Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszú távú megőrzése mellett? Jólét (welfare) = szűken a gazdasági jólét; jól-lét (well-being): egy újabb, de.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
Advertisements

Európa 2020 stratégia – kihívások az EU előtt Bauer Edit március 4. Dunaszerdahely.
Zéró CO2-Fenntartható Építészet ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár Budapest november 5.
Megújuló forrásokból előállított villamos energia támogatása
Az új épületenergetikai szabályozás
Intézkedési terv-javaslat a nemzeti energiahatékonysági célok megvalósítására a Széchenyi terv keretében Dr. Grasselli Gábor Dr. Szendrei János Debreceni.
Megújuló energiaforrások Napenergia hasznosítása
1 Éghajlatvédelem a kormányzatban Zágoni Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Delegációs terem, október 13.
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
ENERGIATAKARÉKOSSÁG A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBAN NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV Gergely Kálmán Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium.
1 PV helyzetkép Az NCsT felülvizsgálata a napelemes trendek tükrében Horváth Attila Imre helyettes államtitkár Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
Fosszilis vs. megújuló Gazdaságossági szempontok
Klímabarát zöldáramok hete július 30.
Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes április 18. Európai energiapolitika - magyar lehetőségek a villamosenergia-iparban Kihívások Lehetőségek.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
A faanyag energetikai hasznosításának hazai helyzete és racionális fejlesztési módjai Sopron, Szeptember 04. Dr. Jung László vezérigazgató-h.
Az alternatív energia felhasználása
Az alternatív energia felhasználása
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Megújuló energiaforrások Felkészítő tanár: Venyige Judit
Intézményi CO 2 menedzsment – Magyarország lehetőségei az emisszió kereskedelemben avagy a Karbon-hitelezés megvalósításának lehetősége a CO 2 csökkentést.
Mi az ára a környezet megőrzésének az energiaigények várható növekdése mellett „Energy Summit” konferencia”, október 8. Nemes Csaba Főosztályvezető.
1 Megújuló villamosenergia arányát tekintve: Új befektetések a fenntartható energiarendszerekbe Technológiánként: Értékben: Régiónként: Forrás:
 integratív szakpolitika  ’90-es évek: átértékelt szerep  miért szükséges a környezetvédelmi politika integrációja?  a gazdasági növekedés önmagában.
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
FIDESZ GAZDASÁGI KABINET Az energiaszektor stratégiai átalakításának lehetősége és útjai Dr. Fónagy János szeptember 25. Fidesz- Magyar Polgári Szövetség.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, valamint szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben március 13. Békéscsaba Jólét (welfare)
Országos Környezetvédelmi
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV DR. NÉMETH IMRE AUGUSZTUS 7.
Lorem ipsum. KEOP-OS ENERGETIKAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Horváth Péter július 11. Fórum - Hosszúhetény.
Éghajlatváltozásról MSZOSZ Elnökség március 2.
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
A zöld energia jövője Magyarországon Dr. Jávor Benedek elnök Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága november 17.
Versenyképes képzés Versenyképes képzés Energetikusok és vállalati versenyképesség Előadó: Solti Károlyné tanácsadó Budapest, február 23.
Kellenek-e hulladéklerakók Magyarországon?
„Megújuló energia-megújuló vidék” Az agrárgazálkodás lehetőségei a zöld energia előállításában Kovács Kálmán államtitkár Tájékoztató Fórum, Nagykanizsa.
A 21. század energiapolitikai kérdései és hazai válaszai: a „Magyarország energiapolitikája ” című stratégia és a lezajlott társadalmi-szakmai.
Gárdonyi Géza Bt. 1 A KVVM erőfeszítései a geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának támogatása érdekében Lakatosné Dr.
A tartamos erdőgazdálkodás és a faenergetika optimális kapcsolata „A biomassza felhasználásának formái” Budapest, október 25. Jung László vezérigazgató-helyettes.
„Megújuló energiaforrások a térségfejlesztés szolgálatában” Gulyás Gréta 12.a Bartha Szabolcs 10.a Hegedűs Márton 10.a Gyöngyösi József Attila Szakközépiskola,
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Fenntarthatóság Hol tart Európa a cselekvésben? Herczog Edit Európai parlamenti képviselő Magyar Fenntarthatósági Csúcs II. Budapest, november 24.
Atomenergia kilátások Kovács Pál OECD Nuclear Energy Agency OECD Nuclear Energy Agency.
Az alternatív energia felhasználása
TAB Város és a megújuló energiára alapozott oktatás Schmidt Jenő Tab Város Polgármestere 1.
MEGÚJULÓ ENERGIA A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBAN előadó: Ámon Ada Energy Summit – Gerbeaud Ház Budapest, november 25.
Mitől innovatív egy vállalkozás?
Városi külső energia bevitel csökkentésének lehetőségei Energetikus energetikusok 2015 Csató Bálint Kaszás Ádám Keszthelyi Gergely.
ZÖLDEK Klaszter Nemzetközi Konferencia A megújuló energia jövője a Közép-dunántúli régióban Edutus Főiskola,
Hungary-Romania Corss-border Co- operation Programme „The analysis of the opportunities of the use of geothermal energy in Szabolcs- Szatmár-Bereg.
Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP
Az atomenergia szerepe a Nemzeti Energiastratégiában dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének.
„Erre van előre” Magyarország energetikai jövőképe Dr. Munkácsy Béla adjunktus (ELTE TTK)
Megújuló energia alkalmazása
Biogáz – a legemberibb megújuló energia
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Az EED főbb elemei és hatásai a magyar energiaszektorra
Előadás másolata:

Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszú távú megőrzése mellett? Jólét (welfare) = szűken a gazdasági jólét; jól-lét (well-being): egy újabb, de már bevett fogalom a jólét minden dimenziójának megragadására. Dióssy László, környezetgazdasági szakállamtitkár, c. egyetemi docens KvVM „Energetika-2008” Konferencia, 2008. október 2.

Szemléletváltás Régi cím: „Mi az ára a környezet megőrzésének az energia igények várható növekedése mellett?” Új cím: „Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszú távú megőrzése mellett?”

Milyen szemléletet tükröz a régi cím? „Mi az ára a környezet megőrzésének az energia igények várható növekedése mellett?” Milyen szemléletet tükröz a régi cím? Az emberi társadalom működése független a (természeti) környezet állapotától; Az energiaigények növekedése így a környezeti hatás kérdésétől független adottság A gazdasági fejlettség és a jólét elért szintje ugyanakkor már lehetővé teszi azt a luxust, hogy a környezet állapotára is tekintettel legyünk és annak megőrzésére áldozzunk is.

Szemléletváltás Szemléletváltás kell: az emberek tágan értett jóléte, azaz jól-léte nagyban függ a környezet állapotától. A társadalmi cél pedig a jól-lét emelése, de legalább megfelelő színvonalának lehetővé tétele – a jelen és a következő generációk számára egyaránt. Amennyiben az energia előállítása és fogyasztása hatással van (márpedig van) a jól-lét peremfeltételeire (pl. a környezet állapotára), akkor az energiaigények növekedését nem vehetjük adottnak.

„Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszútávú megőrzése mellett?” Mint minden terméknek, az energiának is az ára tükrözi valós értékét, és ez hordozza a legfontosabb információt a gazdasági döntések meghozatalához. A cél, hogy az árban érvényesüljenek a valós társadalmi költségek, és ezután a piaci döntések az új árarányok mentén meg tudják határozni, hogy a gazdaság energiaigényei hogy tudnak a legköltséghatékonyabb módon kielégülni: A termelés növelésével? Energiahatékonyság- és takarékossági beruházásokkal? Környezetkímélőbb termelési technológiákkal (pl. megújuló energia)?

Éghajlatváltozás Az energiaszektor egyik legfontosabb környezeti hatása a fosszilis tüzelőanyagok égetésén keresztül a légköri CO2-koncentráció emelkedéséhez és ezen keresztül a klímaváltozáshoz való hozzájárulás. A stabil éghajlat egy alapvető peremfeltétele az emberi jól-létnek. Az energia megfelelő ára ebből a szempontból alapvető.

Korrekció: globális klímapolitika Miután a stabil éghaljat egy globális közjószág, így nemcsak a piac nem képes hatékonyan beárazni, de nemzetállami vagy akár regionális szintű korrekció is elégtelen. Globális klímapolitikára van szükség, jelen esetben 2012 utánra, mely Céljaiban elég ambiciózus Az összes jelentős kibocsátó országot lefedi. És így egy egységes karbonpiacot hoz létre, mely a gazdasági döntéseket világszerte megfelelő irányba tereli. Enélkül a Föld éghajlata még ebben a században oly mértékben megváltozik, hogy az alapvető hatással lesz nemcsak a következő generációk, de már a mi életminőségünkre is.

Magyar energiaszektor új keretek A magyar energiaszektort illető lényeges kérdések ez alapján: A várható globális és közösségi energia- és klímapolitika keretei közt milyen hosszú távú beruházások szükségesek, hogy az új (alacsony széntartalmú gazdaság felé mutató) keretek közt versenyképes legyen. - És hogy milyen új kihívásokat vagy épp szinergiákat jelentenek az új keretek az energiafüggőség csökkentése és az ellátás-biztonság szempontjából.

