A REALIZMUS

A realizmus jelentése

A realizmus Stílusirányzat A XIX. század második és harmadik harmada Fénykora: 1850-1870-es évek A szó eredete latin: realis ‘valóságos’ Franciaországból származik az elnevezés, eredetileg gúnynév

A barbizoni iskola Festészeti iskola 1835 k.-tôl Tájképfestészet Akadémizmussal szemben újítás  Plein air Théodore Rousseau, Jules Dupré, J-F. Millet

Millet, Kalászszedôk, 1857.

Gustave Courbet (1819-77) Salon – botrányok 1855 – párizsi bódéba kényszerült kiállítás címe A realizmus 1856-7: folyóirat Realizmus néven

G. Courbet, Jó napot, Courbet úr!, 1854 1853 Botrány a Fürdőző nők c. festmény miatt (császár). Támadások. A képet Alfred Bruyas veszi meg, Montpellier-i házába fogadja a művészt.

G. Courbet, Gabonaszitálók, 1854

A festészetben csak az lehet mûvészet, ami a látható és megfogható dolgokat ábrázolja… A festészet kizárólag konkrét mûvészet, és csak reális, valóságos, meglevô dolgokat fejezhet ki. G. Courbet

Munkácsy Mihály, Ásító inas, 1869.

Szellemi háttér A gazdasági elôjogait elvesztett nemesség és a polgárság kiegyezése, hatalommegosztása Viktoriánus kor (1837-91) Kapitalizmus (Anglia) Szabad verseny (gazdaságban, karrierben) Technikai fejlôdés - távlatok

Közönség és irodalom Gyorssajtó, litográfia Sajtó – 1830-tól újságok utcai árusítása Folytatásos regény, újsághirdetés Mecénások szerepe háttérbe szorul Polgárság (elôfizetôk, vásárlók) az eltartók Szórakoztatás – korlátlan fogyaszthatóság A regény a legnépszerûbb mûfaj

A pozitivizmus Auguste Comte (1798-1857) Tények tisztelete A természettudomány a minta Metafizikaellenesség Lemond az élet végsô kérdéseinek értelmezésérôl  szociológia

Charles Darwin, A fajok eredete, 1859. Természetes kiválasztódás – létért való küzdelem Szociáldarwinizmus (H. Spencer, 1860) Igazolható a létharc, a gazdasági verseny erkölcstelensége a modern társadalomban

Hippolyte Taine (1828-1893) Irodalomtörténész Bûn és erény produktumok, mint a vitriol és a cukor. Az irodalmi alkotások = az ember lényegéhez kulcsot adó adattömeg. Miliô-elmélet: az embert meghatározza környezetének három tényezôje: FAJ, TERMÉSZETI/TÁRSADLAMI KÖRNYEZET, IDÔ Faculté maîtresse – sajátos, egyéni fôtulajdonság

Ernest Renan, Jézus élete, 1863, Pozitivista Jézus-kép Jézust embernek ábrázolta Az evangéliumok állításait a néprajz, a nyelvészet, a történelem eszközeivel igazolta – vagyis nem teológiai alapon. (Index librorum prohibitorum (1559-1948 - 1966))

Romantika Realizmus A boldogság a valóságnál igazabb világban rejlik Szárnyaló fantázia Kaland Váratlan fordulat Eszmények Tér: természet Idô: fiktív, mitikus A valóság összefüggéseinek feltárása Realitás Hétköznapok világa Logikus következmények Érdek Tér: bálterem, város Idô: kortárs

Romantika Realizmus Szélsôséges jellemek (jók – gonoszak) Különc individuum, egyéniség Metaforikus Líra Árnyalt jellemábrázolás Lélektani regény Típus (helyzet, jellem, esemény) Metonimikus elbeszélésmód Epika Nagyregény Omnipotens narráció

Visszatükrözés-elmélet A mûvészet tükröt tart a társadalom elé: a típusok bemutatásával a jelenségek összefüggéseit, a társadalom visszásságait elemzi, ábrázolja. Elidegenedés Erkölcs – karrier

Angol realista alkotók Charles Dickens, Szép remények, 1861. Charlotte Brontë, Jane Eyre, 1847. William M. Thackeray, Hiúság vására, 1848.

A francia realizmus Honoré de Balzac Stendhal, Vörös és fekete, 1831., A pármai kolostor, 1846. Gustave Flaubert, Bovaryné, 1857.

Az orosz realizmus Nyikolaj Vasziljevics Gogol, A revizor, 1836., Holt lelkek, 1842. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Bûn és bûnhôdés, 1866. Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Anna Karenina, 1877.