Nagy Boldizsár alternatív órájához kapcsolódó vetítőlapok Az Európai Unió menekültjoga: keserédes vívmányok I. Bevezető Fogalmak, a Genfi Egyezmény, statisztikai keret Nagy Boldizsár alternatív órájához kapcsolódó vetítőlapok

Kurzusterv 1: Genf felidézése, EU alapstruktúrák, migrációs számok, külföldiek helyzete 2: Korlátozó tendenciák, maastrichti korszak, Schengen, Dublin I és II, Eurodac 3: Ideiglenes védelem, Fogadási feltételek, Családegyesítés, Európai Menekültügyi Alap 2005-2010 4: A menekült definíció és a kiegészítő védelem 5: A menekültügyi eljárás minimumgaranciái

Fogalmak, menekült-definíciók Migráns Reguláris Irreguláris Illegális Kényszervándor Menekült (Belső menekült)

Fogalmak, menekültdefiníciók Genfi Egyezmény Aki 1951. január 1. előtt történt események következtében faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.

Alapelvek I. 1.) A non refoulement elve Genfi Egyezmény 33. Cikk 1. Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza ("refouler") semmilyen módon a menekültet olyan területek határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai nézetei miatt lenne veszélyeztetve. 2. A jelen rendelkezésből folyó kedvezményt azonban nem igényelheti az a menekült, akiről alaposan feltehető, hogy veszélyezteti annak az országnak biztonságát, amelynek területén van, vagy aki, mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, veszélyt jelent az illető ország lakosságára nézve. Tehát: Senkit nem lehet visszaküldeni oda, ahol éltek vagy testi épsége a definícióban szereplő 5 ok valamelyikéből veszélyeztetett Indirekt módon sem: pl. Ukrajnán keresztül Afganisztánból menekültet nem lehet visszaküldeni Ukrajnába. 2 apró kivétel van a non refoulement elve alól: nemzetbiztonsági ok súlyos bűncselekmény elkövetése Ha a határon vagy az ország területén belül jelentkezik valaki, azt állítva. ő menekült, akkor meg kell indítani az eljárást. Kivételes esetben visszaküldhető olyan országba, amelyen áthaladt, de akkor meg kell győződni arról, hogy az adott ország érdemi menekült eljárást fog lefolytatni. A non-refoulement elv szélesebb értelmében = senkit nem lehet kínzásnak vagy megalázó, embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek kitenni ( Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. Cikk) Ez nemcsak a menekültekre vonatkozik, hanem mindenkire, tehát a bűnözőkre is.

Alapelvek II. 2.) A család egységének az elve Ha a család egyik tagja menekült, akkor a menekült státuszt ki kell terjeszteni legalább a család legközvetlenebb körére (házastárs, kiskorú gyermek). A nemzeti jog ennél többet is adhat. 3.)A diszkrimináció tilalmának elve Nem szabad a menekülők között indokolatlan különbséget tenni. A menekültügy nem lehet haszonelvű. Vannak kizáró okok (pl. háborús bűntett, súlyos köztörvényes bcs.), de nem lehet annak alapján kizárni, hogy pl. beteg, vagy más etnikumhoz tartozik.

Ez ( 1-3) a mai prioritási sorrend! Tartós megoldások 1.) Önkéntes visszatérés Önkéntes!!! Biztonságosan és emberi méltóságát megőrizve! 2.) Integrálódás Nem asszimilálódás! Ha nincs reális esély a visszatérésre =a menekült szerves részévé válik a befogadó társadalomnak, kiépíti kapcsolódási rendszerét, de megőrzi saját nemzeti identitását. 3.) Továbbtelepülés: pl. 1956-ban 200 ezer ember ment Ausztriába. Ausztria ekkor szegény ,7 milliós ország, épphogy elhagyták az orosz katonák a magyarok továbbtelepülésére számítanak. Ez ( 1-3) a mai prioritási sorrend!

