GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 13. Csoportosítsa és jellemezze a melléktermékeket! - Szántóföldi melléktermékek (szalmák, kukoricaszár, leveles répafej) - Malomipari melléktermékek (korpa, ocsú) - Olajipari melléktermékek (extrahált darák) - Szeszgyári melléktermékek (moslék, élesztő) - Konzervgyári melléktermékek

Mezőgazdasági melléktermékek A gabonafélék, fűfélék, hüvelyesek és olajos magvúak betakarításakor visszamaradó melléktermékek Termelési költség nem, csupán a betakarításkori költségek terhelik Takarmányértékük több tényező (faj, fajta, betakarításkori idő stb.) függvénye Nagy mennyiségben állnak rendelkezésre Szalmafélék a termés nélküli szár és levél részeket értjük ez alatt nagy a rost- (30-40%) és kicsi a fehérje-, zsír-, keményítő-, cukor- és vitamintartalmuk rosttartalmuk emészthetősége gyenge, ami feltárással, pl. ammóniás, NaOH-os kezeléssel javítható elsősorban kérődzőkkel etethetők, a szénát csak részben helyettesíthetik (marha, ló: 2-3 kg; juh: 0,5-0,5 kg)

Fűfélék szalmái legfontosabb képviselőik a gabonaszalmák, melyek közül elsősorban a tavasziakat használhatjuk takarmányozási célra tavaszi árpa szalma a leggyakrabban etetett szalma, mivel rostjának és Nmka-tartalmának emészthetősége a legkedvezőbb őszi árpa szalma rosttartalma nagyobb, táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a tavaszi árpáé szúrós toklásza sértheti az állatok száj nyálkahártyáját tavaszi és őszi búzaszalma a kettő közötti különbség nem számottevő táplálóanyagaik emészthetősége gyenge ennek ellenére kérődzőkkel és lovakkal etethető

zabszalma dús levélzetű, finom rostú, a legszívesebben fogyasztott és legértékesebb tavaszi szalma rozsszalma nagy rost- és lignintartalma miatt csak ritkán etetik fűszalma táplálóértékét a fű faja határozza meg takarmányértéke általában jobb. mint a gabonaszalmáké muharszalma kemény szárú, de lovakkal etethető szudánifű szalma dús levélzetű, vékonyszálú, az értékesebb szalmák közé tartozik

kukoricaszár táplálóértékét jelentősen befolyásolja a betakarítás ideje, a szemterméssel egyidejűleg betakarított szár értékesebb a később érő kukoricahibridek szárának kisebb a rost- és lignintartalma takarmányértéke jobb, mint a gabonaszalmáké legegyszerűbb hasznosítási módja a legeltetés pl. húsmarhákkal Hüvelyesek szalmái Értékesebbek a gabonaszalmáknál, mivel több fehérjét tartalmaznak, táplálóanyagaik emészthetősége jobb Száruk viszont vastag, nehezen szárad, könnyen penészedik

borsószalma a legértékesebb pillangós szalma magas fehérjetartalom (7-9%), dús levélzet, puha szár jellemzi elsősorban kérődzőkkel etethető szója szalma a szár és a levél nem egyszerre szárad lencse szalma nagy a fehérjetartalma (10-13%), könnyen emészthető, akár borjakkal, bárányokkal is etethető bükköny, csillagfürt, lóbab szalma gyenge minőségűek, sok rostot tartalmaznak, esetleg juhokkal etessük ha nincs más

Növényolajipari melléktermékek Táplálóanyag-tartalmukat befolyásolja a feldolgozás módja: -hidegen sajtolt (olajpogácsa) -melegen extrahált (extrahált darák) → nyerszsír-tartalmuk, nyersrost-tartalmuk különböző Extr. szójadara: 44-46-48% nyersfehérje aminosav garnitúra: kiváló biológiai érték legkiválóbb növényi eredetű fehérjehordozó, lizintart. magas, tripszininhibitor: nedves hőkezeléssel inaktiválható, monogasztrikus állatok takarmányában legfőbb fehérjehordozó,

