20–25%-kal nőtt az utóbbi öt évben, a világ fotovoltaikus piaca várhatóan 25–35%-kal növekszik a jövőben, illetve a vízgazdálkodási iparág évente várhatóan 6%-kal növekszik a következő tíz évben. A klímaváltozás elleni küzdelem pedig újabb és újabb követelményeket és reményeket támaszt az ágazattal szemben. Ábra: A környezetvédelmi célú k+f-kiadások aránya az összes kormányzati k+f-ráfordításon belül 1981–2005 (Forrás: OECD Environmental Outlook to 2030. Paris: OECD, 2008, 59. lap)

A környezetvédelem jelentősége Válságban a környezetvédelmi ipar is válság hatására csökkent a szektorban is a kereslet, de erősödő zöldkormányzás, zöld állami beavatkozások a válság leküzdésére szektorba közpénzek áramlanak, új fellendülés előtt áll A válság után - az iparág jövője a környezetvédelmi ipar újabb jelentős konjunktúrája A válság hatására átmenetileg csökkent a környezetvédelmi szektorban is a kereslet. Az erős zöld kormányzati beavatkozások közpénzeket irányíthatnak ebbe a szektorba. Ez nem pusztán a jövőben újra meginduló növekedés fenntarthatóságát segíti elő, de a globális gazdasági és pénzügyi válsággal párhuzamosan jelentkező, csak az előbbi miatt átmenetileg kisebb figyelmet kapó környezeti válságok (klímaváltozás, ivóvíz-, energia- és élelmiszerválság) kezelését is előmozdítja. A környezetvédelmi szektor fejlesztésére fordított közpénzek megtérülése várhatóan jelentősen felülmúlja majd a válság mérséklését célzó egyéb ösztönzőkét. A várakozások szerint a válság után a környezetvédelmi ipar újabb jelentős konjunktúrája várható a világpiacon. Sajnos környezetvédelmi problémáink nem oldódtak meg, inkább súlyosbodtak. A következő évtizedekben olyan rendkívül komoly környezetvédelmi kihívásokkal kell szembenéznünk, mint a klímaváltozás, az energiahiány, a vízhiány. Jelentős foglalkoztatási és számottevő multiplikátor hatással jellemezhető „iparág”, hanem jó néhány szegmensében rendkívül innovatívnak és tudásigényesnek tekinthető.

Nemzetközi szervezetek ajánlásai Válságkezelési tervek: ENSZ: zöld New Deal, alternatív energiaforrások támogatása, zöld ipari forradalom OECD: „green growth” – zöld innováció által vezetett növekedés, környezetbarát technológiák támogatása AICESIS: zöld növekedés szükséges Az ENSZ közgazdászai az ún. Zöld New Deal programjának mielőbbi meghirdetését szorgalmazzák: A spekulatív tőkepiacok kisegítése helyett inkább az alternatív energiaforrások elterjedésének támogatása. Az alternatív energiaiparban már most is 2 millió ember dolgozik, és közgazdászok becslése szerint a következő évtizedekben tovább nőhet a számuk: 2030-ra Németországban a környezetbarát technológiai iparban többen dolgoznak majd, mind az autóiparban. A zöld ipari forradalom azonban csak akkor lehet sikeres, ha a kormányok támogatását is élvezi. Az OECD ajánlása szerint a pénzügyi és gazdasági válságra való stratégiai válaszok fontos eleme kell, hogy legyen a hosszútávon fenntartható, „zöld innováció” által vezetett növekedés, más néven zöld növekedés („green growth”): A környezetbarát technológiák, a környezetvédelmi innováció támogatása a gazdasági növekedés új és jelentős forrását képviselheti a jövőben. Ez mind a környezetre mind a gazdaságra jelentős pozitív hatással bír. Ezért a válságkezelő lépéseknek, valamint a hosszabb távú gazdaságélénkítő stratégiának is kulcselemét kell, hogy képezze. A versenyképesség meghatározó eleme a környezet- és természetbarát, minőségi szolgáltatásokat nyújtó, illetve az anyag- és energiatakarékos technológiákon alapuló gazdaság elterjedése. A Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (AICESIS) 2009. július 9-11. között megrendezett budapesti konferenciáján egységes vélemény alakult ki arról, hogy Európában és világszerte a gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontokat egységbe foglaló stratégiára, „zöld növekedésre” van szükség.

