AZ ALKOTÓHÁZAK, KÉZMŰVES MŰHELYEK SZEREPE A KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÉS A VIDÉKFEJESZTÉSI FOLYAMATOKBAN Zalaegerszeg, április 8.

A népi kézművesség funkcióinak, szerepkörének változásai  1. Sajátos magyar kézműves kultúra felszínre hozatala (’60-as évek)  Identitás erősítése  Magyar kulturális hagyaték megőrzése  Hobbitevékenység  Kutatás  Gyűjtés  Eredmény: megindul a visszatanítási folyamat, kialakul a díszítőművészeti mozgalom, alapvetően vitrintárgyak készülnek.

2. A népi kézműves mozgalom kiszélesedése (‘70-es ‘80-as évek )  Kézműves szakágak megjelenése  Ágazati szakmunkásképzés megjelenése  Kialakul az alkotások minősítési rendszere  Létrejön az alkotók megmérettetési rendszere  Továbbra is feladat a kulturális hagyaték ápolása  Eredmény: egyre többen kapcsolódnak be, a szakképzettséggel bírók száma növekszik, a díszítőművészeti definíciót a tárgyalkotó népművészet váltja fel

3. Szakmává válás (‘90-es évektől )  1992-ben államilag elismert szakmává válik  Az OKJ-ban harminc kézműves szakág jelenik meg  Megindul a művészeti alapoktatás  Kézműves szakiskolák alakulnak  Továbbra is feladat a kulturális hagyaték ápolása, a kutatás, a gyűjtés  Növekszik a népi kézműves vállalkozók száma  A kulturális turizmusban markáns értékként jelenik meg a népi kézművesség  Fokozódó szerepet vállal a vidékfejlesztésben (a település, a térség sajátos értékeként jelenik meg)

Feltételrendszerek változása - ÉPÜLET Az épületek működtetői, fenntartói  ’60-as ’80-as évek   Önkormányzatok közművelődési intézményei - művelődési házak  ‘80-as ’90-es évek  közművelődési intézményei, a háttérben megjelennek az egyesületek  Önkormányzatok közművelődési intézményei, a háttérben megjelennek az egyesületek  ‘90-es évektől  közművelődési intézményei, Nonprofit kft-k  Önkormányzatok közművelődési intézményei, Nonprofit kft-k  Önkormányzati, vagy egyéb fenntartású oktatási intézmények  Egyesületek  közgyűjteményi intézményei  Önkormányzatok közgyűjteményi intézményei  Magánszemélyek

Feltételrendszerek változása - SZEMÉLY  ‘60-as ’80-as évek   Közművelődési szakemberek  ‘80-as ’90-es évek   Közművelődési szakemberek  Önkéntes munkát vállaló egyesületi vezetők, tagok  ‘90-es évektől   Közművelődési szakemberek  Önkéntes munkát vállaló egyesületi vezetők, tagok  Pedagógusok   Néprajzosok, közgyűjteményi szakemberek  Magánszemélyek, főleg alkotók  Vállalkozók

Feltételrendszerek változása - PÉNZÜGYI  ‘60-as ’80-as évek   Helyi önkormányzat - tanács – stabil támogatása  ‘80-as ’90-es évek   Helyi önkormányzat - tanács – stabil támogatása   Helyi és állami pályázati források   Szponzori támogatás  Önkéntes munka  ‘90-es évektől  támogatása - hullámzó  Helyi önkormányzat támogatása - hullámzó   Helyi és állami pályázati források – hullámzó   Állami normatív finanszírozás - oktatásnál  Szponzori támogatás  Önkéntes munka   Magántőke

Jelenlegi helyzet - ÉPÜLET  Alkotóházak: Velem, Zalaegerszeg, Keszthely, Miskolc, Tiszavárkony, stb.  Közgyűjteményi intézmények: tájházak, bemutatóhelyek - pl. tojás, szalma múzeumok  Oktatási intézmények: Nádudvar, Békéscsaba, Budapest  Egyéb helyek: bemutató műhelyek, nyitott műhelyek, magángalériák, magánműhelyek  Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér - ITSZK Összegzés: minimális a specializált, a népi kézművességnek helyet adó épület

Magyarlukafai Alkotóház

Gébárti alkotóház

Békés megyei Alkotóház és Kézműves Szakiskola

Mihalkó Gyula kalapkészítő nyitott műhelye

Jelenlegi helyzet - SZEMÉLY  Alkotóházak: kevés közművelődési szakember, főleg önkéntes munkában dolgoznak  Közgyűjteményi intézmények: néprajzosok és önkéntesek  Oktatási intézmények: felkészült szakemberek, számuk kevés, főleg óraadók  Egyéb helyek: főleg alkotók és családtagjaik, az alkotó munka mellett mellékfoglalkozásként Összegzés: felkészült alkotók száma magas, oktatók száma és a tevékenységet menedzselők száma alacsony

 támogatása  Helyi önkormányzat támogatása  Intézményfinanszírozás  Közművelődési megállapodás   Helyi és állami pályázati források   Tartalmi tevékenység   Működési támogatás   Állami normatív finanszírozás – oktatásnál   EU-s pályázati források  Szponzori támogatás  Önkéntes munka   Magántőke Jelenlegi helyzet - PÉNZÜGY

Vidékfejlesztés  A mező- és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása  A környezet és a vidéki tájak állapotának javítása  A vidéki térségekre jellemző életminőség javítása és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése- III tengely

Turizmus  Vonzerő: ember alkotta vonzerők - a felsorolások között megtalálható a népművészet  Mit nyújthat a népi kézművesség a turizmus résztvevőjének  Hagyományápolást  Értékteremtést  Az identitás erősítését  Alkotói folyamat megismertetését  Közösségi élményt

Vidék- és turizmusfejlesztés  Mit kaphat a település, a térség a népi kézművességtől  Hagyományok, szokások megmaradását  Helyi kultúrateremtést, értékteremtést  Az identitás megerősödését  Munkahelyteremtést  Közösségteremtést

Vidék- és turizmusfejlesztés  Állandó ajánlatok  Népművészeti alkotóházak – az alkotók által működtetett állandó kiállítások, működő műhelyek - árusító helyek  Múzeumokhoz, tájházakhoz kapcsolódó kiállítások  A népművészek által létrehozott alkotások

Állandó ajánlatok

Vidék és turizmusfejlesztés  Alkalmi ajánlatok  Fesztiválok  Kiállítások  Mesterség bemutatók  Játszóházak  Tanácskozások, konferenciák  Képzések, táborok  Egyéb események

Alkalmi ajánlatok

Vidék- és turizmusfejlesztés Összegzés  Jelentős hazánk népi kézműves hagyatéka  A népi kézművességet bemutató, vagy annak helyet adó épületek száma elenyésző  Nagy számban élnek népi kézművességgel foglalkozó alkotók  A népi kézművességért dolgozó, menedzsment tudással rendelkező főállású szakemberek száma elenyésző  A helyi és az állami közvetett támogatások kiszámíthatatlanok, nem teszik lehetővé a stabil, kiszámítható működést, az EU-s források „fehérhollóként” jelennek meg a területen

Vidék- és turizmusfejlesztés Összegzés  Az alkotók jelentős mennyiségű „terméket állítanak elő” az értékesítés mérsékelt  A népi kézművesség jelen van a vidékfejlesztésben, a turizmusban, szerepét fokozni kellene  Jelentős azon szervezetek száma, akik foglalkoznak, vagy potenciálisan foglalkozhatnak a népi kézművesség a vidék és turizmusba történő bekapcsolásával, de közöttük nincs párbeszéd  Szükség lenne a terület komplex fejlesztési stratégiájának kidolgozására, amely része lehetne a regionális, ágazati, nemzeti fejlesztési tervnek

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Pál Miklósné