Növényolajipari melléktermékek Extr. Napraforgódara Mo-n nagy mennyiségben termelődik Nyersfehérje: ~44 %, nyersrost 12 % Lizinben nem túl gazdag (Napliz) Met-ból sokat tartalmaz Antinutritív a.-kat nem tartalmaz, de sok, durva rost, éles maghéj= gyulladások → apróra darálva etetni sok rost higítja: energia-értéke jóval kisebb, mint szójadaráé (Napenerg) tyúkfaj takarmányába kb. 5% viziszárnyas fajok: 10-15 %

Növényolajipari melléktermékek Extr. repcedara: Nyersfehérje: kb. 44 % Antinutritív anyagok: 00-s 000- fajták etetése, Tejben, húsban ízrontó hatása lehet: halíz Kb. 5%-ban keverjük a monogasztrikusok takarmányába Lenmagdara, gyapotmagdara, földidódara

Malomipari melléktermékek Magtisztítási hulladékok: gazdasági ocsú tört gabonaszemeket, idegen magvakat tartalmaz energia- és fehérje-tatalma esetenként meghaladhatja a gabonákét, fehérjéjének is jobb a biológiai értéke rontja a takarmányértékét, hogy gyakran poros, szemetes, és mérgező gyommagvakat is tartalmazhat malomocsú a malom triőrje választja szét az ép szemeket az idegen magvaktól a sérült gabonaszemek mellett konkolyt, bükkönyt egyéb gyommagvakat tartalmaz fiatal, vemhes, szoptató állatokkal ne etessük, marhákkal is max. 1kg-ot naponta

Őrlési melléktermékek Gabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek korpák döntően a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát tartalmazza, de a kiőrlés fokától függően több-kevesebb endospermium részt is fontos minősítő paraméterük az aleuron réteg és az endospermium részaránya, ettől függően fehéje-tartalmuk 10-16% között változik Nmka-tartalmuk 55-60%, rosttartalmuk 8-14% P, K, Mn és Zn-tartalma úgyszintén jelentős, P-tartalmuk mintegy 50%-a viszont fitin kötésű A B-csoportba tartozó vitaminokban, elsősorban niacinban, piridoxinban, pantoténsavban gazdagok

A kiőrlés fokának hatása a gabonaipari melléktermékek vázanyagának összetételére

a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre búzakorpa a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre nyersrostban, fehérjében és foszforban gazdagabb, mint maga a szem összetétele és minősége változhat, célszerű ezért gyakrabban bevizsgáltatni elsősorban tehenekkel, kocákkal, hízókkal etetik fiatal állatok tápjaiban rosttartalma limitáló tényező rozs-, árpa-, kukorica- és zabkorpa kevesebb fehérjét tartalmaznak kevesebb képződik belőlük, ritkán használjuk takarmányként etetésük előtt célszerű bevizsgáltatni őket

E-vitamin-tartalma említésre méltó avasodásra hajlamos takarmánylisztek a korpáknál kevesebb héj és aleuron részt, viszont több endospermiumot tartalmaznak energiatartalmuk nagyobb, fehérje és rosttartalmuk kisebb, mint a korpáké döntően búzából, kisebb mennyiségben árpából, kukoricából, rozsból is képződik gabonamagvak csírája az őrlés előtt elkülönítik, mivel nagy olajtartalma miatt hátrányosan befolyásolná a liszt eltarthatóságát 26-29%-os nyersfehérje-, 6-8%-os zsírtartalmú, kevés rostot tartalmazó, értékes takarmány E-vitamin-tartalma említésre méltó avasodásra hajlamos

Növényolaj-ipari melléktermékek olajpogácsa régebben az olajat a magvakból préseléssel nyerték, az így képződött melléktermék volt az olajpogácsa, ami még jelentős, 10%-os zsírt tartalmazott. extrahált darák napjainkban az olajiparban a préselést valamilyen zsíroldószerrel és hőkezeléssel végzett kivonás, ún. extrahálás követ. A képződött melléktermékek ekkor az extrahált darák. Ezek jellemzője, hogy magas a fehérje-tartalmuk (25-40%), zsírtartalmuk kicsi (1-2%). A zsírszerű anyagok kivonásával elveszítik ízletességüket is.

