Készitette:Bota Tamás Czumbel István Az optika Készitette:Bota Tamás Czumbel István

Az optika (fénytan) Az optika szó görög eredetű, és látást jelent. Minden olyan szó, ami ebből származik a fénnyel és a látással kapcsolatos. Ez a fejezete a fizikának a fényjelenségekkel foglalkozik. Hogyan keletkezik és hogyan terjed a fény? Melyek azok a természeti jelenségek amelyekben a fény szerepet játszik?Milyen alkalmazásai vannak? Fel kell tennünk ezeket a kérdéseket, mert a fénnyel minden nap és minden pillanatban találkozunk.

Honnan kapjuk a fényt? A fényt kibocsátó (világitó)testeket fényforrásoknaknak nevezzük. Léteznek természetes és mesterséges fényforrasok. Példák természetes és mesterséges fényforrásra Azokat a testeket amelyek a forrástól kapják a fényt megvilágitott testeknek nevezzük.

Vannak testek amelyek áteresztik a fényt, és vannak olyan testek amelyek nem eresztik át A testek lehetnek átlatszók, átlatszatlanok áttetszők Pl: átlatszo: üveg áttetsző: fehér papirlap átlatszatlan: vas lemez

A feny mindig egyenes iranyba terjed! A fény terjedési sebessége:300000 km/s A fény egyenesirányú terjedésének sok gyakorlati következménye van.

Az árnyék Az árnyék a térnek azon része ahová nem jut el a fény, mert útjában akadály van. Ha sugarak pontszerű fényforrásból jönnek, akkor az akadály teljesen útjukat állja, és igy teljes árnyék jön létre.

A félárnyék Akkor keletkezik ha a fényforrás egy kiterjedt tárgy (ez a valós fényforrások esetén fennál!), vagy több fényforrás világitja meg a testet.

A fogyatkozasok Akkor következnek be, ha egy test elhaladva a fényforrás és az észlelő között, árnyékot vet. A Föld a Nap körül, a Hold pedig a Föld körül mozog. A Nap a fényt minden irányba sugározza. A Föld és a Hold csak a Nap fényének köszönhetően látható. Vannak olyan helyzetek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy egyenesbe esnek. Ilyenkor keletkeznek a fogyatkozások.

A napfogyatkozás akkor látható, ha a Hold éppen a Nap és a Föld között halad el. A Föld egy részén megjelenik a Hold árnyéka, félárnyéka. Az is megtörténhet, hogy mi pont a Föld másik oldalán vagyunk és nem észleljük a fogyatkozást.

A holdfogyatkozás akkor jön létre, ha a Föld kerül a Nap és a Hold közé. Ilyenkor nem látjuk a Holdat.

A fényvisszaverődés A fenyvisszaverodes

A fenyvisszaverődés A fényvisszaverődés az a fizikai jelenség amely során a fény két közeg határfelülétéhez érkezve visszatér az eredeti közegbe. A fényvisszaverédés törvényei:

A tükrök és alkalmazásaik Megsokszorozhatjuk-e tükörrel az érmét? Melyik kezed integet vissza? Minden test visszaveri a fényt. Ennek a visszavert fénynek egy része a szemedbe is eljut, emiatt láthatod a tárgyakat. De a különböző testek nem egyformán viselkednek. A tükrök gyakorlatilag minden fényt visszaver.

A tükrök és alkalmazásaik A tükröket sok téren hasznositjuk. Mindennap találkozunk különböző tükrökkel, de a fényképező gépben is lehetnek. Egyszerű periskópot is készithetünk tükrök segitségével. A siktükrök által alkotott kép látszólagos, a tárggyal egyenlő méretű, és a tárgy és a kép tükörtől mért távolság egyenlő.

A fénytörés A fénytörés a “ludas” abban hogy a pohárba helyezett kanál nyelét olyannak látjuk, mintha kettétört volna, vagy vastag üvegen keresztül nézve, a betük eltolódnak. A fénysugaraknak nemcsak a levegőn kell áthaladnia, ahol nekiütközik a viz, vagy üvegfelületnek, ott kissé megtörik a haladási irányuk.

A fénytörés A fénytörés az a fizikai jelenség amely során a fény megváltoztatja a terjedési irányát, amikor egyik átlátszó közegből egy másikba megy át.

A fénytörés alkalmazásai többekközt a lencsék A fénytörés alkalmazásai többekközt a lencsék. Nagyitók, mikroszkópok, távcsövek, vetitőgépek alkotórészei.

Természetes fényforrások Mesterséges fényforrások A Nap, a csillagok, szentjánosbogár Gyertya, petróleum lámpa, villanyégő...

A fényvisszaverédés törvényei: 1. A beeső sugár, a visszavert sugár és a beesési merőleges egy sikban vanak. 2. A beesési szög és a visszaverődési szög egyenlő.