A világ egyes országainak példái USA: „Green New Deal” (energiahatékonyság, megújuló energiahordozók használatának bővülése, a kibocsátás csökkenését szolgáló intézkedések). Franciaország: GDP-t helyettesítő mutató Németország: roncsautó program (200.000 autó csere) Kína: nincs „igazi” válság, az év végére újra közel 10%-os növekedés várható. Dél-Korea: Green Growth program USA lecseréli a régi nagyfogyasztású gépkocsikat, illetve a nagy fogyasztású háztartási elektronikus készülékeket. A Barack Obama által meghirdetett „Green New Deal” nevű program megvalósítása esetén számos új termelési forma kaphat a jövőben kiemelt szerepet a gazdaságban (energiahatékonyság, megújuló energiahordozók használatának bővülése, a kibocsátás csökkenését szolgáló intézkedések). Franciaországban Sarkozy francia elnök felkérése két Nobel díjas közgazdásznak a GDP-t helyettesítő mutató kidolgozására. A francia államfő felszólította a nemzetközi szervezeteket, hogy módosítsák a társadalmi haladást és a gazdasági teljesítményt mérő rendszereiket, amelyeket jelenleg szinte kizárólag a GDP határoz meg, s nem veszi eléggé figyelembe a társadalmi jólétet. Németország roncsautó program (200.000 autó csere) Kínában nincs „igazi” válság, bár a növekedés némileg csökkent, de az év végére újra közel 10%-os növekedés várható. Dél-Koreában Green Growth program keretében próbálják meg elég sikeresen leküzdeni a válságot.

Európai gazdasági fellendülés terve Szolidaritás és társadalmi igazságosság Alapelv Vásárlóerő fokozási pillér Európai versenyképesség hosszú távú megerősítésének pillére 10 javasolt lépés 1. Nagyszabású európai foglalkoztatás-támogató kezdeményezés elindítása 2. Munkaerő iránti kereslet teremtése 3. A vállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek növelése 4. Az adminisztrációs terhek csökkentése és a vállalkozási kedv növelése 5. A beruházások felgyorsítása az európai infrastruktúrák korszerűsítése érdekében 6. Az épületek energiahatékonyságának javítása 7. Az ún. zöld termékek gyors elterjedésének elősegítése 8. A beruházások növelése a K+F, az innováció és a kutatás területén 9. Tiszta technológiák fejlesztése a gépjárműgyártás és az építőipar számára 10. Nagysebességű internet-hozzáférés mindenki számára A Bizottság 2008 őszén kezdeményezte annak kidolgozását, hogyan lehet határozott, összehangolt intézkedésekkel fellépni a gazdasági válság ellen, és 2008 novemberében jelent meg az Európai gazdasági fellendülés terve című közlemény. Az Európai Bizottság terve anticiklikus makrogazdasági választ kíván adni a válságra a reálgazdaságot támogató intézkedéscsomagjával. A csomag alapelve a szolidaritás és a társadalmi igazságosság. A vásárlóerő fokozására és az európai versenyképesség hosszú távú megerősítésére javasolt tíz lépés közül három közvetlenül, egy pedig (K+F) közvetetten a környezetvédelmi ipar támogatását célozza. Ezek a lépések a következők: Az épületek energiahatékonyságának javítása Az ún. zöld termékek gyors elterjedésének elősegítése A beruházások növelése a K+F, az innováció és a kutatás területén Tiszta technológiák fejlesztése a gépjárműgyártás és az építőipar számára

Innováció az európai környezetiparban EU: világ környezetiparának 30%-a Európai GDP 2.2%-a; 3.5 millió munkahely Öko-innováció: korszerű technológiák 2009: kreativitás és innováció éve EU fenntartható Termelési és Fogyasztási Akciótervei Ma az EU adja a világ környezetvédelmi iparának 30 %-át. Az EU célja ezt a pozíciót nem csak megtartani, hanem előbbre lépni. Egy, az unió számára a környezetvédelmi iparról készült tanulmány szerint az EU környezetvédelmi ipara az uniós gazdaság GDP-jének 2,2%-át termeli, közvetlenül és közvetve összesen 3,5 millió teljes munkaidős állást biztosít. A környezet védelméért folytatott küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze az innováció, amely nem mellesleg megerősítheti az Unió globális piacokon jelenleg betöltött szerepét is. Ennek érdekében az innováció támogatása és piaci pozícióinak javítása az Európai Unió célkitűzései között kiemelt helyet kap. Az öko-innováció, a korszerű technológiák létrehozásának és alkalmazásának kiemelt kezelését környezetvédelmi és versenyképességi szempontok egyaránt indokolják. Vezető Piacok Kezdeményezés: A Kezdeményezésben meghatározták az ígéretes, feljövőben lévő piacokat, ahol az európai vállalatok jobb esélyekkel léphetnek gyorsan növekvő világpiacokra. A kijelölt hat szakmai terület közül négy közvetlenül kapcsolódik a környezetvédelmi iparhoz: fenntartható építőipar, újrafeldolgozás, bio-alapanyagú termékek, megújuló energiaforrások. Az Európai Unió határozatában 2009-et a kreativitás és innováció évévé nyilvánítja, mert Európának mind társadalmi, mind gazdasági okokból hangsúlyoznia kell kreatív és innovatív képességeit, valamint erősítenie kell Európa azon képességeit, amelyek révén szembe tud nézni a globalizációval járó kihívásokkal és lehetőségekkel. Az EU Fenntartható Termelési és Fogyasztási Akciótervei ötféle cselekvési területet fognak át: innováció fejlesztése jobb termékek és piacuk jobb (ökohatékonyabb) termelés viselkedésváltozás a környezettudatos (bölcs, válogatós, ökointelligens) fogyasztásért külpiaci aktivitás az előzőek érdekében. A negyedik, viselkedésváltozás cselekvési területen négy cél érdekében hétféle eszközt tervez az EU működtetni. A négy cél: a környezeti költségek beépítése a termékek árába, a termékek környezeti tulajdonságainak megismertetése a fogyasztók körében, a piacok ösztönzése több és jobb termék forgalmazására, és a termékek környezeti szempontból megfelelőbb használata.

A hazai környezetvédelmi ipar A környezetvédelmi ipar fejlődési üteme meghaladta más ágazatokét 2000 hazai vállalkozás (mikro és kvv) 2008-ban környezetipar nettó árbevétele 406 milliárd Ft volt (10%-kal magasabb, mint az előző évben) Konjunktúra várható a következő években Fenntarthatóság érdekében támogatni kell Tudás-intenzív, anyag és energiatakarékos technológiafejlesztések Sikerágazatok: nanotechnológia, biotechnológia A csatlakozásra való felkészülés, illetve a csatlakozás, az EU követelményeknek való megfelelés teljesítése hatalmas lökést adott a környezetvédelmi ipar fejlődésének Magyarországon. A KSH adatai azt mutatják, hogy környezetvédelmi ipar - nemzetközi helyzetéhez hasonlóan - fejlődési üteme meghaladta más ágazatokét. A szakterületen jelenleg kb. 2000 hazai vállalkozás (szolgáltatás, termék) működik, jellemzően mikro és közepes méretű vállalkozások. A KSH adatai szerint Magyarországon 2008-ban környezetvédelmi ipar által értékesített termékek és szolgáltatások nettó árbevétele 406 milliárd Ft volt, 10%-kal magasabb, mint az előző évben. Magyarország nem bővelkedik természeti erőforrásokban, ezért számunkra fontosak a tudás- intenzív technológiák, az anyag és energiatakarékos technológiafejlesztés, a hulladékhasznosítás, a megújuló energia. A feltörekvő technológiák, fejlesztési irányok közül kiemelt figyelmet kell fordítanunk a következőkre, mert alkalmazásuk - gazdasági hasznuk mellett - jelentős környezetvédelmi előnnyel jár. A hazai környezetvédelmi iparnak is megvannak és meglesznek a maga sikerágazatai, ha a hazai adottságok, igények figyelembevételével határozzuk meg a fejlesztési, beruházási irányokat. Energiapotenciálunkat figyelembe véve hosszú távon a szél, a geotermikus és a fotovoltaikus energiák felhasználását kell elősegítenünk. Egyes területeken már most is elég jól állunk, de feltétlen szükséges az erőteljes K+F és beruházás ezeken a területeken. A nanotechnológia radikális áttörést hozhat az olyan fontos területeken, mint a közlekedés és szállítás, a környezetvédelem, az energiatermelés biztonságosabbá, automatizáltabbá és környezetkímélőbbé tétele. Biotechnológia kelet-közép-európai régióban hazánk vezető pozícióban több, mint száz cég foglalkozik biotechnológiával ezeknek a fele fejleszt is több nemzetközi szinten is jegyzett nem megújuló anyagokat megújulóval helyettesíti termelés tisztább, kibocsátás kevesebb fehér biotechnológia a környezetvédelemben kiemelkedően fontos (biomassza bioüzemanyag, kármentesítési tecnológiák, stb)

Hazai megújuló energiák Energiafüggőségünk nagy, de energiapotenciálunk is jó Fotovillamosság: ugrásszerű növekedés, jó K+F+I pozíció Szélenergia: kisebb szélsebesség miatt csak szélmotorok Geotermikus energia: jelentős potenciál, ország 40%án található termálvíz Biomassza Energiapotenciálunkat figyelembe véve hosszú távon a szél, a geotermikus és a fotovoltaikus energiák felhasználását kell elősegítenünk. Egyes területeken már most is elég jól állunk, de feltétlen szükséges az erőteljes K+F és beruházás ezeken a területeken. A fotovillamos (PV) rendszerek piaca az elmúlt évtizedekben ugrásszerű növekedésnek indult világszerte. A PV kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységbe (K+F+I) Magyarország a kezdetektől bekapcsolódott, így ebben nagy hagyományai vannak. A fotovillamos piacra jellemző hogy az elmúlt 3 évben épült ki az installált napelemek (háztartási és erőművi közel 50%-a. Nemzetközi elemzések a szektor éves növekedési ütemét – a gazdasági válság ellenére is – 30% fölöttire prognosztizálják. Szélenergia: A szélenergia