5-6. óra: Prokarióták, baktériumok Biológia tananyagok 5-6. óra: Prokarióták, baktériumok

Három nagy fejletségi szint: Prokarióták Eukarióták Egysejtű Többsejtű Növények – szervesanyag termelők Gombák - lebontó anyagokkal táplálkoznak Állatok – fogyasztók

Többsejtű eukarióták

Szerveződési szintek – egyed alatti

Szerveződési szintek – egyed alatti 1.) Az élő anyagi rendszerek alaki és működési egysége a SEJT A SEJT a legelemibb szerveződési szint 2.) A következő a sejtek különböző egységekbe rendeződése Telep – kevésbé fejlett Szövet - fejlett

Szerveződési szintek A szövetek kialakulása az élő szervezet működésének hatékonyságát növelte, ezért előnyt jelentett az élővilág fejlődése során.

További szintek – egyed feletti

Az egysejtűek - Prokarióták A sejtmag nélküli sejtek, a prokarióták lehettek az első élő rendszerek az élővilág földi fejlődésében. PRO = előtt KARION = sejtmag SEJTMAG ELŐTTI ÁLLAPOT!

A baktériumok ősei már a földtörténeti őskorban, kb A baktériumok ősei már a földtörténeti őskorban, kb. 3,5 milliárd évvel ezelőtt megjelentek. Az ősbaktériumok különleges élőhelyeket népesítettek be. Pl.: magas sótartalmú, magas hőmérsékletű, vagy erősen savas víz. Sajátos életmódjukkal és fejlődésükkel az evolúció oldalágaként maradtak fenn.

Valódi (mai) baktériumok: sejtes szerveződésűek, prokarióták átlagos méretük 0,5-20 m alakjuk nagyon változatos: gömb (coccus), pálcika (bacillus), csavart (spirillum, vibrio)

A baktérium sejt felépítése: a sejt alapját a sejtplazma (citoplazma) adja ebben található a maganyag, a gyűrű alakú DNS a citoplazmát a sejthártya veszi körül a sejthártyán felületnövelő betüremkedések (mezoszómák) vannak a sejtfal a sejthártyán kívül tszerepe alálható (szénhidrát + fehérje) a sejt alakját biztosítja és van a védelemben is járulékos sejtalkotók: nem minden egyedben található meg tok (szénhidrátból épül fel) védelem a funkciója a kórokozókra jellemző bakteriocsillók, az aktív mozgásra képes baktériumoknál (eukariótáknál található csillóktól eltérő felépítésű) Aktív mozgás: az élőlény saját energiáját (ATP-t) használ fel a mozgáshoz. Passzív mozgás: az élőlény külső energia hatására mozog.

Több baktérium képes kedvezőtlen körülmények között betokozódni Több baktérium képes kedvezőtlen körülmények között betokozódni. Átmentő rendszert, ún. bakteriospórát hoz létre.   Mint minden élő, a baktérium is nyílt rendszer  anyagot és energiát cserél a környezetével. Az anyagot (szervest, szervetlent) az élőlény beépíti a sejtjébe, vagy annak eloxidálásával kémiai energiát nyer, amely közvetlenül felhasználható az anyagcsere- folyamataihoz.

Egyesek képesek arra, hogy a fény fotonjainak energiáját felhasználva hozzanak létre a vegyületekben olyan speciális kémiai kötéseket, amelyekben már a sejt számára felhasználható formában van jelen a kémiai energia. (ATP)

A baktériumok a bioszférában szinte mindenütt megtalálhatók. Elterjedésük egyik oka, hogy számtalan táplálkozási forma, nagy változatosságban alakult ki náluk. 1. Autotróf: olyan élőlény, mely szervetlen anyagokból építi fel saját szerves anyagait. (CO2, H2O, NH3) a) fotoszintetizáló (fotoautotróf) az a folyamat, mely során az élőlény a fényenergia segítségével építi fel szervetlenből saját szerves anyagait Pl: bíborbaktérium b) kemoszintetizáló (kemoautotróf) az a folyamat, mely során az élőlény szervetlen anyagok eloxidálásával nyert energiával építi fel szervetlenből saját szerves anyagait

2. Heterotróf: olyan élőlény, amely a felvett szerves vegyületekből építi fel saját szerves anyagait. Speciális formái: a) paraziták (élősködők): más élőlények szerves anyagait használják, a gazdaélőlény legyengülését, betegségét okozzák pl: kolera baktérium, az ember húgyutait megfertőző baktérium b) szimbionták (szimbiózisban élők): kölcsönösen előnyös együttélésben élő fajok pl: nitrogéngyűjtő baktérium pillangósvirágú növények, cellulózbontó baktérium a szarvasmarha bendőjében c) szaprofiták (korhadék, rothadéklakók): elhalt élőlények szerves vegyületeit felhasználók, fontos szerepük van az ásványosításban a szerves vegyületek szervetlenné alakításában pl: rothasztó baktérium, ecetsav baktérium.

