ANTROPOGÉN TERHELÉS Planktonikus vagy bentikus eutrofizáció? Dr. Teszárné Dr. Nagy Mariann KÖTI-KÖVIZIG Regionális Laboratóriumvezető Budapest, 2008. 10. 14-15. .

A Második Katonai Felmérés térképe az 1860-as évekből A mai Tisza-tó vidékén az 1860-as években hajtották végre a meder átvágásokat, s tervezték meg a gátakat. A területen már akkor egy olyan bonyolult vízrendszer volt jelen a keletkezett holtágakkal, a Bükk-hegységbõl érkezõ patakokkal és a Kis-Tiszával, hogy érdemesebb volt a gátakat valahol ennek a szélén megépíteni, s így kialakult a Tisza legszélesebb, 7 km-es hullámtere. Az 1960-as években a tervezõk ezt a lehetõséget használták ki, s a korábbi gátakat csak néhány kisebb szakaszon áthelyezve (Abádszalók, Poroszló), a Vásárhelyi-féle gátakat megerõsítve alakították ki a Kiskörei-víztározót, a Tisza-tavat.

Az elkészült vízlépcső a Tisza-tó "lelke" Kiskörei Vízlépcső építése 1967-1973 HAJÓZSILIP D U Z Z A S Z T Ó M Ű mAf. Duzzasztás: I. ütem 1973-1978 (87,50) II. ütem 1978-1984 (89,00) VÍZERŐMŰ

KISKÖREI-TÁROZÓ Tiszavalki- medence Tiszafüredi- medence Poroszló Tiszafüredi- medence Újlőrincfalva Poroszlói- medence Tiszafüred Sarud Sarudi-medence Tiszaszőlős Tiszanána- Dinnyéshát Tiszaderzs Abádszalóki- öböl Kisköre Abádszalók

Abádszalóki-öböl az elárasztást követő időszakban (1974)

A Tisza duzzasztást követő víztípus változása Kiskörénél 1973. 07. 10. 1973. 08.07. 1973.09.04.

A trofitási viszonyok (1974) Fonalas algagyepek

PLANKTONIKUS EUTROFIZÁCIÓ (1974) Cladophora lacustris 10-14 kg/m2 élősúlyban

Vízi és mocsári vegetáció kialakulása (1978) Nymphoides peltata Potamogeton nodosus Trapa natans Phragmites australis Typha angustifolia

Vízi élőhelyek kialakulása

Antropogén hatások a Kiskörei-tározó területén Pontszerű terhelés patakok (folyamatos) – N, P, szerves anyag csurgalékvizek bevezetett szennyvizek Szivattyútelepek által beemelt szivárgó vizek (szakaszos) – sótartalom, N, P, szerves anyag övcsatornák által összegyűjtött szivárgó vizek környező területek (belvíz, szennyezett vizek)

PONTSZERŰ TERHELÉS Laskó-patak torkolata Eger-patak tározótéri medre Salvinia natans Laskó-patak torkolata Eger-patak tározótéri medre

Antropogén hatások a Kiskörei-tározó területén Diffúz terhelés (N, P, szerves anyag) szabadvízi strandok fürdőzők (kozmetikum, napolaj) motorcsónak, jet-sky, (üzemanyag, kenőanyag) finom üledék felkeveredése által az üledékből beoldódó tápanyagok (N, P) csónak és hajókikötők sólyapálya (üzemanyag, kenőanyag) horgászat etetőanyagok mértéktelen beszórása (800 000 kg/év) haltisztítás melléktermékeinek vízbe jutása főzés, mosogatás során bejutó mosogatószer, ételmaradék úszóházak, úszóművek kérdéses a keletkezett szennyvíz és használt víz sorsa…

DIFFÚZ TERHELÉS Tiszán érkező uszadék uszadék Horgász etetőhelyek vadkempingezők

Szabics csónakkikötő - úszóházak DIFFÚZ TERHELÉS Hajó vendéglő Szabics csónakkikötő - úszóházak Magnum csónakház

PROBLÉMÁK Pontszerű szennyezés Diffúz szennyezés a szennyezés mértéke és hatása jól nyomon követhető (anyaghozamok) Diffúz szennyezés közvetett, becsült adatok alapján strandok átlagos látogatottsága vízi járművek száma a kikötőkben sólyapálya használatának gyakorisága éves horgászlétszám üdülőhajók vendégéjszakái – elszállított szippantott szennyvíz egységnyi vízfelületre jutó antropogén terhelés????