felhasználása napjainkban is felfutóban van Magyarországon. Az Alpokkal és a Kárpátokkal jól védett Magyarországon a szélenergia ugyan viszonylag kicsi, az átlagos szélsebesség 2-6 m/s tartományban van, de az utóbbi időben történt - feltételezett szélturbina telepítési helyen és magasságban végezett - szélmérések azt mutatták, hogy Magyarországon is lehetséges nagyteljesítményű, villamos energiát hálózatra tápláló szélerőműveket telepíteni. Az energiahivatal 2006-ban 330 megawattra korlátozta a szélenergia kapacitásokat, és ebből - a korábbi információk szerint - 175 megawatt épült meg. Az engedélyezett projektek készültségi foka alapján az év végéig várhatóan ez 190 megawattra bővül. Az idén összesen 410 megawatt szélerőmű kapacitás létesítésére írt ki kétfordulós pályázatot a Magyar Energia Hivatal. Pályázni 50 megawattot el nem érő szélerőmű kapacitásra lehet. A pályázatok beadási időpontja 2010. március 1. Magyarország jelentős mennyiségű termálvízzel, azaz geotermikus energiával rendelkezik. Az ország területének mintegy 40%-án tárható fel termálvíz. A kitermelhető mennyiséget minimálisan 50, maximálisan 300 milliárd m3-re becsülik. Sajnos a valóság azonban azt mutatja, hogy a kitermelt energiát sem hasznosítjuk eléggé, mert a hasznosító berendezések műszaki színvonala sok esetben nem megfelelő. Jelenleg a geotermikus energiafogyasztás a teljes energiafelhasználás 0,3 százalékát teszi ki hazánkban, pedig piaci körülmények között 4-8 év alatt megtérülnének az erre irányuló beruházások. Ábra: A különböző energiatermelési technológiák megoszlása Magyarországon százalékban, 2009. (In: A magyar energiaszektor villamosenergia-termelésének életciklus- és „carbon footprint” elemzése, Green Capital 2009)

Támogatáspolitika a válságkezelésben Környezet és Energia Operatív Program (2007-2013: 4,9 Mrd € ~ 1200 Mrd Ft) Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, víz-gazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) Természeti értékeink jó kezelése Megújuló energiahordozók növelése Hatékonyabb energiafelhasználás Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése Projekt előkészítés Technikai segítségnyújtás A hosszú távú válságkezelés fontosságának felismerésével szükségszerűen megnő az állami szerepe, mely így egyfajta ellensúlyt képezhet a piaci mechanizmusokkal szemben. Mindezek az intézkedések az állam részéről elsősorban a támogatáspolitikán keresztül ölthetnek testet, melynek feladata, hogy egységes szerkezetben kezelje a gazdasági „zöld” megújuláshoz szükséges európai uniós, illetve hazai beruházási forrásokat. Az uniós források felhasználásában igyekszünk a források elköltéséhez olyan kereteket biztosítani, melyek elősegítik a környezetvédelmi ipar térnyerését, az ún. ökológiai innovációt, a megújuló energiákra való átállás támogatását, valamint a fenntartható életmód és fogyasztás mintáinak elterjesztését. Hazánk az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. Az ÚMFT „a környezet fenntartható használata” horizontális céljának végrehajtását a Környezeti és Energia Operatív Program (KEOP) szolgálja. A KEOP közvetlenül is támogatja a környezetvédelmi ipari fejlesztéseket, beruházásokat. Főbb prioritásai közé tartozik a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése, szennyvízkezelés, ivóvíz-minőség javítása, rekultiváció, kármentesítés, energetikai hatékonyság fokozása, a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése, stb. Az Operatív Program forráskerete a 2007-2013-as időszakra 4,9 Mrd €, azaz az akkori tervezési árfolyam szerint körülbelül 1200 Mrd Ft.