Globális klímapolitika célja Cél: a kibocsátások 30%-os csökkentése az 1990-es szintről 2020-ra, és 80%-os 2050-re a fejlett világban, és a lehetőségeik mellett ehhez mérhető erőfeszítés a feltörekvő piacoktól és a harmadik világtól. Ez biztosítaná, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja olyan szinten stabilizálódjon, mely mellett az éghajlatváltozás még kezelhető mértékű marad.

Közösségi klímapolitika Közösségi energia- és klímapolitika: Cél az alacsony széntartalmú gazdaság elérése, A gazdasági fejlődésének elválasztása az energiaigények növekedésétől !!! És főleg a fosszilis energiahordozók használatától.

Közösségi klímapolitika céljai Európai Tanács 2007. márciusi ülésének ambiciózus célkitűzései az új EU energia-klíma csomag szerint: Az energia felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80 %-áért EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG –kibocsátásait Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni (évi 18 Mrd Euro támogatás) (a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében) A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2015-re 8%-ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra Fontos megállapítások: szükségesek a támogatások, K+F-re nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben

EU stratégiák, tervek, irányelvek Meglevő irányelvek: 2001/77/EK irányelv a zöld villamos energia támogatásáról Bio-üzemanyag stratégia Biomassza Cselekvési Terv 2003/30/EK irányelv a közlekedésben használt bio-üzemanyagokról 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról 2006/32/EK irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról Tárgyalás alatt levő irányelvek (Klíma és energia csomag) 2003/87/EK irányelv felülvizsgálata Tehermegosztásra vonatkozó irányelv Készülő ÚJ EU-IRÁNYELV a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról (tagországok számára konkrét növelési célokat jelöl ki 2020-ra)

Hazai stratégiák Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2007-2025): Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi előzetes becslések alapján a következőképpen alakulhatnak 2025-re, a időtávjának végére vonatkozóan: az EU 20%-os egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16−25%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest; 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Megújuló energia stratégia( 2008-2020) Policy forgatókönyv szerint (2020-ra a megújuló részarány 15 %-ot érjen el energiatakarékossági intézkedésekkel, azaz 2006. évi 55 PJ-ról 186 PJ-ra (15 %-ra) emelkedjen - ez a Korm által 2008.szept. 3.-án elfogadott új stratégia alapja. Az EU Biz. Mo. számára 13 %-os növelési szintet állapított meg 2020-ra (2005. évi bázis szinthez viszonyítva)

Az energiatermelés és -használat Magyarországi helyzetkép A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás Energiaintenzitás még mindig közel háromszorosa az EU átlagnak Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimport-függőség Kiegyensúlyozatlan energiaszerkezet (2005. évi adat) Alacsony a megújuló energiaforrások használatának aránya

Megoldási irányok Megoldási irányok: A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energiahatékonysági és –takarékossági beruházások. Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújuló-arányt. E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EU-ETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár.

Megújuló energia - fenntarthatóság A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is fenntartható módon kell termelni: A klímapolitika egyik fő célja a természetes környezet állapotának megóvása, nagyobb fokú degradációjának elkerülése. Így a klímapolitika eszközei felé is elvárás, hogy ne veszélyeztessék azt. Ez főként az energetikai célú biomassza-felhasználás kapcsán merül fel. Erre a karbonár nem megoldás, itt közösségi és állami szintű szabályozás az, ami megfelelő kereteket teremthet.

Álláspontunk biomassza hasznosításra Egyrészrő Magyarország adottságai kedvezőek a biomassza hasznosításhoz, Másrészről a biomassza felhasználás során elsődleges szempontként kell figyelembe kell venni a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot - a szempontrendszert az új EU direktíva alapján kell kialakítani, Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, célirányos növénytermesztés, mezőgazdasági melléktermék biztosítása mellett szabad hasznosítani, Biztosítani kell az összhangot a mezőgazdasági melléktermékek felhasználása, az energetikai növénytermesztési program és a felmerülő biomassza igény között. Az alapanyag-hiány ellátási zavarokhoz vezethet, a fel nem használt energetikai növények és egyéb melléktermékek tárolása költséges és nagyobb környezetszennyezéssel járhat, mint a fosszilis energia felhasználás Decentarlizált és kapcsolt energiatermelés megvalósítása Előtérbe kell helyezni a nagy mennyiségben rendelkezésre álló mezőgazdasági melléktermékek, bio-hulladékok felhasználását Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és ÜHG –emisszió szempontjából előnyös legyen!!!

Álláspontunk biomassza hasznosításra Ez alapján nem tekinthető megfelelőnek pl. a nagy kapacitású, de régi, alacsony hatásfokú technológiát alkalmazó szenes hőerőművek egyszerű átállítása erdei biomasszára. Az eddig kiépült megújuló-termelési kapacitásokat is érdemes ebből a szempontból felülvizsgálni!

Álláspontunk a biogáz hasznosítására Az energetikai, környezeti, vidékfejlesztési szempontból ígéretes és sokoldalúan felhasználható biogázt kiemelten kell kezelni a hazai stratégiákban. Kiemelt szerep a decentralizált energiatermelésnek (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú) A biogáz közlekedésben üzemanyagként történő felhasználása is több szempontból kedvező, ezért szabályozási, pénzügyi ösztönzőkkel elő kell mozdítani A biogáz rendkívül széleskörűen felhasználható energiaforrás. Alkalmas a földgáz kiváltására, villamos- és hőenergia termelésre és motorhajtóanyagként egyaránt. Jelenleg Magyarországon 15 helyen használják fel a biogázt hő- és villamos energia termelésére. A legtöbb helyen a biogáz-hasznosító üzemeket szennyvíztisztító telepekre telepítették. Kedvező támogatási feltételek mellett a trágyafelhasználást végző és a különböző élelmiszeripari hulladékokat feldolgozó üzemek száma is jelentősen növekedhet. Ebbe az irányba hat a szigorodó környezetvédelmi szabályozás is, amely a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének csökkentése érdekében tiltja a trágyalé vizekbe való bevezetését, amely előírásnak a már üzemelő állattartó telepeknek legkésőbb 2005 végéig meg kellett volna felelni.

Álláspontunk szélenergia hasznosításra A szélenergia villamosenergia-hálózatba juttatásának – rendszerirányítási okokból eredő – akadálya van az időjárás-függő, a változó szélsebesség miatti termelési ingadozása, ennek előrejelzési bizonytalanságai miatt,stb., A rendszerirányítás korszerűsítésével, alkalmas menetrend kialakításával, a meglévő eszközök átgondoltabb használatával a jelenlegi szélenergia befogadási korlát (330MW) akár háromszorosára is emelhető 2020-ra.(Jelenleg 112 MW üzemel, év végére 200 MW-ra felmehet).

Álláspontunk szélenergia hasznosításra A szivattyús tározó kialakítása – mint egyik lehetséges energiatárolási megoldás – nem indokolt és a környezeti, természeti, táji adottságokat , szempontokat figyelembe véve erre alkalmas hely nem igen található az országban, A rendszer szabályozás korszerűsítése, átszervezése (MAVIR feladata) ma már alapvetően informatikai kérdés is és lényegesen olcsóbb, mint újabb nagy blokkok, vagy tározós erőmű építése. Részt kell venni a (szivattyústól eltérő) egyéb energiatárolási lehetőségek fejlesztésében, adaptálásában (pl. levegős tározós erőmű, hidrogén üzemanyag cella, stb) és támogatni kell alkalmazásukat, hogy kihasználható legyen a környezetileg is fenntartható szélenergia potenciál.

Álláspontunk földhő hasznosítására Kedvező hazai adottságok miatt a jövőben az egyik kitörési pont lehet a megújulós célok teljesítéséhez, A visszasajtolási köztelezettség nem vizsgálandó felül, enélkül ugyanis a földhő nem megújuló energiaforrásból származna. Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén-meddő mélyfúrások hasznosításában, Hőszivattyúk alkalmazásának felgyorsulása várható az épületek energiaellátásában (épületenergetikai tanúsítvány).

Álláspontunk napenergia hasznosítása Bár az egyik legkézenfekvőbben hasznosítható, tiszta, szinte korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, ennek ellenére szinte egész Európában hasznosítása még csekély. Legegyszerűbb módja a passzív hasznosítás (épületek tervezése, tájolása). Aktív felhasználása közül a hőtermelésre szolgáló kollektoros rendszerek( fűtésben kiegészítő szerepet játszanak, HMV-nek 70 %-a viszont előállítható velük) A hasznosítást gyorsítani fogják az épületek energia tanúsításának hazai beindulása (Korm r. szerint 2009. jan 1-től először az új építésűeknél és az 1000 m2-nél nagyobb hasznos területü önk.-iközépületeknél kötelező; türelmi idő a meglévő épületekre 2011. dec végéig) Közép és hosszabb távon igen nagy jelentősége lesz, itt kombinálni kell az aktív és passzív energiahasznosítást, teljesen tiszta energiatermelést biztosít a szélenergia hasznosításhoz. hasonlóan.

Összefoglalás Kérdés: „Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszú távú megőrzése mellett?” Válasz: olyan energiaárak kellenek, melyek a fenntarthatósági kritériumok teljesítése mellett is versenyképesek lesznek a piacon a fosszilis energiatermelés alternatívái (energiahatékonyság és takarékosság, megújulók). Ezáltal kerülhető el a veszélyes mértékű éghajlatváltozás, mely mindannyiunk legalapvetőbb érdeke. Eszköz: Globális, közösségi és nemzeti klímapolitika, mely biztosítja a megfelelően magas karbonárat.

Köszönöm a figyelmet!