Finnugor szuffikszumok kperm.Budapest-ün Inessiv *-n magyarBudapest-en kperm. ki-üt birtokos személyjel (E/2.) *-t magyarkez-ed kperm.njolj-öt sorszámnévképző *-nt/ *-mt magyarnegy-edik kperm. töd-ni Főnévi igenévképző *-ni magyartud-ni
A komi-permjákok lélekszámának változása ÉvLélekszám, ezer fő , , , , , , ,2
A Komi-permják Körzet nemzetiségi összetétele ÉvOroszokKomi-permjákok %77% %58% %58% %61% %59%
Összes lélekszám Városi lakosságVidéki lakosság
Összes lakosságVárosi lakosságVidéki lakosság A komi- permják nyelvet tudók száma összesen Komi- permjákok Orosz nyelvet tudók száma Komi- permjákok Orosz nyelvet tudók száma Komi- permjákok Orosz nyelvet tudók száma A komi-permják és az orosz nyelvet ismerő lakosság aránya
A komi-permják nyelvhez való viszonyulásban három szakaszt lehet elkülöníteni: 1) 1920-tól 1940-ig: a komi-permják nyelv élénk használata az élet minden területén: -nemzetiségi iskolák megléte, ahol minden tantárgyat komi-permják nyelven tanultak; - megjelenik „Гöрись” című, komi-permják nyelvű körzeti lap („A szántó ember”, először 1926-ban) - Létrejön a drámaszínház, ahol komi-permják nyelvű darabokat mutatnak be; - Kudimkarban megnyílik a könyvkiadó; 2) 1940-től 1990-ig lemondás a komi-permják nyelvről az orosz nyelv javára: ban érvénybe lépett a törvény szerint az orosz nyelvtanulás kötelező lett a nemzetiségi területek iskoláiban, eltűntek a nemzetiségi iskolák,a komi-permják nyelv és irodalom már csak mint tantárgy volt tanulható; óta a körzeti lap „По ленинскому пути” („A lenini úton” címmel, korábbi megnevezése: „Гöрись”) már csak oroszul jelenik meg; 3) 1991-től napjainkig újjászülető érdeklődés figyelhető meg a komi-permják nyelv és kultúra iránt
Nyelvhasználat / Városban