Támogatáspolitika a válságkezelésben KEOP 4. megújuló energiaforrás felhasználás növelése (2009-2010-es keret: 27 Mrd Ft) 4.2 A helyi hő- és hűtési energia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokból; 4.3 A megújuló energia alapú térségfejlesztés 4.4 Megújuló energia alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és villamos-energia, valamint biometán termelés KEOP 5. Hatékony energia –felhasználás (2009-2010-es keret: 18 Mrd Ft) 5.1 Komplex energiahatékonysági projektek 5.2 Harmadik feles finanszírozás 5.3 Épületenergetikai fejlesztések 5.4 A Távhő-szektor energetikai korszerűsítése Nemzeti Energiatakarékossági Program Energiatakarékossági Hitel Alap A megújuló energiafelhasználás növelése (KEOP 4) Forráskeret a 2009-2010-es akcióterv szerint 2009-2010-re: 27 Mrd Ft A prioritás a hő- és hűtési igény megújuló energiaforrásból való kielégítését támogatja: napkollektoros rendszerek; szilárd biomassza kazánok; hőszivattyús rendszerek telepítése napenergia, biogáz, és geotermikus energia hasznosítása megújuló alapú villamosenergia termelés. Az energiahatékonyság fokozása (KEOP 5) Forráskeret a 2009-2010-es akcióterv szerint 2009-2010-re: 18 Mrd Ft A pályázat célja az energiafelhasználás csökkentése, például: hő- és villamosenergia-termelő berendezések korszerűsítése, cseréje az épületek hőtechnikai adottságainak javítása intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése világítási rendszerek korszerűsítése a közvilágítás energiafelhasználásának csökkentése komplex, több energiahatékonyság-növelési tevékenységet magában foglaló beruházások. Fontos megemlíteni a lakossági célú pályázatokat, mint a Nemzeti Energiatakarékossági Program, melyen belül például nyílászárók cseréje vagy utólagos hőszigetelése, fűtés és használati melegvíz-ellátás korszerűsítése, illetve lakóépületek utólagos hőszigetelésére lehet pályázni. A program keretében a pályázási lehetőség jelenleg lezárult. Az Energiatakarékossági Hitel Alap olyan energia-megtakarítást eredményező fejlesztések megvalósítását finanszírozza, amelyek az energia-megtakarítások révén hatékonyan járulnak hozzá a nemzetgazdaság energiaigényességének mérsékléséhez, az energiaköltségek csökkentéséhez, a környezetszennyezés mérsékléséhez, valamint az importfüggőség csökkentéséhez.

Támogatáspolitika a válságkezelésben Gazdaságfejlesztési Operatív Program Környezetközpontú technológia fejlesztés komponens (GOP 2.1.4/K – KMOP 1.2.4/K) 2009-10-es keret: 4,5 Mrd Ft Cél: a vállalkozások csökkentsék a környezeti terhelést, és a környezetvédelmi szemléletmód bekerüljön működési, termelési döntéseikbe. anyag-, energiatakarékos, hulladék- és emissziószegény technológiák, alap- és segédanyagok megújuló ill. másodnyersanyagokkal való kiváltását célzó technológiák. Hulladékhasznosítás komponens (GOP 2.1.4/H – KMOP 1.2.4/H) Cél: hulladék újrahasznosításának elősegítése az elkülönítetten gyűjtött hulladékok feldolgozásának előkészítése a hasznosított hulladékokból, másodnyersanyagból készült piacképes termékek előállítása, piacra jutásának támogatása. Környezetközpontú vállalatirányítás (EMAS, öko-címke) A Gazdaságfejlesztési Operatív Program a „Környezetközpontú technológia-fejlesztés” című pályázat keretében támogatja a környezetvédelmi ipar és a környezetbarát technológiák elterjesztését. A válság jelentősen megváltoztatta ezt a pályázati konstrukciót, hiszen a piac megváltozásával jelentősen lecsökkent a másodnyersanyagot felvásárolók köre, ezáltal megnőtt az igény arra, hogy a hulladékot másodnyersanyagként itthon dolgozzák fel, illetve a tárolókapacitás-igény is megnövekedett. Ennek megfelelően egy új, hulladékhasznosítási komponens is megjelent a pályázat keretein belül, mindkét komponens várhatóan 2010 januárjától nyílik meg. Környezetközpontú technológia fejlesztés komponens: 2009-10-re rendelkezésre álló összeg várhatóan: 4,5 milliárd Ft Hulladékhasznosítás komponens: 2009-10-re rendelkezésre álló összeg várhatóan: 4,5 milliárd Ft

Támogatáspolitika a válságkezelésben KEOP 6. fenntartható életmód és fogyasztás (FÉF) Cél: környezettudatos magatartás kialakítása és megerősítése 6.1. A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) a kompetens és felelős fogyasztói magatartás elterjedésének segítése, a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű elterjesztése, a környezeti tanácsadók módszertani kultúrájának korszerűsítése, és a fenntarthatóság nem formális tanulási helyzeteinek ösztönzése 6.2. „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” Kommunikációs tevékenység és mintaprojektek komposztálás népszerűsítése, demonstrációs központok létesítése, középületek környezetbarát átalakítása, és a biotermékek, ill. környezetbarát termékek és szolgáltatások minősítő vagy hitelesítő rendszerének fejlesztése. Tervezett keretösszeg 2012-ig évente mindkét pályázatra: 1-1 Mrd Ft Fontos megemlíteni az egyéni szintű hozzáállást a válság kérdésköréhez. Az egyén számára a „Zöld út a jövőbe”, ahogy Daniel Goleman magyarul megjelent könyvben fogalmazza, az ökológiai intelligencia kialakítása lehet. Áttételes módon, de alapvetően ezt a célt szolgálja az ÚMFT-n belül a KEOP 6. fenntartható életmód és fogyasztás (FÉF) prioritás, amely a környezettudatos magatartás kialakítását és megerősítését szeretné elérni minél szélesebb körben. A jelenlegi válság sokak szerint átrendeződést kell, hogy hozzon az elosztási és a fogyasztási viszonyokban is, aminek az egyik kulcs eleme az emberek ökológiai intelligenciájának a kialakulása. A társadalmi igény megszületésével ugyanis kereslet teremthető, ami húzóerőként működhet a gazdaság ösztönzése mellett. Tervezett keretösszeg 2012-ig évente mindkét pályázatra: 1-1 Mrd Ft

Összegzés A gazdasági válság egy jó lehetőséget kínál arra, hogy a környezetvédelem fontossága jelentősen megnövekedjen A fenntartható gazdasági növekedést a zöldipar vezérelje Ma nem a fogyasztást növelő termelői ágazatok további kiszélesedése jelenti a választ, a megoldást a gazdasági problémákra, sokkal inkább a fenntarthatóságot biztosító ágazat, a környezetipar növekedése. Nagy kérdés, hogy az államok, a gazdaság szereplői felismerik-e ezt a kitörési lehetőséget. Az érintetteknek két dolog között kell választania. Vagy a régi, jól bevált struktúra fennmaradását támogatják, amely időről-időre együtt jár a különböző válságjelenségekkel, vagy vesznek egy nagy levegőt és elindulnak egy új, nem kipróbált és ezért kockázatos úton, amelynek következtében termelési formák tűnhetnek el, miközben újak jönnek létre bizonytalan ütemben és jövedelmezőséggel, aminek része lehet a környezetvédelem szerepének erősödése is. A szükséges teendők mellett egy új szemléletet is demonstrálni kell. Nevezetesen azt, hogy a fogyasztás növelése nem lehet a legfontosabb célunk. Nem csupán a környezetvédelemmel foglalkozó kutatók, de a jövő generációk sorsa iránt felelősséget érző valamennyi ember egyetért abban, hogy a jelen gazdasági versenyfutás, melyben a globalizáció az uralkodó szemlélet, nem kedvez egy fenntartható fejlődési irány megtalálásának. Összességében tehát elmondható, hogy a jelenlegi gazdasági válság egy jó lehetőséget kínál arra, hogy a környezetvédelem fontossága jelentősen megnövekedjen a gazdaságban, és egy hosszú távú stratégia mentén egészséges növekedési pályára állítsa a zöldipar vezérelte gazdaságot. Ma nem a fogyasztást növelő termelői ágazatok további kiszélesedése jelenti a választ, a megoldást a gazdasági problémákra, sokkal inkább a fenntarthatóságot biztosító ágazat, a környezetipar növekedése. Nagy kérdés, hogy az államok, a gazdaság más szereplői felismerik-e ezt a kitörési lehetőséget.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!