Barokk

A barokk meghatározása olasz barocco ’nyakatekert okoskodás’, a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal korszak és korstílus – a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb jellemzője kb. 1600-1750 a 19. századig nem számított külön irányzatnak, először Heinrich Wölfflin veszi annak késői ága a copf, illetve a rokokó stílus A barokk egy a reneszánszhoz hasonlótörténeti

Wölfflin megállapításai Reneszánsz Barokk „zárt” alkotások „nyitott” alkotások alakzatok egymás mellé rendelése és szimmetria alá-fölé rendelés egy nézőpont több nézőpont (nézőpontváltás) felületi alkotások mélység-magasság statikusság mozgalmasság

A barokk társadalmi alapja A feudalizmus újraerősödése - REFEUDALIZÁCIÓ A polgárság nem tud uralkodó osztállyá válni, átmeneti visszaesés Feudális termelési viszonyok restaurációja Abszolutisztikus királyságok létrejötte A katolikus egyház megerősödése - REKATOLIZÁCIÓ Reneszánsz – reformáció , hitviták Ellenreformáció 1545-1563 Tridenti zsinat Jezsuita rend Loyola Ignác Tudomány fejlődésével a világ kitárul mozdulatlanság, viszonyok állandósága Ellentmondások csillogó külsőségekkel való elfedése

Az ellenreformáció A barokk eszmei háttere A katolikus egyház célja a reformációban elvesztett hívek visszaszerzése A hitben való megerősítés Eszközök: lenyűgözés, gyönyörködtetés, misztikus révület, túlzás, monumentalitás A jezsuita rend tagjai (Richelieu, Mazarin, Pázmány Péter) fontos állami és egyházi tisztségeket láttak el a római katolikus egyház hatalmának és befolyásának növelése Misszionáriusok – Latin-Amerika erős katolicizmusa nekik köszönhető.

Stílusjegyek mozgalmasság, dinamizmus monumentalitás heroizmus patetizmus az illúzió valóságként való beállítása titokzatosság misztika komplexitás, bonyolultság erős kontrasztok látványosság bonyolult, túldíszített formák

Korszakolás Kezdetek (késő-reneszánsszal, manierizmussal keverve Heroikus vállalkozások, hősiesség kultusza, jezsuita művészet, hősi eposzok virágzása Misztika, a lélek mélyére menekülés + hedonizmus (élvezetek kultusza) Rokokó

Barokk építészet legfőbb alkotásai a templomok: elkápráztatás, a római katolikus egyház hatalmának és nagyságának érzékeltetése Jellemzői: csigavonal (Il Gesu) mozgalmasság illúziókeltés: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret (pl. templomok homlokzatának volutája, hogy úgy tűnjön, mögötte is tart az épület; mennyezetre festett kupolabelső; kastélyok tükörtermei)

Lépcsők a melki apátságban

Szent Péter tér, Vatikán

Az itáliai barokk legsajátosabb, a fejlődést döntően meghatározó nagy alkotásai többségükben centrális terek. Alaprajzukra általában jellemző az ívesen hajlított vagy ellentétes ívekből összemetsződő, bonyolult kontúrvonal, továbbá az elliptikus forma gyakori alkalmazása. A városi tér a barokkban mindig valamilyen - hangsúlyos épület előtere.

Bernini zsenialitása a tér két részletben való elkészítése: egy trapéz és egy ellipszis. Kitárt karú óriást formázó kompozíciót tervezett Az óriás koronája a S. Pietro kupolája, karjai pedig az ellipszis formájú teret keretező oszlopsor - fedett kolonádok -, mely ölelő mozdulattal fogadja magához a téren gyülekező megközelítően százezer embert. Kettős kapuzatszerű épületpáron keresztül szélesedő oldalfalú térre lépnek (Rosticucci), majd ellipszis alakú, hatalmas téren haladnak keresztül (Obliqua). A Maderno-féle főhomlokzat előtt újabb, kisebb méretű, trapéz formájú tér következik. A térsoron áthaladva egy sor optikai csalódás éri a látogatót: a szélesedő térfalak közelebb hozzák a S.Pietro főhomlokzatát, a homlokzat szélessége kevesebbnek tűnik, a magassága pedig nagyobbnak. a fekvő ellipszis alakú teret pedig gondolatban körré alakítjuk át és így meglepődve tapasztaljuk, hogy gyorsabban haladunk át rajta, mint ahogy számítottunk rá. Régen a teret apró házak vették körül, csak a belépéskor szembesült az ember a tér monumentalitásával. Úgy építették a teret, hogy a megjelenő pápát mindenhonnan látni lehessen.

Oszlopsor (kolonád) 1656–67 között megépült az ellipszis négyes oszlopsora – összesen 284 oszlop és 88 pillér –, mégpedig olyan pontosan konvergálva az ellipszis gyújtópontja felé, hogy onnan nézve az első sor oszlopai tökéletesen takarják a mögöttük lévő három sort. Az oszlopcsarnok tetejére helyezett 140 szentszobor közül nem egynek a viaszmodelljét szintén Bernini készítette el.

Reneszánsz Barokk az önmagukban egységes építészeti motívumok egymás mellé illesztése alá- és fölérendelés az emberhez mérte az épületeket a méretek mindenek feletti fokozása tér áttekinthető, felépítésének elvei világosak és következetesek pillanatok alatt felfoghatók a tér szerkesztésének módszerei egyetlen ponton állva átláthatjuk a teret talányos, a térbe lépve csupán egyes részletei tárulnak fel, más motívumai csak sejthetőek szívesen él az illúzió (érzéki csalódás) módszereivel csak a térben mozogva tárul fel a tér statikus dinamikus jól elválaszthatóan jelenik meg egymás mellett az alapfal és az arra helyezett kép összemossa a határokat az épített architektúra, a festett építészet, a szobrászat és épületplasztika között. Valóság és képzelet, e világ és túlvilág határai egymásba mosódnak

Würzburg – Érseki palota, lépcsőház Főúri barokk stílus: A barokk építészet az axis mentén szervezett terek csoportját egy hangsúlyos, a haladás célját kijelölő, uralkodó térmotívumnak rendeli alá. Az önállóságuktól megfosztott mellékterek feladata a hatás fokozása és a főélmény hangulati előkészítése. A téralakítás barokkra jellemző módszere tehát a különböző értékű, rangsorolt terek egymás alá, ill. fölé rendelése. A barokk palota térsorának egyik legfontosabb eleme a belépőt fogadó tágas előcsarnok, amelyből ünnepélyes hatású - általában többkarú - lépcső vezet fel az épület középtengelyében elhelyezett első emeleti díszterembe. Ehhez csatlakoznak két oldalról a szalonok. A paloták és a kastélyok dísztereinek jellegzetesen barokk típusa a francia építészetben kifejlődő, folyosószerűen elnyújtott galéria. Copf stílus, protestáns barokk: Nyugodt, egyszerű. Világos áttekinthetőség jellemzi. Elnevezését az akkor divatos fonat (copf) parókáról kapta. 1760-1790-ig tartotta magát. Barokk palota: legjelentősebb tere a tágas előcsarnok, ahonnan díszes lépcső vezet az első emeleti díszterembe. Fontos szerep jutott a szalonnak, és a díszudvaroknak. Jellegzetes elem a bábos avagy fonatos korlátokkal övezett széles szabadlépcső. Díszes vázákat helyeztek el a kapuzatokon. Az erkélyeket ún. atlaszok (férfialakok) támasztották alá. (atlasz = a görög mitológiában az égbolt hordozója) Hermák = emberi felsőtestben végződő, alátámasztásul szolgáló négyzetes, a falsíkból kiugró pillérek.

Würzburg – Érseki palota, keresztmetszet

Würzburg – Érseki palota, alaprajz

Würzburg – Érseki palota, középrizalit

Szobrászat Reneszánsz Barokk racionalizmus patetikus kiegyensúlyozottság szélsőséges harmónia diszharmónia emberléptékűség földöntúli léptékű emberi érzelmek mozgalmasság (fény-árnyék hatások)

Giovanni Lorenzo Bernini Maffeo Barberini bíboros (később VIII. Urbán néven lett pápa) a mecénása Bernini az újjáépülő Vatikánban kapott munkát Leghíresebb épületegyüttese a római Szent Péter bazilika kolonádja Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa – ez egy szoborcsoport része. Az istenélményt már-már testi kéjként ábrázoló szobrot egy titkos ablakból érkező fény világítja meg, és teszi még csodálatosabbá.

Bernini: Szent Teréz extázisa

Michelangelo és Bernini Dávidja Hasonlítsuk össze Michelangelo és Bernini Dávidját! Michelangelo Bernini Küzdelem előtti lelkiállapot Jobb lábra nehezedik – küzdelemre készül mozdul Első pillanatra nyugodtnak tűnik, a harc feszültségét mutatja az arca is de a tekintet nagyfokú belső feszültségről árulkodik. Hitvallás az erejében, igazában bízó ember- ről

Festészet Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni. Főúri (királyi) megrendelők, illetve a megújuló katolikus egyház. Témái: bibliai és mitológiai jelenetek gazdagon díszített főúri portrék csendéletek (újdonság a festészetben) táj- és zsánerképek. Jellemzői: lendületes vonalvezetés a fény és az árnyék festői ellentétének kiaknázása, gazdag, élénk színek mozgás ábrázolása, dinamizmus kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása perspektíva-játékok

Rubens: Phaeton bukása

Zene Zenei barokkot 1608-tól (Monteverdi, az első opera szerzőjének születése) 1750-ig (J.S. Bach halála) Reneszánszban a hangszeres zene csak kíséret, barokkban középpontban áll. Jellemzői: Hangszerelés (melyik szólamot melyik hangszer játssza) – kialakul a zenekar Folyamatos basszus Teraszos / lépcsőzetes dinamika (nem fokozatos halkítás vagy hangosítás, hanem pillanatok alatt) Szekvencia (egy rövid zenei motívum többször is ismétlődik egy hanggal feljebb vagy lejjebb) Görög drámák hangszerekkel kísért részei mintájára érzelemcentrikus, érthető szövegű dalok – opera létrejötte, recitativo, bel canto, oratórium, kantáta Hangszeres zene: versenymű (concerto) – szólóhangszer felelget (koncertál), versenyez a zenekarral. A barokk a vonós hangszerekre írt művek virágkora. Ekkorra fejlődtek ki a vonós hangszerek. A fafúvós zene is jelen van kisebb mértékben (oboa, blockflőte, fagott, trombita).

Viseletek A férfiruházat XIV. Lajos uralkodása alatt két ízben is jelentősen megváltozott. A század közepén a zeke ujja és hossza megrövidült, boleró jellegűvé vált. A hímzett és csipkével díszített bő selyeming habosan buggyant ki. Az ingujjakat két-két fekete masnival kötötték át. A gallér helyére dús csipkezsabó került. A bő alsónadrágot térd alatt nagy csipkeszalaggal kötötték meg. Az öltözet felületét szalagcsokrok, masnik, fodrok sokaságával (több száz méter) tarkították A század utolsó negyedében alakultak ki a férfi öltözet napjainkig jellemző alapdarabjai: a kabát, a mellény és a nadrág. A „Napkirály" által igen kedvelt új sziluettű kabátot, szűkre szabták és nyitva viselték. Deréktól - rakott oldalhajtások - trapéz formában futott szét a térd magasságáig. Az azonos szabású mellény a felsőkabát aljáig ért. A kabát majdnem teljesen eltakarta a leszűkült térdnadrágot (culotte). Az öltözet bársonyból, csíkos és moaré selyemből vagy brokátból készült. A felületeket sűrű paszománysorral, fémgombbal, csipkével és hímzéssel díszítették.

Az európai női viseletet a francia divat határozta meg a 17 Az európai női viseletet a francia divat határozta meg a 17. század közepétől. A női sziluett karcsúvá, elegánssá, ugyanakkor kissé merevvé vált. A „csónaknyakú" keményített, szorosan fűzött, elől csúcsos ívű derékrészt egy gazdagon díszített betétrész tartotta össze. A ruha ujja legföljebb könyékig ért és tölcséresen kibővülő végeit többszörös csipkefodor díszítette. Az uszályos felsőruha elöl nyitott széleit felhajtották és kétoldalt, valamint hátul terebélyesen beráncolták. Ezt a hatást később egy, a szoknya alá tett kispárnával fokozták. A felsőruha anyaga többnyire bársonnyal bélelt vastag szatén volt.

Barokk Magyarországon 17. század elejétől az 1770-es évekig 1640-ig: a barokk kezdetei 1690-ig: a Habsburg-uralom kiterjedése az egész országra; a rendek és a Habsburgok hatalmi vetélkedése 1740-ig: az arisztokrácia elfordul a nemzeti kultúrától, a nemesség elparlagiasodik. Jezsuiták virágkora; nagy önvizsgálatok, lélekelemzések, befelé fordulás ideje 1770-ig rokokó

Műfajok Regény: nincs Emlékirat: virágzó, főleg Erdélyben Líra: megtorpant, sablonokkal dolgozik Epika: a magyar barokk legérettebb formája

Összefoglalás 1. Mozgás 2. Súlyos tömegek A templomok homlokzata a reneszánsz nyugalom és derű után az erő és a szenvedély benyomását kelti A kép, szobor pedig heves, olykor féktelen lendületet fejez ki 2. Súlyos tömegek 3. Nyugvó vonal ismeretlen, hullámzó, csavarodó vonalak 4. Céltudatos művészet Rábeszélés sugallás az olvasóval, nézővel olyasmit akar elhitetni, ami a józan ész számára hihetetlen: látomásokat, mártírok gyönyörűséggel vállalt szenvedését stb.

BAROKK = PROPAGANDA + REPREZENTÁCIÓ 5. Hihetetlen tartalom „realista” stílus 6. Mesterségbeli tudás Kompozíció (Wölfflin írta le) szilárd, monumentális Pátosz Hősiesség kultusza Magamutogatás, szép formák, erotika – gyakran allegorikus – (még szentképeken is) 7. Színpadiasság 8. Megragadni a csodálatost, különöst, változót, eliramlót ezért az anyag törvényszerűségein is túllép: röpülő szobor, a falfestmény egyes részletei belépnek a valóságos térbe, festett fa márványt utánoz 9. Mindent eláraszt a díszítés, de ez nem a szerkezeti elemek kiemelése, hanem inkább elleplezése céljából BAROKK = PROPAGANDA + REPREZENTÁCIÓ