A városok fejlődése és szerkezete

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TELEPÜLÉS ÉS LAKOSSÁG RENDSZEREZÉSE
Advertisements

A hátrányos helyzetűek megélhetési migrációja a szocializmusban
Az urbanizáció és városaink
A rómaiak – Aquincum, Contra-aquincum.
A modern város fejlődési szakaszai
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Települések A városok.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
Urbanizáció a fejlődő országokban
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
Település Településrendszer Településállomány. Nagyvárosok a magyar településrendszerben Készítette: Széplaki Dóra Debrecen, 2013.április 16.
NÉPESEDÉSI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG
BUDAPEST, MINT VILÁGVÁROS
A város és világa.
Az urbanizáció és városaink. Mitől város egy település?  magasabb a lélekszáma és a népsűrűsége  szerepköre összetettebb  infrastruktúrája fejlettebb.
Budapest mint világváros
Budapest mint világváros
Budapest mint világváros
Budapest mint világváros
Budapest mint világváros
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
Az ipari forradalom.
Az urbanizáció és városaink
KEZDÉS!!!!!!.
Az urbanizáció és városaink
Budapest mint világváros
Városodás és az óriásvárosok Földünkön (1995)
Az ipari forradalom következményei és hatása
Város és Falu Tantárgyfelelős: Dr
Debrecen és vonzáskörzete
Az urbanizáció Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.
Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport.
Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport.
TELEPÜLÉSTAN 5. Településrendszer, régió. MI A RÉGIÓ? Vonzáskörzet (régió)
A magyar gazdaság növekedésének egyes területi vonatkozásai Dr. Tétényi Tamás, VÁTI kht. Növekedés Magyarországon: Helyzetkép és kilátások Budapest, 2005.
Európa városi történelme
Urbanizáció Kelet-Közép-Európában. A., Az I. világháború előtti időszak I. Általános jellemzők II. Belső különbségek 1. legfejlettebb térség 2. „közepesen”
Közép-Magyarország településszerkezete
A Nyugat-Dunántúl településhálózata
Környezetvédelmi normáknak megfelelő urbanizáció Készítették: Cseh Edina Deé Kinga Nagy Csilla Kiss Edith Felkészítő tanár: Mihályfalvi Katalin.
A világnépesség növekedése
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
A települések és a városodás folyamata
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE.
Regionális gazdaságtan 7.
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Urbanizáció és környezet Tantárgyfelelős: Dr
Földünk népessége.
A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG
Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek
Theologia pastoralis Assisi Szent Ferenc mondása:
A legősibb települések
A faluföldrajz Dr. Kozma Gábor.
Globális problémák Globális problémák.
Az urbanizáció (urbs, urbis)
Készítette: Branikovits Kitti
A városi problémák.
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
Az urbanizáció földrajzi különbségei
Az urbanizáció földrajzi különbségei
Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek
Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek
9. TELEPÜLÉSEK.
Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek
Készítette: Koleszár Gábor
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
A posztmodern városfejlődés szakaszai
A Chicagoi Iskola városökológiai modelljei
Előadás másolata:

A városok fejlődése és szerkezete

Urbanizáció (városfejlődés)

Az urbanizáció fogalma Városodás: A városok számának és a városi népesség arányának növekedése Városiasodás: A városi életforma terjedése, a város-falu közötti különbség csökkenése A modern urbanizáció kezdete a 18. század végén (ipari forradalom) Növekvő üzemméretek Koncentrálódó népesség Óriási népességtömörülés

Az urbanizáció szakaszai Városrobbanás Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció

Városrobbanás A városok száma és mérete gyorsan nő Fejlett országok: ipari forradalom után → jól fejlett, egyenletes eloszlású városhálózat Fejlődő országok többsége: utóbbi 30 évben → falusi térségek túlnépesedése, munkahelyek hiánya → óriásvárosok kialakulása, peremükön bádogvárosokkal

Bádogvárosok

Szuburbanizáció A nagyvárosokból sokan az elővárosokba költöznek Város körüli fejlődés Okai: Zsúfoltság Lakókörnyezet leromlása Környezetszennyezés Romló közbiztonság USA: 1930-as évektől Nyugat-Európa: 1950-60-as évektől Magyarország: utóbbi 10-15 évben

Dezurbanizáció (ellenvárosodás) A nagyváros és elővárosainak népessége is csökken Okai: Falusi térségek gyors városiasodása Javuló közlekedési és telekommunikációs feltételek A legfejlettebb országok: az 1970-es évektől

Reurbanizáció („vissza a városba”) A nagyváros népességszáma ismét növekedni kezd A városhanyatlás miatt leromlott belvárosi negyedek felújítása → városrevitalizáció A legfejlettebb országok nagyvárosaiban az 1980-as évek közepétől

A nagyvárosok szerkezete

Belső munkahelyöv (city) Pénzügyi-kereskedelmi központ Irodaházak Sok munkahely, kevés lakóhely Budapest - Belváros

Belső lakóöv Sűrűn beépített Sok helyen hanyatlás Városrevitalizációs programok Budapesten pl. Józsefváros, Terézváros, Angyalföld

Külső munkahelyöv Nagy helyigényű gyárak Raktárépületek Ipartelepek Pályaudvarok Régebbi lakótelepek Budapesten pl. Csepel, Kelenföld, Ferencváros, Újpest

Külső lakóöv Kertes házak Lakóparkok Lakótelepek Bevásárlóközpontok Budapesten pl. Hegyvidék, Óbuda, Cinkota

Agglomeráció Olyan településegyüttes, amely egy vagy több nagyvárosból és a körülöttük elhelyezkedő településekből áll. Alvóváros: helyi munkalehetőségek hiánya → lakói ingáznak (pl. Érd) Bolygóváros: a nagyvárosi agglomerációban tervszerűen kialakított, a központi települést tehermentesítő újvárosok (pl. Százhalombatta)

Budapest agglomerációja