A bankok és az állam viszonya válságok idején Simor András elnök, Magyar Nemzeti Bank Budapest Economic Forum 2012 2012. október 16.

Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

A válságokból való kilábalás sokkal lassabb, ha azt a banki hitelezés nem tudja támogatni… Hitelezés nélküli kilábalás („creditless recovery”) tapasztalatai: ha a recessziót követő időszakban a kilábalást nem kíséri a hitelállomány bővülése, akkor a GDP-növekedési üteme lassabb lesz; A hitelezés nélküli kilábalás előfordulásának esélye lényegesen magasabb, ha a recesszió során bankválság is előfordul Mit tekintünk bankválságnak? ha egy ország vállalati és bankszektorában nagyszámú csőd jelentkezik; emiatt a nemteljesítő hitelek aránya emelkedik, a bankok tőkehelyzete romlik, a tőkebeáramlás pedig leáll vagy megfordul; Ezért a kormányzatok adófizetői pénzek felhasználása árán is igyekeznek megakadályozni bankválságok kialakulását és enyhíteni annak következményeit ez a megrendült helyzetű bankrendszerekre is igaz Cél a gazdaság stabilizálása és a növekedés felgyorsítása, a bankrendszer megsegítése csak eszköz! A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

…és ez tartós kibocsátási veszteséghez vezet Átlagos reál GDP index hitelezéssel támogatott és hitelnélküli kilábalások során egy 362 válságepizódot tartalmazó minta alapján Forrás: Abiad et all. (2011) Megjegyzés: A hitelezés nélküli fellendüléseket megelőző recessziók mélyebbek, a fellendülés során pedig a GDP növekedési üteme is csak alig 2/3-a a hitellel támogatott fellendülésekben megfigyeltnek

Egyes bankválságok fiskális költségei Ezért a költségvetések – a hosszú távú növekedést támogatandó – a költséges bankkonszolidációt is vállalták Egyes bankválságok fiskális költségei Magyarázat: A fiskális költségek a pénzügyi szektorba irányuló, válsághoz kötődő állami transzfereket tartalmaznak, így tőkeemelések költségét is, azonban eszközvásárlás és likviditásnyújtás költségeit nem.

Az aktuális válságban is jelentős állami szerepvállalás figyelhető meg a bankrendszerek stabilizálásában A bankrendszerhez kapcsolódó fiskális szerepvállalás egyes országokban 2007 és 2011 között a GDP arányában Magyarázat: Az „aktuális állami szerepvállalásra” vonatkozó adatnál a 2007 óta történt teljes állami szerepvállalásból levonásra kerültek a bankok által 2011 végéig visszafizetett tételek

Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

A hazai bankrendszer lényeges és stabilizáló hatású tulajdonsága: a külföldi anyabanki tulajdonlás Külföldi banki tulajdonban lévő hitelintézetek részaránya egyes európai országok bankszektorában mérlegfőösszeg szerint 2009-ben Forrás: EKB A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Ami kedvező: a hazai bankok tőkehelyzete stabil Tier 1 tőkemegfelelési mutató egyes európai bankrendszerekben, 2011 jún. A 2011 júniusáig végrehajtott anyabanki tőkeemelések hatása A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Ami egyszerre kedvező és kedvezőtlen: a külföldi finanszírozásra való ráutaltságunk nagy, bár ebben magas az anyabankok részaránya… A bankrendszer külföldi forrásai valamint az anyabanki források aránya a teljes külföldi forrásállományon belül Forrás: MNB A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Hitel/betét mutató néhány kelet-közép-európai országban …a 2008 óta csökkenő trend mellett továbbra is a legmagasabbak között van a hitel/betét mutató régiós viszonylatban Hitel/betét mutató néhány kelet-közép-európai országban Forrás: MNB A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Ami kedvezőtlen: a portfolióminőség tovább romlik A nemteljesítő hitelek aránya és azok értékvesztéssel való fedezettsége a szélesebb régióban Forrás: EKB Megjegyzés: 1) 2011 negyedik negyedévére vonatkozó adat, 2) 2012 első negyedévére vonatkozó adat, 3) 2012 második negyedévére vonatkozó adat.

Az összkép negatív: a bankrendszer nem tudja hitellel ellátni a gazdaságot és támogatni a növekedést… Vállalati hitelek változása nemzetközi összehasonlításban (2008.október=100, árfolyamszűrt) Forrás: EKB és nemzeti jegybankok statisztikái. A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

…amiben a hitelezési hajlandóság hiányának is egyre nagyobb szerepe van Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióira a vállalati szegmensben Forrás: MNB Hitelezési felmérés Magyarázat: A szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva

Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Az állami szereplők és a bankrendszer közötti „egyenleg” 2008 óta + - LIKVIDITÁSRA HATÓ BEAVATKOZÁSOK Az MNB likviditásbővítő beavatozásai 2008-tól (swappiaci facilitások, tartalékráta-csökkentés) Stabilitási törvény 2009-től (garanciaprogram) Állami és MNB hitelprogramok 2009/2012-től TŐKÉRE (JÖVEDELMEZŐSÉGRE) HATÓ BEAVATKOZÁSOK Stabilitási törvény 2009-től (tőkeprogram) Bankadó 2010-2013-ig (?) (a legmagasabb banki teher az EU-ban) Kedvezményes végtörlesztés, 2011 Moratóriumok 2010 februártól (2011-től kvóta) Állami tehervállalás az „adósmentő csomag” részeként, 2011-től (Árfolyamgát, nemteljesítő adósoknak forintosítás+adósságelengedés, NET, „Növekedési Paktum”) Banki tehervállalás az „adósmentő csomag” részeként (Árfolyamgát, nemteljesítő adósoknak forintosítás+adósságelengedés) Tranzakciós adó, 2012

Amit az állam elvett, a tulajdonosok kipótolták… Az állami beavatkozások egyenlege a bankrendszer szempontjából és a tulajdonosi tőkeemelések, a GDP arányában Magyarázat: Az állami elvonás a bankadó és a végtörlesztésből származó banki veszteségek összegeként adódik. A bankok által visszafizetett tőkét és állami hiteleket 2010-től negatív előjellel tüntettük fel.

Ez a hazai bankok jövedelmezőségét és versenyképességét a legalacsonyabbak közé nyomta Bankrendszerek tőkearányos nyeresége (ROE) nemzetközi összehasonlításban Forrás: IMF GFSR adatok alapján, konszolidált, adózás utáni eredményeken számolva. A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Az elmúlt 10 év átlagában a hazai bankok jövedelmezősége Egyes bankrendszerek tőkearányos nyeresége (ROE) és a ROE mutató szórása 2001 és 2011 között Forrás: IMF GFSR adatok alapján, konszolidált, adózás utáni eredményeken számolva. A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Forrás: EKB CBD adatbázis alapján Miközben a hazai pénzügyi közvetítés továbbra is relatíve drágának tűnik Egyes bankrendszerek mérlegfőösszeg arányos kamatjövedelme 2011 végén Forrás: EKB CBD adatbázis alapján A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Jelentősen bővítettük a banki likviditást Kötelező tartalékráta csökkentése, (2008 december) Swappiaci eszközök, (2008-tól) Fedezeti kör bővítése, (2008-tól) Jelzáloglevél-vásárlási program, (2010-2011) Hiteltenderek, (2008-tól) A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Mire hat a kamat (1)? – A vállalati hiteleknél gyorsabb és nagyobb az átgyűrűződés, mint a lakosságnál Hitelek Vállalatok A fennálló hazai banki hitelállomány fele, míg az új folyósítás 60- 70%-a forint A fennálló állomány 35%-a 1 éven belül megújításra szorul; Az új kibocsátású forint hitelek jellemzően 3-6 hónapos BUBOR-hoz kötöttek, viszont a bank döntése, hogy a hitelkamatban átadja-e a kamatcsökkentés hatását, mivel a felár a bank üzleti döntése; Háztartás A fennálló hazai banki hitelállomány 40 százaléka forint, ennek kb. 40%-a államilag támogatott jelzáloghitel, aminek az átárazódási periódusa 1-5 év, a maradék pedig magas, fix kamatozású fogyasztási hitel vagy változtatható kamatozású jelzálog; A forint részaránya új folyósításon belül szinte kizárólagossá vált; Az új kibocsátású forinthitelek nagyobb része jelzáloghitel, ami az átlátható árazási törvény miatt már többségében 3-6 hónapos BUBOR-hoz között kamatozású. Ugyanakkor az induló felár itt is a bank üzleti döntése; A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Mire hat a kamat (2)? – A vállalati, de főként a lakossági betétek kamatai gyorsan átárazódnak Vállalatok A fennálló banki betétállomány 70 százaléka forint; Ennek közel fele alacsony kamatozású folyószámlabetét, amire az alapkamat változása alig hat; A maradék nagyrészt 1 éven belüli lekötött betét, aminek átkötése átlagosan 6-7 hónapon belül megtörténik; A forintbetétek részaránya nőtt a válság kitörése óta; Háztartás A betétállomány 80 százaléka forint; Ennek 30 százaléka alacsony kamatozású folyószámlabetét; A maradék nagyrészt 1 éven belüli lekötött betét, aminek átkötése átlagosan 4-5 hónapon belül megtörténik; A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Mire hat a kamat (3)? – Dilemmák A vállalatok fennálló forinthitel-állományán a transzmisszió gyors, de kérdéses, hogy a kisebb kamatteherből származó jövedelemmel mit kezd az adós? A bank az új hitelek esetén átadja-e az ügyfeleknek a kamatelőnyt (felár meghatározása)? A vállalatok esetén a kamatfelárak az elmúlt években elég stabilan alakultak, a bankok nem ár jellegű tényezőkben (nem a kamatban) szigorítottak; A lakosságnál nincs ilyen tapasztalat, a referencia kamathoz kötött forinthitelezés most indult be; Ha a bank át is adja a kamatelőnyt, kérdése, hogy mekkora most a hitelkereslet árrugalmassága? A betéti és hiteloldalon is fontos kérdés, hogy a lakosság viselkedését inkább az óvatossági motívum vagy a kamatok befolyásolják? Hogyan hat az alapkamat csökkentése a hitelállomány többségét kitevő devizahitelek terheire? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

Hogyan tovább? Kiegyezés Ki kell lépni az ördögi körből : bankokra rakódó állami terhek miatt a kamatmarzsok nem csökkennek -> nemteljesítő hitelek aránya tovább nő -> banki hitelezési képesség tovább romlik -> növekedés és a költségvetés helyzete romlik Verseny és fogyasztóvédelem erősítése a magasabb marzsok leszoríthatók szabályozással is: pl. átlátható árazásról szóló törvény; Csökkenteni kell az állami elvonást, kezelni a bankválságszerű tüneteket: nemteljesítő hitelállomány kitisztításának elősegítése; csökkenő banki terhek, azonban a feltőkésítés továbbra is az anyabankok feladata! Élénkíteni a nem-fogyasztási célú és vállalati hitelezést: állami garanciaprogramok szerepe Kiszámítható, verseny- és piacbarát gazdaságpolitika A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András