extrahált napraforgódara hazai viszonylatban a legtöbb ebből képződik antinutritív, toxikus anyagokat nem tartalmaz az I. osztályú, 10-12%-os rosttartalmú termék fehérjetartalma 40%-os is lehet lizinben szegény, kéntartalmú aminosav szintje viszont nagyobb, mint a pillangós magvaké jelentős a P-tartalma rosttartalma fontos minősítő paraméter, a héj az olajkivonás során elveszti a rugalmasságát, töredezett éles, szilánkos lesz, ami sértheti a bél nyálkahártyáját, célszerű emiatt apróra darálni elsősorban kérődző takarmány, de a kis rosttartalmú termékekből baromfi és sertéstápokban is szerepelhet 5-10%-os arányban

Különböző minőségű extrahált napraforgó- darák táplálóanyag-tartalma

extrahált szójadara a monogasztrikusok meghatározó fehérje-takarmánya nagyrészt importáljuk magas fehérje- (44-48%) és lizin-tartalmú, limitáló aminosava a metionin zsírtartalma csupán 1-2% többféle antinutritív anyagot tartalmaz (szojin, tripszin inhibitorok, alfa-galaktozidák pl. raffinóz, sztachióz stb.), amelyek hőlabilisak tósztolás: speciálisan a szója antinutritív anyagainak inaktiválására kidolgozott hőkezelési eljárás (kb 120oC; 10-15 perc) nagy K-tartalma miatt hasmenést okozhat minden fajjal etethető, felhasználását jórészt ára limitálja

A hőkezelés hatása a szója emészthetőségére és a fehérje biológiai értékére

extrahált repcedara nagy mennyiségben áll rendelkezésre a hagyományos fajták daráit jobbára kérődzőkkel etették, az abrak max. 7-8%-áig nagyobb arányban etetve mustárolaj-glikozid tartalma egészségkárosító hatású (gyomor-, bél-, vesebántalmak) fehérjetartalma jelentős (36-38%), lizin és kéntartalmú aminosav tartalma kiegyensúlyozott rosttartalma 12-15%, foszforban gazdag (8-9 g/kg) 00-ás vonalak, lehetőség a monogasztrikusok takarmányozására is extrahált gyapotmagdara elsősorban fehérje-kiegészítő (36-39% ny.fehérje) lizin és kéntartalmú aminosavainak mennyisége kisebb, mint a többi extrahált daráé rosttartalma 10-15% E-vitamin antagonista hatású anyagot (gossipol) tartalmaz, amire a kérődzők kevésbé érzékenyek elsősorban kérődző takarmány

extrahált lenmagdara a legjobb étrendi hatású extrahált dara fehérjetartalma 30-34%, biológiai értéke közepes nyálkaanyagai miatt kedvező hatású az emésztőszervi betegségekben szenvedő állatoknak linamarin glikozidát főleg az éretlen magok tartalmazhatnak extrahált földimogyoró dara takarmányértékét a héjtalanítás mértéke nagyban befolyásolja a héjtalanított magból készülő darának magas a fehérjéje (48%) és kevés (6-8%) a rostja potenciálisan aflatoxint tartalmazhat a takarmányok maximálisan megengedhető aflatoxin szintje 0,05mg/kg kérődzőkkel, lovakkal az abrak maximum 10-15%-ában célszerű etetni

Sörgyári melléktermékek malátacsíra a kicsirázott árpa, a maláta vékony gyökere, amelyet eltávolítnak a maláta pörkölés, őrlése és főzése előtt nyersfehérje-tartalma kb. 25%, lizinben és metioninban gazdag nyersrostja 10-15%, foszforban (7-9g/kg) és B-csoportbeli vitaminokban gazdag szarvasmarhákkal max. 3kg/nap, lovakkal, juhokkal az abrak 20, sertésekkel az abrak 10-15%-ában szerepeltethető sörtörköly az édes cefre leszűrését követően visszamaradó melléktermék, a keményítőn kívül tartalmazza a teljes maláta őrleményt (zsír, rost, fehérje) a nedves sörtörköly 20-22% sza.-tartalmú, laktagóg hatású teheneknek 10-15kg, kocáknak, juhoknak 0,5-1 kg adható naponta könnyen megromlik, penészesedik szárított formában is forgalmazzák

sörélesztő a cefrében leülepedett élesztő szűrésével, sajtolásával, szárításával nyert igen értékes melléktermék 50%-os fehérjetartalmú, gazdag lizin, treonin és triptofán forrás, limitáló aminosava a metionin a B12 kivételével valamennyi B-csoportba tartozó vitamint tartalmazza elsősorban sertés- és baromfi-takarmányként használható gazdaságosan (3-5%)

Szeszipari melléktermékek A szeszgyártás egyszerű cukrokból, keményítőből kiinduló folyamat. A cukrot az élesztőgombák közvetlenül alkohollá tudják erjeszteni, a keményítőnek viszont előzetesen le kell bomlania egyszerű cukrokká (pl. gabonamagvak csíráztatása során). A lepárlatlan alkoholtartalmú anyag a cefre, majd a lepárlást követően képződő melléktermék a szeszgyári moslék és a szeszélesztő. szeszmoslék az alapanyaghoz képest kevés szénhidrátot tartalmaz, a lepárlás során a fehérje általában nem denaturálódik a friss szeszmoslék csupán 6-8%-os szárazanyag-tartalmú a gabonákból származó szeszmoslék kedvezőbb összetételű és jobb étrendi hatású, mint a a cukorrépa, a gyümölcs, a melasz vagy a burgonya alapú melléktermék híg moslékként marhákkal, tehenekkel etethető (15-25kg/nap)

vinasz a melasz alapú szeszgyártás 60-70%-os sz.a.-tartalomra besűrített mellékterméke kukoricamoslék a legnagyobb jelentőségű hazánkban elsősorban hízómarhákkal (10-20kg/nap), kisebb mennyiségben tehenekkel etethető szárított formában kérődzők és sertések tápjaiban szerepeltethető (5-15%) répa- és burgonyamoslék a vinasznál kedvezőbb összetételű, de csak maximum a fele etethető a kukoricamosléknál szereplő értékeknek szeszélesztő lepárlás után szeparálást, sűrítést, szárítást követően képződik, takarmányértéke megegyezik a sörélesztőével

Keményítőgyári melléktermékek Hazánkban keményítő gyártásra burgonyát vagy gabona magvakat használnak. Az alapanyag zúzása, őrlése utána keményítőt kioldják, kimossák. Az oldás után a szitán, szűrőn visszamaradó rész a törköly, ami a keményítő ülepítését követően oldatban marad az a moslék. Nagy víztartalmúak, romlandók, frissen a termelődés helyéhez közel célszerű felhasználni takarmányozási céllal. burgonya-, búza-, kukoricatörköly 10-15% sz.a. tartalmú, fehérjében szegény melléktermékek sertéssel és marhával etethetők táplálóanyag-tartalmuk előzetes vizsgálata indokolt kukorica glutén a kukorica alapú keményítőgyártás során keletkezik magas (40-50%) fehérjetartalmú, fehérjéjének biológiai értéke közepes sárga színe miatt alkalmas az állati termékek színének befolyásolására

Konzervgyári melléktermékek Zöldségek, gyümölcsök konzervgyári feldolgozása során idényjelleggel képződő melléktermékek. Takarmányértéküket nagymértékben befolyásolja a feldolgozás módja. Gyorsan romlanak, táplálóanyag-tartalmuk változó. paradicsomtörköly a paradicsom héj és mag részét tartalmazza fehérjetartalma kb. 20% célszerű etetés előtt finomra darálni, egyébként a magok nem hasznosulnak elsősorban kérődző takarmány almatörköly az almalé előállításakor keletkező 10-15% sz.a.-tartalmú termék a héj és a hús részt tartalmazza mivel édes ízű a kérődzők (15-20kg) és a sertések (3-5kg) is szívesen fogyasztják