Az ókori Egyiptom művészete

1. Földrajzi áttekintés Földrajzilag a Nílus termékeny völgyét jelenti, amely észak-dél irányban átszeli a sivatagot Afrikában Csak néhány km kelet-nyugati, de több ezer km észak-déli irányban

2. Egyiptom a Nílus ajándéka Sok ezer évig szinte változatlanul fennálló kultúra Öntözéses földművelésen alapuló, nagy szervezettségű, hierarchikus társadalmi rend jellemezte

3. Az ókori Egyiptom történelmének legfontosabb szakaszai Predinasztikus és archaikus kor Óbirodalom (i. e. 2635-2155, III-VI. dinasztia), 3. évezred 1. átmeneti kor Középbirodalom (i. e. 2040-1785, XI-XII. dinasztia), 2. évezred eleje 2. átmeneti kor Újbirodalom (i. e. 1552-1070, XVIII-XX. dinasztia), 2. évezred vége Kései kor

4. Az óegyiptomiak vallása a/ politeizmus Sok isten (politeizmus: többistenhit) személyesíti meg az emberi létre ható természeti erőket, környezetet Emberi és állati jellemzők keverednek ábrázolásaikban (állatistenek, az ősi totemizmus hatása)

Szent állatok: Szkarabeusz és Basztet

b/ Az óegyiptomi vallás egyik legfontosabb eleme a halotti kultusz, a túlvilághit A túlvilági élet hite, a lélek halhatatlanságának elképzelése alakítja kultúrájuk egészét (mumifikálás, síremlék építészet, képzőművészeti témák)

c/ Egyiptomi isten-világ Az észak-dél irányban több ezer km hosszú országban, a területenként gyakran más-más néven szereplő istenek bonyolult, változó mitológiát alkotnak, helyi istenségek emelkednek a főistenek közé városuk hatalmának növekedésével

Néhány fontosabb isten: Ré a Napisten A főisten Rá vagy Ré, a Napisten Később Ámon, Théba Napistene foglalja el helyét (magába olvasztva az előbbit, Ámon-Ré) Ámon

Az ég (Nut), a Föld (Geb) és a levegő (Su) – Nut és Geb gyermekei Ozirisz, Ízisz és Szeth

Ozirisz az alvilág ura Eredetileg totemisten (kos vagy bika), később a Nappal azonosul, majd a Nílus istene lesz Ozirisz a testvérével, Szethel vívott harcban meghal, de nővérének, Ízisznek köszönhetően feltámad (meghaló és feltámadó istenség - Krisztus előkép) Ozirisz és Ízisz

Anubisz, a halottak sakálfejű istene A holttestek alvilági gondviselője, a lelkek kalauza (ebben a vonatkozásban a görög mitológia Hermészére hasonlít) Ozirisszel együtt ítélkezik a halottak felett

Hórusz, a sólyom Kezdetben égisten, akinek szeme a Nap és a Hold, később maga is Napisten, Ré fia Ozirisz és Ízisz gyermeke, a fáraó halála után vele azonosul (a fáraó így Ízisz fia), sólyomként repül a Naphoz, megistenül hogy aztán maga is Ozirisszé legyen

d/ A monoteizmus (egyistenhit) kísérlete: az Amarna kor IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó (Újbirodalom, i. e. 14. sz.) Théba papjai ellenében új fővárost alapít a mai Tel-el Amarnában, és ennek helyi istenét, Atont teszi meg egyetlen istenként a korábbi istenek tisztelete helyett

Aton a Nap korongja Kezekben végződő sugarakkal ábrázolt fénylő korong Valószínűleg maga Ehnaton írta az új istent ünneplő Naphimnuszt A fáraó halála után a reform elbukik, visszatérnek a régi istenségek tiszteletéhez „Világos lesz a föld, Ha kélsz a láthatáron, Ki nappal Aton képében ragyogsz, Elűzöd a setétet, sugaraid ontod. A két föld ünnepel, Felébrednek az emberek, lábra állnak, Te serkented fel őket.” (részlet)

II. Az ókori Egyiptom építészete Lenyűgöző méretű, monumentális kőépületek, tiszta geometriai formák jellemzik Legjellemzőbb épülettípusok a sírépítmények és a templomok

1. Sírépítmények A halotti kultusz szolgálatában emelt temetkező helyek, az uralkodók és az előkelők túlvilági életét biztosító alkotások: masztabák, piramisok és sziklasírok

a/ Masztaba (arab: „pad”) Téglalap alaprajzú, trapéz keresztmetszetű sírépítmény az előkelők számára Földbe süllyesztett, a tetőn keresztül nyíló aknán közelíthető kamráiban volt a koporsó és az áldozati ajándékok