PROBLÉMÁK Diffúz szennyezések hatása kezdetben nem érzékelhető, majd ugrásszerű változások: makrovegetáció térhódítása, makrovegetáció fajösszetételének változása, faji diverzitás csökketése. A makrovegetáció mennyisége és minőségi összetétele érzékenyen jelzi a környezeti tényezők megváltozását. Minden kisebb változás OKÁT fel kell tárni és IDŐBEN intézkedést kell hozni!

PROBLÉMÁK A pontszerű, vagy diffúz terhelés hatására a víztérbe jutó szennyező anyagok: lokálisan megnövelik a víz szerves anyag tartalmát amelynek lebomlása csökkenti a víz oldott oxigén tartalmát, növekszik a növények számára felvehető N és P formák mennyisége planktonikus eutrofizáció (algavirágzás) bentikus eutrofizáció (vízi és mocsári vegetáció)

BENTIKUS EUTROFIZÁCIÓ A korábbi években az Abádszalóki-medence növényborítása elhanyagolható mértékű volt. Az antropogén terhelés hatására a part felöli oldalon eleinte szálanként jelent meg a Potamogeton perfoliatus (hínáros békaszőlő). Jelenleg a szubmerz hínaras borítása helyenként elérte a 70-80%-ot az Abádszalóki-medencében. Veszély: a folyamatos feltöltődés (csökkenő hasznos térfogat). Mechanikai növényzetszabályozással nem növelhető a hasznos térfogat.

Növényzetszabályozás Truxor (vág, terel) Vegyszerezés (Casoron GSR) Esox (vág) Hydrot (vág, szed, kirak)

NÖVÉNYZETSZABÁLYOZÁS közlekedő utak depónia képzés szárazulaton levágott és a víztérben hagyott sulyom vízi depónia a madarak táplálkozási helye

KOTRÁSI MUNKÁK CÉLJA: Áramlási útvonalak fenntartása Vízminőség-védelem Feliszapolódás megakadályozása A hasznos tározótérfogat növelése Vermelőhelyek biztosítása

MEGOLDÁS HOSSZABB TÁVRA? Nyári időszakban föl kell mérni a jelentős növényállományok kiterjedését (GPS) – amelyek az őszi időszakban nagy mennyiségű biomasszával növelik az üledék szerves anyag tartalmát. Téli időszakban (a vízleeresztés után) a felmért területen földmunkagépek segítségével el lehet távolítani a mederüledék 5-10 cm-es rétegét, ez által nagy mennyiségű szerves anyag eltávolítására nyílik lehetőség, hosszabb távon (5-10 év) egy igen hatásos módszer lehet a planktonikus és a bentikus eutrofizáció visszaszorítására, a további feltöltődés megakadályozásával növelhető a tározó hasznos térfogata.

FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK Kikotort mederüledék elhelyezése?? Anyagi forrás biztosítása?? Vízi növényzet terjedési ütemének hatékony szabályozása – hosszú távú. A tározó hasznos térfogatának biztosítása. hozadék

ÖSSZEFOGLALÁS A Tisza-tó egy sekély- tó típusú, átfolyásos tározó Nyíltvízes terület>növényzettel benőtt terület Cél: állapot megőrzése területi arányok diverzitás, fajgazdagság fenntartható fejlődés biztosítása tervezett, rendszeres környezetbarát fenntartás

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET