A török elleni harc kibontakozása: a védekezés és támadás kettőssége Hunyadi János A török elleni harc kibontakozása: a védekezés és támadás kettőssége

Uralkodók Zsigmond halála után Habsburg Albert (1437-1439) - felesége Erzsébet (Zsigmond lánya) Jagelló Ulászló (1440-1444) - lengyel származás V. László (1445-1457) – Albert fia Hunyadi Mátyás (1458-1490) - Hunyadi fia – szegedi megállapodás

Trónharcok Zsigmond halála után

Hunyadi János Hunyadi ábrázolása egy krónikában Győzelmének emlékét őrzi a déli harangszó Hunyadi a „törökverő” „a hadak villáma” (…elvisz a Hunyadi)

A török birodalom terjeszkedése A törökök által meghódított terület a XV. század elején Hunyadi János harcainak célterülete

Hunyadi János A XV. század első felének legnagyobb földbirtokosa: 28 vár, 57 város, 4000000 hold birtok feladata volt a Délvidék és az első végvár-rendszer védelme 1441-1442 során kialakította új taktikáját: a védekezés helyett a gyors támadásra helyezi a hangsúlyt, szekérvárral védve felvonuló seregét célja a gyors támadás révén átkarolni az ellenség arcvonalát

1443-44 a téli, „hosszú” hadjárat A gyors sikerek miatt nagy támadást tervez a török ellen, hogy kiszorítsák Európából a „természet szerént való ellenséget” magyar, összeurópai és balkáni erőkkel készül a török ellen: 35000 főből állt serege

A háború menete 1444 júniusáig Gyors és sikeres előrenyomulás a Balkán-hegységig, ennek oka, hogy a török sereg kettéosztott volt: a fele a Balkán-félszigeten, a másik fele a mai Törökország területén állomásozott A török kedvező békeajánlatot tett a támadóknak: átadja a Balkán északi részét 1444. júniusában aláírják a békét (Drinápoly)

(egy XV. századi hadtudományi munkából) Gyalogsági roham (egy XV. századi hadtudományi munkából) A hadszervezeti forma változásai: királyi magán hadszervezet banderiális hadszervezet telekkatonaság rendszere állami finanszírozású zsoldos- hadsereg

…és mégis háború A pápa és keresztények nyomása miatt mégis tovább támadnak, abban bízva, hogy a megosztott török sereget legyőzhetik A török Genova város hajóinak minden áthajózott katonáért 1 aranyat ígért: így sikeresen átkelt serege 1444. novemberében a megerősödött török sereg Várnánál legyőzte a magyar sereget, a király Ulászló is meghalt (holttestét Krakkóba menekítik)

1446-53 Hunyadi kormányzósága A király halála után utóda V. László kis-korú, így Hunyadi irányít nagykorúságáig 1448-ban Rigómezőnél a török tönkreveri Hunyadi támadó seregét (2. rigómezei csata) Ezután levonja a következtetést: csak védekezni lehet a török ellen Hunyadi címei (tisztségei): szörényi bán, erdélyi vajda, temesi ispán, főkapitány, nándorfehérvári kapitány, kormányzó

1453-56 1453: a török elfoglalta Konstantinápolyt, s Isztambul néven fővárosává tette Egész Európa megrémült a hír hallatán II. Mehmed meg akarta hódítani a keresztény államokat 1456: II. Mehmed teljes erejével támad Magyarország ellen, Nándorfehérvárnál Hunyadi seregeitől vereséget szenved A diadal miatt a pápa elrendeli a déli harangszó Hunyadi meghal az ostrom utáni járványban (Kapisztrán János is meghal pestisben)

Nándorfehérvár és a harcok Kapisztrán János toborozta a felkelő katonákat Dugovics Titusz magával rántja a török zászlót a halálba Szilágyi Mihály (Hunyadi sógora) a vár kapitánya