nem-fertőző, nem-invazív, „ártalmatlan” anyagokra Allergia - túlérzékenység (atopia) az immunrendszer túlzott reakciója nem-fertőző, nem-invazív, „ártalmatlan” anyagokra Gyakori formái:- szénanátha - étel-allergia - bronchiális asztma - anafilaxis Csak az adott anyaggal (allergénnel) már immunológiailag szenzitívvé vált egyénekben alakul ki

A túlérzékenységi reakciók osztályozása (Gell és Coombs) Elnevezés A reakció kezdete Mechanizmusa Megnyilvánulás formái Azonnali típusú reakciók I. Azonnali típusú túlérzékenység 1-2 percen belül Az antigén az IgE-vel (IgG-vel) szenzitizált hízósejteket és bazofil granulocitákat aktiválja, mediátor-anyagok szabadulnak föl lokalizált anafilaxia: szénanátha, asztma, csalánkiütés, ekcéma, ételallergia; szisztémás anafilaxia II. Ellenanyag mediált reakció 4-8 órán belül A sejtfelszíni antigénekkel reagáló IgG és IgM komplementaktiválás vagy ADCC révén pusztítja el a célsejtet transzfúziós reakció,fetális eritroblasztózis, autoimmun hemolítikus anémia, stb. III. Immunkomplex-mediáltreakció 2-8 órán belül A szövetekben lerakódó antigén-ellenanyag komplexek komplementet aktiválnak és ezáltal gyulladást indukálnak lokalizált: Arthus-reakció; generalizált reakciók: szérum-betegség, egyes glomerulonefritiszek, SLE Késői típusú reakció IV. Sejt-közvetített reakció 1-3 napon belül A szenzibilizált TH1-sejtekből felszabaduló citokinek aktiválják a makrofágokat és a TC-sejteket kontakt dermatitis, graft kilökődés, tuberkulotikus léziók

Az allergia kialakulását befolyásoló tényezők Genetikai – FcRI eb -láncát kódoló gén (11q kromoszóma) – IL-3, IL-4, IL-5, IL-9, IL-13 és GMCSF kódoló gén (5q kromoszóma) – bizonyos MHCII allélok ALLERGIA Környezeti tényezők – a Th1-Th2 alpopulációk aktiválódásának szabályozása – allergénnel való találkozás körülményei – IgE termelés szabályozása – tolerancia kialakulásának – immunhiányos állapot hiánya gyerekkorban – magas eozinofil szám

A leggyakoribb allergén-fehérjék forrásai Ételek: mogyoró-félék, tojás, borsó, bab, tej-termék, tengeri ételek Növények pollenje: nyírfa, vadkender, pázsitfű-félék Gyógyszerek: penicillin, szulfonamidok, szalicil-származékok Rovarok: házipor atka, méh-méreg, hangya-méreg csótány Vakcinák Állati szőr, korpa Penész spóra Idegen szérum

Allergének Házipor-atka Pollenek Mogyoró Parlagfű Pázsitfüvek Állati szőrök

Parlagfű Ambrosia artemisiifolia Parlagfűpollen 30-40 évig csíraképes Parlagfű virágzat

Az allergiás reakció kialakulásának mechanizmusa 1. A szervezet „érzékenyítése” Y hízósejt, bazofil granulocita IgE-kötő receptorok allergén- specifikus IgE Y allergén

Az allergiás reakció kialakulásának mechanizmusa Első fázis: szenzibilizáció Izotípusváltás: IL-4 (IL-13) CD40 – CD40L

Az allergiás reakció kialakulásának mechanizmusa 2. A hízósejtek aktiválása Allergiás tünetek: köhögés tüsszögés sípoló légzés bőrpír kiütések viszketés verejtékezés ödéma stb. Y Mediátorok: hisztamin, enzimek, stb.

Az allergiás reakció kialakulásának mechanizmusa újabb allergén-inger A nagy affinitású IgE-receptor (FceRI) keresztkötése

IgE-kötő Fc-receptorok: FceRI, FceRII IgE-mediált aktiváció

IgE-kötő Fc-receptorok: FceRI, FceRII IgE-t kötő Fc receptorok Kis affinitású FceRII (CD23) Nagy affinitású FceRI - B limfociták - eoz.gr., makrofágok Ellenanyagtermelés szabályozása, paraziták elleni védelem -hízósejtek, bazofil gran. allergiás reakciók - Langerhans sejtek - makrofágok - antigénfelvétel /bemutatás

Az allergiás reakciók kulcsszereplői effektor-sejtek: hízósejtek és a bazofil granulociták allergén-specifikus IgE 14

A hízósejtek és a bazofil leukociták központi szerepe az allergiás reakciók kialakulásában Degranuláció

A hízósejtek és a bazofil leukociták központi szerepe az allergiás reakciók kialakulásában

A hízósejt-aktiváció hatása különböző szövetekben Vér-erek Fokozott vér-áteresztés fokozott permeabilitás A szövetek ödémás duzzanata, fokozott nyirokáramlás, (sejtek, fehérjék), Emésztő-rendszer Fokozott szekréció, fokozott perisztaltika A tartalom eltávolítása a gastrointesztinális traktusból (hasmenés, hányás) Légutak Csökkent átmérő, fokozott nyák-elválasztás A légutak szűkítése, elzárása (tüsszögés, köhögés, könnyzés etc.)

Aktivált hízósejtekből felszabaduló mediátorok trigger Enzimek: - triptáz, kimáz, - cathepsin G, - carboxipeptidáz Biologiai hatásuk: - a kötőszöveti matrix át-struktúrálása Toxikus mediatorok: - hisztamin, - heparin - TNFa Biológiai hatásuk: - ér-permeabilitás fokozása, -simaizom-kontrakció, - parazitákra toxikus hatás Preformált mediátorok: Cytokinek: IL-4, IL-5, IL-6, TNFa, IL-13, GM-CSF Biológiai hatások: - Th2-válasz serkentése, - eosinophil termelés, Kemokinek: MIP1a mo/mf-ok, neutrophilek vonzása Lipid mediátorok: - leukotriének, - PAF - ér-permeabilitás fokozása, - simaizom-kontrakció, - leukociták vonzása, neu, eoz aktiválása Újonnan szintetizált anyagok:

Az allergén dózisa és bejutásának módja meghatározza a reakciót SZINDRÓMA GYAKORI ALLERGÉNEK A BELÉPÉS HELYE VÁLASZ Szisztémás anafilaxis Gyógyszerek Méreg ellenes szérum Földi mogyoró Intravénás Közvetlen Szájon át történő felszívódás Ödéma Ér áteresztő képesség növekedése Tracheális okluzió Keringés összomlása Halál Akut urtikária Rovar csípés Allergia teszt Szubkután A véráram lokális fokozódása Allergiás rinitisz Szénanátha Pollen Házi atka ürülék Belégzés Orr nyálkahártya ödéma Az orr nyálkahártya irritációja Asztma Állatszőr Légutak szűkülete Fokozott nyálka képződés Légutak gyulladása Étel allergia Csonthéjasok Földimogyoró Halak Kagyló Tej Tojás Szájon át Hányás Hasmenés Pruritisz (viszketés) Urticaria Anafilaxis (ritka)

Az allergén dózisa és bejutásának módja meghatározza a reakciót Kötőszöveti hízósejtek allergén intravénásan, nagy adagban (pl.rovarcsípéssel) Általános hisztamin-felszabadulás szisztémás anaphylaxis 1.

Az allergén dózisa és bejutásának módja meghatározza a reakciót Kötőszöveti hízósejtek allergén szubkután, kis adagban lokális hisztamin-felszabadulás “wheel and flare” reakció a bőrben 2. bőr

Az allergén dózisa és bejutásának módja meghatározza a reakciót Mukózális hízósejtek allergén inhaláció kis adagban allergiás rhinitis, asztma (fokozott nyák-termelés, a bronchiális izmok összehúzódása) 1. bronchiális simaizom légző traktus

Az allergén dózisa és bejutásának módja meghatározza a reakciót Mukózális hízósejtek 2. bél- epitélium allergén felvétel a bélcsatorna útján hányás, diaré (hasmenés), utricaria (csalán-kiütés) bél simaizom

Lehetőségek IgE kötődésének gátlása IgE termelés gátlása allergén kötődésének gátlása jelátviteli folyamatok szabályozása degranuláció gátlása mediátorok hatásának gátlása hiposzenzibiláció IgE helyett IgG

FELHASZNÁLT IRODALOM TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK – http://www.immunology.unideb.hu/ [2011.10.24.] DÉRFALVI Beáta: Az allergiás reakciók pathomechanizmusa - http://www.gyermekklinika.hu/info.aspx?sp=1 [2011.10.22.] AZ IMMUNRENDSZER - http://immunologia.elte.hu/ [2011.10.24.] AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEI - http://immunologia.elte.hu/ [2011.10.24.] IMMUNRENDSZER / Az allergia, mint immunrendszer -válasz és gyulladásos folyamat http://immunrendszer.bioenergetikus.hu/ [2011.10.24.]