TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS GAZDASÁG A gyermek mint közjó Dr. Botos József egyetemi docens

A TB járulékok mértéke MunkáltatóMunkavállalóÖsszesen Nyugdíj18,08,526,5 Egészségügy11,04,015,0 Összesen29,012,541,5

Az átlag munkavállaló: 22 évesen kezd el dolgozni, és 62 évesen megy nyugdíjba. A 62 éves férfi még várhatóan 15 évig él A 62 éves nő még várhatóan 20 évig él Elvileg 40 évi munkaviszonnyal rendelkezik.

Az átlag munkavállaló gyermek nélküli pénzügyi helyzetének megítélése a létminimum értékekből kiindulva: (tételezzünk fel valamiféle párkapcsolatot. két felnőtt létminimuma gyermek nélkül:egy főre vetítve: Ft/hó Ft/hó a havi kereset nemzetgazdasági nettó átlag- bérrel számolva:2 x = Ft/hó Ft/hó a létminimum feletti megmaradó rész: Ft/hó Ft/hó éves szinten: -létminimum tizenkétszer: Ft Ft -a nettó átlagbér tizenháromszor: Ft Ft -a létminimum feletti rész: Ft Ft 22 év alatt amíg nem nevelnek gyermeket, a létminimum feletti rész: 30, 5 millió Ft15,25 millió Ft a 2004 évi adatok alapján.

Két aktív munkavállaló két gyermekkel (négy fős háztartás) A háztartás létminimuma: Ft/hó Egy főre: Ft/hó A havi nettó átlag kereset két aktív kereső esetében:  Ft/hó Ft/hó családi pótlék: Ft/hó Ft/hó havi jövedelem összesen: Ft/hó Ft/hó Létminimum felett megmaradó rész: Ft/hó Ft/hó Éves szinten: a létminimum: (12 x Ft): Ft Ft Nettó bér (13 x Ft) : Ft Ft Családi pótlék (13 x Ft) : Ft Ft Összes jövedelem: Ft Ft a létminimum felett megmaradó rész: Ft Ft A gyermek nélküli két fős aktív háztartás és a két gyermekes, két aktív fős háztartás létminimum felett megmaradó rész különbsége: Ft Ft a gyermek nélküliháztartás javára. 22 év alatt ez a különbség a háztartásra vetítve az egyik aktív főre vetítve 11, 3 millió Ft 5,65 millió Ft

A gyermektelen és a két gyermekes család (háztartás) létminimum feletti jövedelmének 22 évre kiterjedő összegének különbsége: 30,5 – 19,2 = 11,3 millió Ft egy aktív főre: 5,65 millió Ft Ezt az összeget a gyermek nélküli háztartás, illetve személy vagy feléli, vagy felhalmozza.

A nyugdíj-megtakarítás összegéhez hozzászámítva ezt a differenciát a két gyermekes szülő esetében ,65 = 25,65 millió Ft az egy főre jutó tényleges nyugdíj megtakarítás. Ez az összeg megfelel 55,2 évi járulék fizetésnek (663hónap), vagy valamivel több mint 22,8 évi nettó nemzetgazdasági átlagbérnek. (274hónap) Ennek figyelembevételével a két gyermeket 22 éves koráig felnevelő szülők nyugdíja: férfi esetében:25,65 millió Ft/15 év X 13 hó= Ft/fő/hó nő esetében25,65 millió Ft/ 20 év X 13 hó= Ft/fő/hó Ezek az összegek a jelenlegi öregségi nyugdíjnál 96%, illetve 47 %-kal magasabbak. A nettó nemzetgazdasági átlagbérhez viszonyítva a férfiak nyugdíja 40 %-kal, a nőké pedig 5 %-kal kellene meghaladja a nettó nemzetgazdasági átlagbért.

Életmód – időmérleg KSH A népesség időfelhaszálása, ben és ben 3.23, 3.33, 3.43, 3.53 táblák adatai alapján A éves korosztály férfi tagjai az elvileg negyven év aktív munkában töltött időn túlmenően 15,2 év munkaidőnek megfelelő időt fordítanak gyermekeik ellátására, kísérésére, szállítására. Ez az idő a fizetett munkaidejének 38 %-a. A nők 22,2 év munkaidőnek megfelelő időt fordítanak gyermekeik ellátására. Ez a negyven évi elvi munkaidő 56 %! A évi nettó nemzetgazdasági átlagbérrel számolva (110 ezer Ft/hó) a férfiak időráfordítása kb. 22 millió forintnak, a nőké pedig 32 millió forintnak felel meg. Összességében párkapcsolat esetén ez 54 millió Ft. Éves szinten átlagban férfiaknál 0,55, nőknél 0,8 millió Ft, vagyis összesen párkapcsolat esetén 1,35 millió Ft ráfordítást jelent a gyermekekkel való foglalkozás. Ez az összeg hozzávetőleg egy évi nemzetgazdasági átlagbérnek felel meg. (megjegyzés: az időráfordítás mértékében az első és második gyermek között nincs különbség, csak a harmadik gyermeknél jelentkezik %-os többlet ráfordítás az egy és két gyermekes családokéhoz képest. ) A gyermekes szülők időráfordítását a társadalom gyakorlatilag semmivel nem honorálja, pedig lehetne, sőt kellene!

Köszönöm a figyelmet!