A mumifikált halottat ember formájú, festett koporsóban (szarkofág) helyezték el A sírkamrába gazdag mellékletet tettek a halott túlvilági életéhez szükséges tárgyakból A falakra képeket festettek, az elhunyt életének jeleneteivel és „túlvilági útjának” ábrázolásával

II. Ramszesz múmiája

Masztaba metszete

Egy masztaba maradványai

b/ Uralkodói sírépítmények: piramisok Több tucatnyi kisebb-nagyobb piramis épült a fáraók temetkező helyeként Egyiptomban, a leghatalmasabbakat az Óbirodalom istenkirályai emeltették

A piramis építés fejlődése Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis Dzsószer fáraó „lépcsős” piramisa Szakkárában Sznofru fáraó „törtvonalú” piramisa Dahsurban

Dzsószer fáraó „lépcsős piramisa” Az első hatalmas méretű sírépítmény, Szakkára, III. dinasztia, i. e. 2600 körül 6 szintes – mintha egyre kisebb masztabák alkotnák

Fallal övezett, mellék építményekkel kiegészített

Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis

A fáraó égbe emelkedésének helye Csúcsban végződő tiszta geometriai forma (gúla: négyzetes alapú, 4 szabályos háromszög oldalú) Inkább emlékmű mint épület – óriási tömegéhez képest elenyésző a belső tere

Szabad parasztok tömegei építették a földművelés szüneteiben, a Nílus áradása idején

Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV. dinasztia

A legnagyobb piramisok Kephrén Mükerinosz Kheopsz (Rekonstrukció)

Oldalaik a 4 égtáj felé néznek, rendkívül pontos a tájolásuk – mérnöki bravúr, hihetetlennek tűnő kivitelezés

„Halotti város” – a 3 nagy piramist kisebbek, masztabák (családtagok és előkelők sírhelyei) és templomok egészítik ki

Mindegyik piramishoz tartozik egy „völgytemplom” (a Nílus partján), egy díszes „feljáró út” és egy „halotti templom” (a piramis keleti oldalán) halotti templom feljáró út völgytemplom

Halotti templom részletei

Halotti templom rekonstrukciója

A legnagyobb: Kheopsz piramisa, 137 m magas (eredetileg 146 m volt)

Északon nyílik a bejárata, 3 sírkamra van benne különböző magasságokban

Eredetileg simára csiszolt kőlapok borították

Kephrén piramisa őrzi az eredeti kőborítást a tetején

Talán festett volt a felülete, és a legteteje aranyozott

Kephrén piramisához tartozott a szfinx hatalmas szobra (74 m hosszú és 20 m magas)

A sírkerület őre

Ember fejű és oroszlán testű lény

Kephrén vonásait hordozza

Mükerinosz piramisa a legkisebb a három közül

A nagy piramisok nem tudták megvédeni tulajdonosuk sírját, a kutatók üresen találták a sírkamrákat A későbbi korok fáraói már nem piramisokba temetkeztek

c/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat

A leghíresebb királysír: Tutanhamon sírja Az Amarna kor után uralkodó, jelentéktelen, fiatalon elhunyt fáraó sírja vált a leghíresebbé a Királyok Völgyében – az egyetlen viszonylag épségben felfedezett (1922 Carter) királysír, amely bepillantást enged a fáraók temetkezési szokásaiba, gazdagságába

A sír előtere

A fáraó lelkének képmása

A „kincstár” (Carter)

Anubisz szobra Tutenhamon sírjából, Újbirodalom, i. e. 14. sz. Ez a szobor őrizte azt ládát, amelyben a belsőszerveket tartalmazó edények voltak

Kanópusz-edények

Tutenhamon fáraó trónusa, i. e. 14. sz.

A trónus támlájának képe A fiatal uralkodó és hitvese Aton korongja süt le rájuk - Tutenhamon visszatért ugyan az Ámon kultuszhoz, de még érződik az amarnai kor hatása Érdekes a jobb kézfej ábrázolása

Aranyozott fa „szentély-szekrény”

A kőszarkofág

A kőkoporsó, benne az ember formájú szarkofág

A falakon a temetési szertartást ábrázoló képek

Tutenhamon arany halotti maszkja, Újbirodalom, 1. e. 14. sz.