A Genfi Egyezmény elemzése „Megalapozott a félelme” A” jól megalapozott félelem” fogalma Nem az hogy :” biztos hogy az történik vele…” Nem az hogy: „valószínű, hogy ez történik vele…” Hanem, az hogy: „Ésszerű lehetőség áll fenn arra, hogy az történik vele”

A Genfi Egyezmény elemzése Üldöztetés Üldöztetés: a menekülő emberi jogai sérülnek Mi minősül üldöztetésnek? - nem csupán súlyos fizikai sérelem, hanem - lelki is - összeadódó is Ki az üldöző? állam - nem állam szereplő Ha nem állami az üldöző, mi az állam szerepe: támogat? eltűr? képtelen megakadályozni? nem bünteti?

A Genfi Egyezmény elemzése Az üldözés okai Faj Széles értelem: leszármazás, bőrszín, törzs Nemzethez tarozás Nem állampolgárság. Átfedések. Kisebbségi lét Politikai nézet Neki tulajdonítják Vallás Mi minősül ~nak? Meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás Homoszexualitás, egy-gyermek politika, családon belüli erőszak áldozatai. - Veleszületett vagy nem elvárható, hogy lemondjon róla? - Kell-e a csoport tagjai között kohézió (ismeretség, „mi”-tudat) legyen?

Az Egyezményben a menekülteknek biztosított jogok Külföldiek maradnak Négyféle bánásmód mint saját állampolgár legkedvezőbb helyzetben levő külföldi külföldiek általában (harmadik országban, mint a menedék országának állampolgárai) „menekültútlevél” – konvenciós útiokmány! Magyar és sok nemzeti jog: kiterjeszti a nemzeti bánásmódot szinte mindenre

Kizárás az egyezmény alkalmazásából Az Egyezmény rendelkezései nem alkalmazhatók az olyan személyre, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy a) Béke elleni, háborús-, vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt követett el; b) A menedéket nyújtó országon kívül, az országba menekültként történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el; c) Az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös.

A menekült státusz megszűnése Megszűnik az Egyezmény alkalmazhatósága az A. rész rendelkezéseinek hatálya alá tartozó olyan személy esetén, aki: (1) Önkéntesen ismét igénybe vette állampolgársága szerinti ország védelmét; vagy (2) Elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte, vagy (3) Új állampolgárságot szerzett és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét, vagy (4) Önkéntesen visszatelepül abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében; vagy (5) Már nem utasíthatja el állampolgársága szerinti országa védelmének igénybevételét, mivel megszűntek azok a körülmények, amelyek alapján őt menekültként elismerték;

A mozgató dilemma A dilemma: szabad mozgás v. szuverén kontroll Három válasz: 1 = 1992-ig, a Maastrichti Szerződésig Az Unió megalapításáig a biztonságot részesítették előnyben a szabad mozgással szemben, s egyben a nemzeti cselekvést az integrációssal szemben. Az államhatárokat fenntartották, a biztonságot nemzeti eszközökkel védték. 2 = 1993-1999 Maastricht és Amszterdam között A migráció és a bel- és igazságügyi együttműködés további féltucat aspektusa az Unió "közös érdekű ügyévé" vált. A III. pillér keretében kooperáltak az államok, továbbra is államközi együttműködési formákban, a közösség jogforrásait nem alkalmazva, a Bizottságot és a Parlamentet statiszta szerepre korlátozva. Az uralkodó gondolkodás továbbra is szuverenitás/biztonság központú. Közben azonban hatályba lépett és fokozatosan a Közösség 13 tagjára kiterjedt a schengeni együttműködési rendszer.

szerződés hatálybalépése után A mozgató dilemma 3 = 1999, az Amszterdami szerződés hatálybalépése után A bel- és igazságügyi együttműködés nagy részét közösségi joggal szabályozzák, azaz a biztonság vagy szabad mozgás kérdést nem eldöntik, hanem felváltják egy rugalmas és fokozatos rendszerrel, amely mind közösségi, mind közösségen kívüli eszközöket alkalmaz. Az ASZ beiktatta a Római Szerződésbe a vízumokra, azilumra, bevándorlásra és a szabad mozgással kapcsolatos egyéb politikákra vonatkozó IV címet Határozottabb vonalakkal újrarajzolták az Unió kormányközi együttműködési körében maradt rendőri és bűnügyi igazságügyi együttműködés körvonalait és a schengeni acquist bevonták az Unióba, megosztva azt az I. és a III. pillér között. A 2003 február 1-jén hatályba lépett Nizzai szerződés nem változtatott érdemben az Amszterdam nyomán kialakult felosztáson, pusztán elmozdította a döntéshozatalt a többségi döntések irányába.

Állandó képviselők bizottsága Bel és Igazságügyi Tanács COREPER Állandó képviselők bizottsága A 36. cikk szerinti Bizottság (CATS) * Bevándorlás, Határok, Menekültügy Stratégiai Bizottság (SCIFA) * Bevándorlási és Menekültügyi Magas szintű Munkacsoport Polgári jogi bizottság Schengen kiértékelő * Schengen acquis * Rendőri együttműködés * Europol Terrorizmus * Schengeni Információs Rendszer (SIS) és SIRENE * SIS Műszaki * Vámegyüttműködés Szervezett bűnözés, multidiszciplináris / Európai Igazságszolgáltatási Hálózat Büntető anyagi jog Bűnügyi együttműködés és büntetőpolitika * Migráció és kiutasítás * Menedékjog Vízumpolitika Határok / Hamis okmányok* CIREFI * Polgári védelem (katasztrófa) Bel és Igazságügyi Tanács Általános és Külügyi Tanács Rendőri Vezetők Munkacsoportja PCTF A *-al jelölt csoportok Norvégiávals Izlanddal és Svájccal Vegyes Bizottságként is ülésezhetnek. Bulgária É sRománia képviselője megfigyelőként vehet részt a munakcsoportok ülésein

A döntés formái az I. pillérben EKSZ IV cím („Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgásával kapcsolatos más politikák”) A Közösség szokásos jogforrásai: rendelet irányelv döntés

A döntés formái a III pillérben Büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés A kerethatározat A törvények és szabályok közelítését szolgálja. A benne foglalt cél elérése kötelező, ennek eszközét a tagállam szabadon választja. Nincs közvetlen hatálya Az egyéb határozat Jogharmonizációt nem célozhat. Kötelező, de nem közvetlen hatályú. Közös álláspont Képviselete nemzetközi szervezetekben kötelező Nemzetközi egyezmény

Döntéshozatali szabályok 2004. Május 1 előtt: egyhangú (néhány kivétellel) Nem schengeni ügy: 12 tagállam. Nagy Britannia és Írország eldönti részt vesz-e. Dánia nem vesz részt. Schengeni ügy: 12 tagállam. Nagy Britannia és Írország eldönti részt vesz-e, Norvégia és Izland köteles elfogadni, Dánia nemzetközi jogként követheti. 2004. május 1 után: Ugyanezek a résztvevők, de egyhangúan áttérhetnek a többségi döntésre és az együttdöntési eljárásra. A Nizzai szerződés következtében (ld. EKSZ 67(5) néhány ügyben át kellett térni az u.n. együttdöntésre (251.cikk EKSZ) A Hágai program szerint 2005. április 1- ig a Tanácsban meg kellett hozni a döntést a minősített többségre és az együttdöntési eljárásra áttérésről – kivéve a hosszú távú bevándorlást és a családjogi ügyeket. A döntést a Tanács már meghozta: ld. 15226/04 dok. 2004. december 15. Peers mondja a hágai programról ezt

Döntéshozatali szabályok Döntési arány Döntési eljárás Mióta Szerződéses alap Vízumformátum (62 2 b iii) Minős. többs konzultáció 1993 nov 1 Maastricht Vízumlista (62 2 b i) 1996. jan 1 Polgári jogi ügyek (65) kivéve családjog együttdöntés 2003 febr 1. Nizza Vízumkiadás eljárás, feltételei ((62 2 b ii) + Egységes vízum (62 2 b iv) Minősített többs 2004. máj. 1 Amszterdam Adminisztratív em. (66) Nizza jkv Menekültügyek (63 1 és 2a) Amikor alapok készen = 2005. dec 13. Belső határellenőrzés megszűntetése (62 1) 2005. jan 1 2004. dec 15 Tanács döntés Külső határ ellenőrzése (62 2 a) 3. áll polgára EU-n belül rövid távú mozgás (62 3) Menekültügyi tehermegosztás (63 2 b) Illegális vándorlás (63 3 b) Hosszú távú bevándorlás (63 3 a és 4) Egyhangú 1999. máj 1 Családi jogi ügyek (65)

Döntéshozatali szabályok Szavatok 2004 május 1 előtt 2004. máj. 1-okt 31 2004. nov. 1- 2006 dec 31 2007. Jan 1- Franciaország Nagy-Britannia 10 29 Németország Olaszország Lengyelország Spanyolország - 8 27 Románia Hollandia 5 13 14 Belgium Csehország 12 Görögország Magyarország Portugália Ausztria 4 Bulgária Svédország Dánia Finnország 3 7 Írország Litvánia Szlovákia Ciprus 2 Észtország Lettország Luxemburg Szlovénia Málta ÖSSZESEN 87 124 321 345 Minősített többség Blokkoló kisebbség 62 (71,26%) 26 88 (70,97 %) 37 232 (72,27 %) 90 255 (73,91 %) 91 A csatlakozási szerződés újraalkotta a szavazati arányokat Ódor Bálintnak az Európai Tükör 2004/3 számában megjelent írása alapján

A változó geometria rajza a bel- és igazságügyek terén EKSZ IV. cím, schengeni acquis-hoz nem köthető részei Schengeni acquis továbbépítése az EKSZ IV. cím alatt Schengeni acquis az EUSZ VI. címében VI. cím egyéb elemei EKSZ és EUSZ: SIS, vízumszabályok, belső határ lebontása Egyesült Királyság Írország Szabadon dönt a részvételről Kötelező Nem vesz részt Dánia Nem vesz részt, de „nemzetközi jogilag kötelezheti” Részt vesz Norvégia, Izland Svájc Még nem alkalmazzák A 2004-ben csatlakozott 10 állam

Rugalmasság a döntéshozatalban UK, Írország, részletesebben: Javaslat 3 hónap részt vesznek nem vesznek részt sikerül megegyezni ők tartják fel „átlépnek rajtuk” döntés utóbb kérik részvételüket a Bizottság engedélyezheti

A Bíróság szerepe az I pillérben IV. cím (vízumok, menekültügy, bevándorlás, szabad mozgás) 68. cikk Előzetes döntés: RSZ IV. cím értelmezésére és a másodlagos jog értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan „egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség” . Kivétel: a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatosan hozott Értelmezés: E cím és a másodlagos jog értelmezése: a Tanács, a Bizottság vagy valamely tagállam kezdeményezheti Korlát: nem alkalmazható a tagállamok bíróságainak jogerős ítéleteire. Egyebekben: A Bíróságra vonatkozó szokásos szabályok érvényesek

További nagyítandó adatok Forrás: Asylum Levels and Trends in Industrialized Countries 2005 (Genenva 17 March 2006), Table 1, p. 9

Menedékjogi kérelmek: néhány ország, reprezentatív évek 1990 1991 1992 1993 1994 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Német~ 193 063 256 110 438 190 322 600 127 210 78 560 88 290 71 130 50 35 610 28 910 Egyesült Királyság 38 200 73 400 32 300 000 42 98 900 91 103 080 60 050 40 620 30 460 Francia~ 54 810 47 380 870 27 25 960 750 58 970 59 770 550 Hollandia 21 210 20 350 52 570 43 580 18 670 13 9 780 12 Spanyol~ 8 650 140 11 710 990 7 930 490 6 310 5 920 540 260 Forrás: UNHCR Population Data Unit:Asylum Trends and Levels in Industrialized Countries, 2003 Table 2, p. 9 és Asylum Levels and Trends in Industrialized Countries 2005 (Genenva 17 March 2006), Table 1, p. 9 (2001-20005-ös adatokra)

Menekült státusz iránti kérelmek 2004-2005 Forrás: UNHCR Population Data Unit: Asylum Trends and Levels in Industrialized Countries, 2005, Geneva, 17 March 2006, , 5.old

A fejlettországokba érkező menekülők fő kibocsátó országai, 2004-2005 Kérel-mek száma Részesedés az összes 2005-ös kérelemből Forrás: UNHCR Population Data Unit: Asylum Trends and Levels in Industrialized Countries, 2005, Geneva, 17 March 2006, p. 6 Szerbia-M, Oroszo. Chile, Töröko, Haiti, Irán, Nigéria, Pakisztán, Afganiszt.

Közösség - külföldiek Nagy kategóriák: Közösségi polgár Az adott tagállam állampolgára (saját állampolgár). Másik tagállam állampolgára (közösségi külföldi) Az Európai Gazdasági térség és Svájc polgára Nem közösségi állampolgár Az Európai Közösségekkel speciális kapcsolatban álló (társult vagy együttműködési szerződést kötött) állam (pl. Cotonou, Maghreb, Európa Megállapodás részesei, Törökország) polgára (kedvezményezett külföldi). Egyéb külföldi.

Négy lehetséges megközelítés a külföldiekhez (Steve Peers nyomán): Közösség - külföldiek Négy lehetséges megközelítés a külföldiekhez (Steve Peers nyomán): Polgár (citzien) Munkavállaló (worker) Idegen (alien) Embertárs (human) __________________________________ Polgár: EU polgárok (és nem EU polgár családtagjaik) Szabad költözés, letelepedés Tendencia: a munkavállaló-szolgáltatótól a szabadon mozgó piaci – önellátó – polgárig 2004/38/EC irányelv (2004 április 29 OJ L 158/77) összefoglalja a korábbi szabályozást: hatály: 2006 április 29. Kiterjed a családtagokra PEERS, Steve: Aliens, Workers, Citizens, or Humans? Models for Community Immigration Law, in Implementing Amsterdam: Immigration and Asylum Rights in EC Law. Elspeth Guild and Carol Harlow (Editors). Oxford: Hart Publishing Ltd, 2001. 291 – 307.old: "Family member" means: (a) the spouse; Házastárs (b) the partner with whom the Union citizen has contracted a registered partnership, on the basis of the legislation of a Member State, if the legislation of the host Member State treats registered partnerships as equivalent to marriage and in accordance with the conditions laid down in the relevant legislation of the host Member State; Élettárs (c) the direct descendants who are under the age of 21 or are dependants and those of the spouse or partner as defined in point (b); Leszármazó (d) the dependent direct relatives in the ascending line and those of the spouse or partner as defined in point (b); Felmenő

Közösség - külföldiek Munkavállaló Európai Gazdasági térség (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Svájc: gazdasági szempontból mint EU polgár – belépés és munkavállalás/vállalkozás joga (közelebb a polgárhoz) Törökország: nincs jog a belépésre, de néhány év után erős jogok a maradásra társadalombiztosítási szolgáltatásokra. Európa megállapodások még nem tag közép-eruópai államokkal: se belépés, se munkavállalás, de önalkalmazás/szolgáltatás és egyenlő munkafeltételek Maghreb országokkal kötöttek és Cotonou Megállapodás az afrikai, karibi és csendes óceáni államokkal (2000): se belépés, se munkavállalás, se önalkalmazás/szolgáltatás, de egyenlő társadalombiztosítási feltételek Szovjet utódállamokkal kötött „Partnership and Cooperation” megállapodások se belépés, se munkavállalás, se önalkalmazás/szolgáltatás, de vállalkozások vezető tisztségviselőinek mégis.

Közösség - külföldiek A munkavállaló (folyt) Idegen Török megállapodás: a munkavállaló csak 4 év elteltével választhat szabadon munkát: családtagja csak 3 év múlva vállalhat olyan munkát, amire nincs EU polgár jelentkező és 5 év elteltével szabadon. A léthez nem csak az kell, hogy eltartsa magát, hanem az is, hogy éppen munkavállaló legyen: nem polgár, hanem dolgozó Idegen 4 határozat 1996-ból (munkavállalókról) és 1997-ből (önfoglalkoztatók, diákok, letelepedettek) Kiindulópont: a belépés tiltása, szűk kivételekkel (pl. művészek) A döntés diszkrecionális „Embertárs” Nem jelent szabad beköltözést, de nem tenne különbséget a belépésre jogosítottak, illetve a munkavállalók között. (pl. maradás, családegyesítés tekintetében.) Nem akadályozná a családegyesítést

Az elemzés dimenziói A migráció stádiumai/színterei módszere, segítői A vándorlás határ Célország(EU tagállam) Származási ország Tranzitállam Az EU acquis elemei, mint stratégiaérvényesítő eszközök

Az elemzés dimenziói – a migrációs acquis főbb elemei módszere, segítői A vándorlás Tranzitállam határ Célország (EU tagállam) Származási ország Bevándorlási szabályok (hatása); Embercsempészet, emberkereskedelem elleni harc Külső határ őrizete és ellenőrzése, belépési feltételek; A belső határ ellenőrzés lebontása EU bevándorláspolitika - munkavállalók, szolgáltatók - kutatók, diákok - családegyesítés Együttműködés harmadik országokkal a migráció kezelésében Szállítók felelőssége Tranzitvízum Vízum; Tiltólisták (Schengen) Integráció Idegenellenesség és rasszizmus elleni harc, diszkriminációtilalom A menekülés okainak felszámolása Feltartóztatás nemzetközi vizeken Biztonságos harmadik ország Menekültügyi acquis Felelősség- és tehermegosztás a menekültügyben Biztonságos származási országgá minősítés Okmányvédelem Visszaadási egyezmények Együttműködés a visszaküldésben / kitoloncolásban

Az elemzés dimenziói Az EU viszonya a migránsok különböző osztályaihoz Preferáltak Fenntartással fogadottak Játszmabábuk Kitaszítottak

Fenntartással fogadott Az elemzés dimenziói Áttekintő kép a migrációs politika csomópontjairól (A dimenziók metszetei) A migráció típusa A migráns helyzete az EU s zem-szögéből Preferált Fenntartással fogadott Játszmabábú Kitaszított Reguláris EU tagállam polgára EGT tagállam és Svájc állampolgára Új tagok állam-polgárai, Európa Megállapodások Társult tagok (Törökország) ACP és Maghreb országok; Visszaadási egyezmények partnerállamai; Kelet-Európa, Balkán Megtaga-dott vízum S. Peers kategóriája: Piaci polgár (market citizen) Munkás (worker) „Idegen” („alien”) Menekült Irreguláris Illegális Továbbtelepítés „kvótamenekült” „védetten belépő” Közvetlenül az üldözés területéről érkezett kérelmező Harmadik országon át érkezett mene-külő Régióban feltartóztatott; Biztonságos származási országból érkezett; Elutasított Regularizáció címzettjei Embercsempészek áldozatai, üldözé-süket könnyítők Visszaküldésre várók és visszaküldöttek

Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Dublin II rendelet A Tanács (EC) 343/2003 EK számú rendelete (2003. február 18) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról OJ (2003) L 50/1 Hatály: 2003 március 17. Alkalmazás kezdete: A 2003 szeptember 1. Végrehajtja: A Bizottság 1560/2003/EK rendelete (2003. szeptember 2.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról OJ (2003) L 222/1

Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Eurodac A Tanács 2725/2000/EK rendelete (2000. december 11.) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról OJ (2000) L 316/1 Működés. 2003. január 15 óta Végrehajtja: A Tanács 407/2002/EK rendelete (2002. február 28.) a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról OJ (2002) L 62/1

Átmeneti védelem irányelv Fogadási feltételek irányelv Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Átmeneti védelem irányelv A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről OJ (2001) L 212/12. o Átültetési határidő: 2002. december 31. Fogadási feltételek irányelv A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról OJ ( 2003) L 31/18 Átültetési határidő : 2005. február 6. A megállapodást 2001. január 19-én Brüsszelben írták alá, Kihirdették a Tanács 2001/258/EC (2001. március 15)) döntéseként, 2001. ápriklis 3-án OJ (201) L 93/38

Kvalifikációs irányelv (definíciós irányelv) Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Kvalifikációs irányelv (definíciós irányelv) A Tanács 2004/83/EK (20004. április 29) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról HL L 304/12 (2004. 09.30.) Átültetési határidő: 2006. október 10.

Európai menekültügyi Alap 2005 – 2010 Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Európai menekültügyi Alap 2005 – 2010 A Tanács határozata (2004. december 2.) a 2005-2010 közötti időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról (2004/904/EK) HL L 381/52 2004. 12.18. Eljárási irányelv A Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól HL L 326/13 (2005.12.13) Átültetési határidő: 2007. december 1*. *Jogi segítségre: 2008.dec.1. A consiliumban 2005 május 6-án nincs újabb eljárási text verzió