Népi kézműves értékeink A kézművesség egyszerre gazdasági és kulturális tevékenység, közösségformáló módszer és lehetőség, személyiségformáló, identitásalakító erő

Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ ) Magyarország legnagyobb népi kézműves szervezete 32 éves múltra tekint vissza 56 tagszervezete van hazánkban illetve a határainkon túl Közel 5000 fős tagsággal rendelkezik Számos országos- és nemzetközi hírű programmal büszkélkedik

Érdekvédelem, érdekképviselet NESZ Szakmai Bizottságai ( 15 szakmai és 5 szakmaközi: etikai-, ifjúsági-, képzés-oktatás-, marketing-és értékesítés, tagfelvételi ) Díjak, elismerések ( NESZ által alapított díjak: Király Zsiga-, Aranykoszorú-, Hagyományőrző-, Év Mestere-, Év Ifjú Mestere és Év Műhelye ) Országos szakmai rendezvények ( pl. Textiles Konferencia, Nemzetközi Fazekas Fesztivál, Magyar Csipkehét, Százrózsás Hímző pályázat, Míves Emberek Sokadalma, Viseletkonferencia… ) Nemzetközi kapcsolatok ( pl. IOV, Európai Kézműves Szövetség, CIOFF, INMA)

Mesterségek Ünnepe Országos – és nemzetközi szinten ismert és elismert kézműves esemény - Kiváló minősítést elnyert fesztivál - 800 kézműves támogatottan vesz részt Minden évben fókuszba kerül egy mesterség A kézművesek találkozó helye Minőségi tárgyak értékesítése Szakmai tapasztalatcserék

Oktatás, utánpótlás nevelés Alkotóházaink- Diógyőr, Gébárt,Tiszavárkony, Velem, Magyarlukafa, Debrecen Nyitott műhelyek Vándorló fazekas-inas program Kézműves iskolák ( Budapest, Békéscsaba, Nádudvar, Fót, Győr ) Felnőtt képzések ( Hagyományok Háza, Dr. Kresz Mária Alapítvány, Békéscsaba,…)

Védjegy A zsűrizés fontossága Védjegy Minőséget garantál Az értéket növeli Jó hírnév Piaci elismertség

Értékesítési lehetőségek A kézművesek 76,4%-a fesztiválokon, rendezvényeken értékesíti termékeit 48,9% kereskedőkön keresztül 21,3%-a rendelkezik saját üzlettel vagy bolttal 20%-a egyéb értékesítési csatornákat használ, például, műhely, internet, stb. (forrás Mesterségek Ünnepe tanulmány ) Bolthálózat kialakítása; MesterPorta Galériák

Értékesítés Probléma és hátrány: a legtöbb fesztiválon a népi kézművesség megkérdőjelezhető színvonalú kirakodóvásár szintjén jelenik meg - Ez a hiteles kézműves termékek értékének alá ásását jelenti - Megoldás lehetne: ha jogszabály írná elő, hogy közterületen csak NIO és az Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett termékeket lehessen árusítani… - Eredményeként piacra segítenénk a kézműves mestereket és háttérbe szorítanánk a távol keleti silány„magyar népművészetet”

Adatok a népi kézműves mesterségekről és mesterekről; 4122 kézművest bemutató térkép

Kézművesek és települések Magyarország 862 településén élnek népi kézművesek A települések 67,5%-ban egy vagy két alkotó él 32 településen összpontosul a népi kézművesek 37%-a A nagyszámú alkotót tömörítő településtípus a város A népi kézművesség többnyire a városokban él tovább A kézművesek a magyarországi települések 27%-ban vannak jelen A regisztrált és ez alapján elemzett alkotók száma Magyarország lakóinak 0, 0004%-a

Kézművesek és megyék

Kézművesek és NESZ- tagság

Kézművesek és a szakmai elismerés A 862 település 43%-ban találunk olyan alkotót, akinek tevékenységét Népművészet Mestere, Népművészet Ifjú Mestere és Népi Iparművész címekkel elismerték.

Kézművesek: nemek aránya

Mesterségek megoszlása - 15 mesterség

Mesterségek megoszlása - 15 mesterség A mesterségek sorrendje: faműves, hímző, szövő, fazekas, szálas anyag-, népi ékszerkészítő, csipkekészítő, népi bőrműves, régi ritka mesterségeket művelő, viseletkészítő, fémműves, népi játékkészítő és mézeskalács készítő A sort a hímestojás- és a nemezkészítők zárják

Mesterségeken belüli szakmák Néhány mesterség több kismesterséget tömörít magába, mint pléldául: a faműves, fafaragó: csont-és szarufaragó, faesztergályos, faszobrász, hangszerkészítő a régi, ritka mesterségek: bognár, bútorfestő, íjkészítő, kádár, teknővájó a szálasanyag készítők: kosárfonó-és bútorfonó, szalma- gyékény- szálas anyag- csuhé tárgykészítő

Mesterségeken belüli szakmák; faműves és régi-ritka mesterségek

Mesterségeken belüli szakmák; szálasanyag készítő

Kitekintés – külföldi példák 11 ország bevonásával készült tanulmány a népi kézművesség helyzetéről: Finnország, Svédország, Norvégia, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Lengyelország és Szlovákia A tanulmány témakörei: a népi kézművesség fogalma; milyen támogatási formában részesül a népi kézművesség; milyen szerveződési keretek között működnek; támogatják-e a kihalófélben lévő mesterségeket; szerepelnek-e a hagyományos mesterségek az oktatási rendszerben; kézműves termékek értékesítése; van-e adókedvezmény; minősítik-e a mestereket; zsűrizik-minősítik- e a tárgyakat

Kitekintés – külföldi példák; tanulmány eredménye A népi kézművesség helyzete és megítélése ott jó, ahol zsűrizett termékek kerülnek piacra Védjeggyel ellátott, hiteles érték kerül a közönség elé Megfelelőek az értékesítési csatornák Jól kiépített az oktatási rendszer Az oktatás és az utánpótlás nevelése meghatározó Lényeges az állami szerepvállalás Nemzeti ügyként kezelik a népi kézművességet Legjobb példát a skandináv országok mutatják

Összegzés Kézműves értékeink megőrzésének fontossága: identitástudat-erősítés; közösségformáló erő Társadalmi elismertség növelése Hangsúlyosabb jelenlét a médiában Utánpótlás biztosítása, oktatás, fiatalok bevonása Mesterségek továbbadása, visszatanítása Értékesítési lehetőségek bővítése Galéria és bolthálózat létrehozása

Köszönöm a figyelmet ! Igyártó Gabriella Népművészeti Egyesületek Szövetsége ügyvezető igazgató igyarto.gabriella@nesz.hu