Arany, féldrágakő és üvegpaszta berakással

Tutenhamon múmiája

2. Templomok

a/ Szerkesztés módja Az Újbirodalom idejére a templomok különválnak a sírépítményektől Egy főtengely szervezi az épületegyüttest – a „bárka útja” A tengely irányában a templom bővíthető volt, az egymást követő fáraók sokszor évszázadokig építették

b/ Részei: belső szentély („isten háza”) áldozati asztal terme bárkaterem hüposztil csarnok udvar pülón

Pülón vagy pilon (görög: „főkapu”) Az egyiptomi templomok bejáratát keretező, négyszög alaprajzú, felfelé keskenyedő falú, toronyszerű, monumentális kapuépítmény

Pilonnak hívják a mai építészetben a hidak kapuszerű hatalmas tartópilléreit is

Hüposztil csarnok Oszlopsorokkal megosztott tér az egyiptomi templomokban A kiemelt középrész oldalról kapja a fényt – a bazilikális tér előzménye

Az oszlopok növényi formákat utánozhatnak: lótuszvirág, pálmafa

Bimbófejezetes papiruszoszlopok

A felületek színesek voltak, „szent vésetek”, hieroglifák díszítették

c/ Rendeltetése: az istenség pihenőhelye A belső szentélyben volt az isten szobra, ide csak a papság léphetett be A hívők az udvaron gyülekeztek, ide hozták ki ünnepekkor bárkán az isten szobrát

Az isten szobrot bárkára emelve cipelik a körmeneteken, az egyiptomi élet minden mozzanata a hajókhoz, a Nílushoz kötődik

Óegyiptomi hajó modellje

d/ példák: a legnagyobb templomok az ókori Thébában épültek Théba volt Ámon Napisten tiszteletének központja, ez volt a főváros az Újbirodalom idején Itt épült a két legnagyobb Ámon-templom, mai nevükön Karnak és Luxor

Luxor

A karnaki és luxori templomot szfinxek szegélyezte felvonulási út köti össze

A luxori templom előtt hatalmas fáraó szobrok ülnek és obeliszkek A luxori templom előtt hatalmas fáraó szobrok ülnek és obeliszkek* magasodnak

*Obeliszk (görög: „nyárs” szóból) Egy darabból (monolit) faragott, hosszú, magas kő, felfelé vékonyodó, teteje gúla formájúra csiszolt és aranyozott A Napisten kultuszához kapcsolódott, felemelkedés szimbólum

Karnaki Ámon-Ré templom, Újbirodalom, i. e. 2. évezred közepe

Alaprajza

Rekonstrukciója

A karnaki Ámon-templomkörzet a Középbirodalom korától épülő óriási templomkomplexum, uralkodók sora építi egészen a kései korig

Karnak 1. pülónja

Karnaki templom udvarának részlete

A karnaki Ámon-templom hüposztil csarnokának rekonstrukciója

A karnaki templom hüposztil csarnoka az egyiptomi építészet legnagyobb belső tere volt

Éjszakai látkép Karnakról a Szent Tóval

II. Ramszesz sziklatemploma, Abu Szimbelben, Újbir., i. e. 1300 k.

Ramszesz naptemploma mellett áll feleségének, Nefertarinak Hathor temploma

A sziklatemplom Messze délen, a Nílus sziklákkal övezett szűk völgyében nem volt hely nagy épületek építéséhez, a templom tereit kivésték a hegy gyomrából A templomnak nincs tömege, csak belsőtere

A bejáratot Ramszesz sziklafalba faragott 4 óriás szobra őrzi

A 20 méternél magasabb szobrok

Naptemplom sajátos tájolással Napéjegyenlőség idején a felkelő nap sugarai bevilágítanak egészen a belső szentélyig

Termei a szabadon álló templomok beosztására emlékeztetnek: 1 pülón , 2 udvar, 3 hüposztil csarnok, 5 belső szentély

Az első termet az Oziriszként megjelenő hatalmas Ramszesz szobrok díszítik

A falakon Ramszeszt dicsőítő képek láthatóak

Az asszuáni gát építésekor (XX. sz Az asszuáni gát építésekor (XX. sz.) a templom víz alákerült volna, ezért kivágták a sziklafalból és magasabban, a víztől védett helyen újra felépítették

III. Az ókori Egyiptom szobrászata

1. A szobrászat jellemzői Főleg a halotti kultuszt szolgálja, sírkamrákban, a lélek túlvilági életének egyik biztosítéka (ahogy a mumifikálásnak is ez a célja) A fáraók megistenülését hirdetik

Ünnepélyes időtlenség Anyaguk főleg kő, de lehet fa, agyag, fém, csont Mindig egy kitüntetett főnézetre (elölnézet) komponáltak (frontális* elrendezés) Mereven szimmetrikusak Körvonaluk zárt, őrzi a kőtömb tömörségét

*Frontalitás (a latin frons: „homlok” szóból) – emelkedettség, nyugalom Az orr, a mellcsont és a köldök egy függőleges vonalra esik – a mozdulatlanság érzetét kelti a végtagok helyzetétől függetlenül

A felületük festett A szemek üvegpaszta vagy féldrágakő berakást kapnak, az élő tekintet a végtelenbe réved Feliratok hirdetik a személyazonosságát

A végtelenbe néznek, az öröklétet sugallják, a halhatatlanságért készültek

2. Példák: a/ Írnok szobra, Óbirodalom,i. e. 3. évezred Festett mészkő Realisztikus részletek: kövérkés test Rendkívül kifejező az arc megformálása: feszült figyelem

b/ „Falusi bíró” szobra, Óbirodalom, i. e. 3. évezred Kaaper főpap egykor festett fa szobra Az álló szobrokra jellemző kilépő ballábbal

Az amarnai korszak szobrászata egyedülálló Egyiptom hosszú történetében Az eszményítés helyére realisztikus jellemzés, sőt néha a személyes jegyek karikatúraszerű túlzása lép Ehnaton fáraó szobrai

c/ Nofretéte, Újbirodalom, Amarna kor, i.e. 14. sz. A korszak talán legszebb szobra, Ehnaton feleségének, Nofretéte királynőnek portréja Festett mészkő Hiányzik az egyik szemének festése (valószínűleg befejezetlen)

Az női szépség egyik leghíresebb ábrázolása a művészettörténetben

IV. Az egyiptomi síkművészet A síkművészet összefoglaló elnevezés: a festészet és a domborművek közös neve (a két művészeti ág hasonlóságán alapul)

1. Az egyiptomi dombormű Festett és lapos, bár szobrászati eszközökkel készül, inkább a festészethez áll közelebb Jellemző a „koilanaglüphosz” – a dombormű legmagasabb pontja egybeesik az alapsíkjával

2. Az egyiptomi festészet Sírkamrák falán, épületeken, bútorok felületén, papirusz tekercseken találkozhatunk vele

3. A síkművészet témái Az istenek világa és a halotti kultusz A fáraó dicsőítése Az elhunyt előkelő életének bemutatása – ily módon, az élet legkülönbözőbb területei (mulatságok, gyász, harc, vadászat, munka stb.)

4. A síkművészet nyelvezete

a/ A kompozíció: egymás feletti sávokba rendez

b/ A térbeliség: nincs mélység, a figurák egy alapsíkon mozognak

Csak a takarások keltenek egy nagyon szűk képmélységet

c/ A méret különbségek nem távolságot, hanem rangbéli helyzetet tükröznek (hierarchia)

d/ A színek egységesen töltik ki a körvonalak közti felületeket, nincs árnyékolás (nincs fény), ez is a síkbeliséget erősíti

e/ Legnagyobb felületek törvénye A síkművészetet mindvégig szigorú ábrázolási hagyomány köti, csak alacsonyabb rangúak ábrázolásánál térnek el néha tőle A dolgokat mindig a rá legjellemzőbb nézetből mutatják, ez sajátos emberábrázolást eredményez

Sajátos emberábrázolás A legnagyobb felületek törvénye miatt a figura furcsa, kitekert képet mutat: a fej oldalról, a szem elölről, a vállak szemből, a csípő és a végtagok oldalról látszanak

Halastó, thébai sír, Újbirodalom, i. e. 1400 k. Az egyik legérdekesebb megnyilvánulása a legnagyobb felületek törvényének egy thébai sír falán látható

Néhány érdekes kivétel: zenész rabszolganők és siratóasszonyok

f/ A képek szerves részei a feliratok, hieroglifák

Hieroglifa („szent véset”) Dekoratív (díszítő) értéke fokozza a síkművészeti alkotások hatását Kialakul a papok egyszerűbb (hieratikus), és a gazdasági élet folyóírásszerű (demotikus) változata

Champollion fejti meg a 1822-ben a rosette-i kő segítségével

6. Példák: a/ Fáraó vadászaton, thébai falfestmény, Újbirodalom, i. e 6. Példák: a/ Fáraó vadászaton, thébai falfestmény, Újbirodalom, i. e. 14. sz. Sajátos sűrítés az elbeszélésben: szárnyasok és víziállatok sokasága, ahogy a valóságban az nem fordul elő

b/ Ehnaton fáraó családjával, Újbirodalom, amarnai kor, i. e. 14. sz. A fő ábrázolási hagyományok ebben a korszakban is megmaradnak A korra jellemző elemek: Aton a napkorong, a túlzott egyénítés, a bensőséges családi szeretet ábrázolása

c/ Medumi ludak, Óbirodalom, i. e. 3. ée.