Tengerentúli földrészek gazdaságföldrajza Ausztrália felfedezése, benépesülése, lakossága

Ausztrália a „legek” kontinense A legidősebb kontinens, mert területének több, mint kétharmada ősi kontinensmag A legkisebb területű kontinens A legalacsonyabb kontinens Az egyetlen kontinens, amelyen jelenleg nincs jéggel borított terület A legszárazabb kontinens, mert > 2/3-a sivatag-félsivatag A legutoljára felfedezett kontinens a lakott világ szárazföldjei közül

Ausztrália felfedezése Az első embercsoportok a jégkorszak idején kb. 40 000 évvel ezelőtt érkeztek Délkelet-Ázsia felől – a tenger szintje jóval alacsonyabb volt, 60 km-es tengeri utat kellett csak leküzdeni 20 000 évvel ezelőtt vadászó- gyűjtögető hordák már szétszóródtak a kontinensen A XVIII. Sz. végén az európai gyarmatosítás kezdetén az ausztraloid emberfajtához tartozó bennszülöttek száma 300 000 Elsőként a ptolemaioszi térképre rajzoltak egy nagy déli kontinenst, hogy kiegyensúlyozza az északi félteke lakott világát

Aboriginalok

Ausztrália felfedezése 1564-ben Ortelius 1587-ben Mercator konkrét ismeretek nélkül rajzolták a világtérképre a Terra Australis Incognita nevű déli kontinenst Valószínűleg a kínaiak találták meg először - Zheng He juthatott el elsőként ide Az északi és nyugati partokat a hollandok fedezték fel: 1605. Willem Jansoon Jávából Új-Guinea, Carpentaria-öböl partvidéke 1611-1628. Holland hajósok Fokföldről Jávába tartva feltérképezték a nyugati partot Abel Tasman a Chile felé vezető út keresésekor 1642-ben felfedezte Tasmániát, s továbbhajózva rábukkant Új-Zéland déli szigetére (Úgy hajózta körül Ausztráliát, hogy a partjait egy pillanatra sem látta meg) A szárazföld Új-Hollandia néven rákerült a térképre

Abel Tasman Tasman útja

Wiliam Dampier útja

Ausztrália felfedezése 1769-ben James Cook Tahitiból Új-Zélandra tartott – rájött, hogy a két sziget nem része a „déli kontinensnek” Nyugatra tartva rábukkant legdélkeletibb pontjára; észak felé felmérte a partot a Nagy-Korallzátonyig Elérte a York-fokot és keresztülhaladt a Torres-szoroson, bizonyítva, hogy Ausztrália és Új-Guinea különálló terület Cook felfedezőútja után az angolok gyarmatukká nyilvánították 1788. Benépesítés megindulása Először növénytermesztésre támaszkodva terjeszkedtek a telepesek 19. sz. közepére nagyjából benépesült > 1 mó fó

James Cook

Ausztrália benépesülése 1788. A benépesítés megindulása fegyenctelep létesítésével Először növénytermesztésre támaszkodva terjeszkedtek a telepesek 19. sz. közepére nagyjából benépesült > 1 mó fó 1850-1900. Népesség növekedésének első viharos szakasza – aranyláz százezreket vonzott 1870. Helyben születettek száma meghaladta az új telepesekét 1900-1950. 8 millióra nőtt a népességszám 1996 18 millió fő 2006

Népsűrűség 3 települési zóna: Sűrűn benépesült parti sáv – a népesség 79%-a Parti sávot kísérő belső zóna – a népesség 18%-a Ausztrália „halott közepe” – a népesség 3%-a A Föld legvárosodottabb kontinense Népességének 85 %-a városi településekben él 5 kiemelkedő nagyváros (SYDNEY, MELBOURNE, BRISBANE, ADELAIDE, PERTH) agglomerációjában él az ország népességének 60 %-a, a városlakók 70 %-a

A népesség összetétele Etnikai összetétel egyhangú volt – Túlnyomóan brit származásúak 1947-1990 A Brit-szigetekről érkezett legtöbb új bevándorló – a jelenlegi népesség 7 %-a Ázsiai származásúak aránya 3.5 % Olaszok 1.7 % Új-zélandiak 1.4 % Görögök 0.9 % A bevándorlási többlet évi 100-130 ezer fő