Ivaros és ivartalan szaporodásra is képesek   Ivartalan szaporodás: olyan életjelenség, amely során Az utódot egy szülő hozza létre. Jellemzői: általában sok utód jön létre, az utódok tulajdonságai a szülővel és egymással is megegyeznek, feladata a faj egyedszámának növelése. Típusai: kettéosztódás, bimbózás, spóraképzés,telep

Ivaros szaporodás: olyan életjelenség, mely során az utódot két egyed (két sejt) hozza létre. Jellemzői: az utód a két szülő örököse, így kevert, közös génállományú, a faj változatosságát fokozza. Típusai: teljes összeolvadás (kopuláció), átmeneti egyesülés (konjugáció), ivarsejtekkel (gamétákkal)

Kékbaktériumok (kékmoszatok) egyszerű felépítésű egysejtű, vagy fonalas többsejtű prokarióta élőlények jellegzetes a sejtjeik körüli kocsonyás burok, ez a többsejtűeknél közös ősi baktériumoktól származtatjuk autotróf fotoszintetizáló élőlények klorofill és kékes színanyagok segítségével kötik meg a fényenergiát fotoszintetikus pigmentek a membránbetüremkedésekhez rögzítve találhatók az egész Földön elterjedtek: főleg édesvizekben, de tengerekben is és a talaj felső rétegében is előfordulnak (kozmopoliták: mindenütt elterjedtek) jól viselik a szélsőséges körülményeket

Biológiai jelentőségük 1. Helyük az anyagkörforgásban Autotróf fotoszintetizálók: kékbaktériumok – evolúciós jelentőségük óriási, a Föld oxigénes légkörének létrehozói Szimbionták: különleges anyagcseréjüknek megfelelően (zúzmók, nitrogéngyűjtő baktériumok) Paraziták: kisméretűek, gyors szaporodásúak, élő szerves anyaggal táplálkoznak Szaprofiták: kisméretűek, elhalt szerves anyagokkal táplálkoznak (cellulózbontás)

Felhasználásuk Élelmiszeripar Gyógyszeripar Szennyvíztisztítás, szemétlebontás Hadászati célok.

Baktérium okozta betegségek Gyulladások Vérhas, kolera, pestis, lepra, skarlát, tetanus (merevgörcs), Nemi betegségek: gonorrhoea (tripper, kankó) vérbaj (lues, szifilisz, franc) És az egyszerű influenza utáni felülfertőzések kb. 80%-a

Ábragyűjtemény >>>Tovább klikk>>>

Gömb, pálcika és csavart alakú baktérium rajza Biológia 9 - Az élőlények teste élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Gömb, pálcika és csavart alakú baktérium rajza

Pálcika és csavart alakú baktérium képe Bal oldali kép: Asztalosné - Franyó: Távoli tájak élővilága az élőlények rendszere, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Jobb oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Pálcika és csavart alakú baktérium képe

Bal oldali kép: Biológia 9 - Az élőlények teste élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Jobb oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó Osztódó baktériumok

Lépfene (anthrax) baktérium Bal oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó Jobb oldali kép: Biológiai lexikon, Akadémiai Kiadó, 1975. Szénabacillus

Levegőből származó baktériumokból „táptalajon” kitenyésztett telepek Dr. Horváth Sándor: Mikrobiológiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1980.

A középen levő fokhagyma gátolja közelében a baktériumtelep növekedését Dr. Horváth Sándor: Mikrobiológiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1980.

A különböző színnel jelölt antibiotikumok eltérően gátolják a baktériumok növekedését Dr. Horváth Sándor: Mikrobiológiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1980.

A pillangósvirágúak gyökérgümőiben nitrogénkötő baktériumok élnek Asztalosné - Franyó: Távoli tájak élővilága az élőlények rendszere, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

Kékbaktériumok

Kékbaktérium sejtek Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

Kékbaktériumok lapos és gömb alakú sejttársulása (telepe) Bal oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Simon-Csapodi: Kis növényhatározó, Tankönyvkiadó Kékbaktériumok lapos és gömb alakú sejttársulása (telepe)

Kékbaktériumok fonál alakú sejttársulása (Oscillatoria) Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

Fonalas kékbaktérium telep (Nostoc) Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó