Az építészet FOGALMA Téralkotó művészet – 3 dimenziós a mű A természetes környezetből a mesterséges környezet lehatárolására irányuló tevékenységek összessége
1. Az építészet FUNKCIÓJA Az ember azért épít, hogy a létfenntartáshoz és a társadalmi együttéléshez szükséges védett helyet biztosítson Az építmény rendeltetése, hogy zárt építészeti teret adjon
A funkció lehet: Gyakorlati, praktikus Szellemi, szimbolikus
Az épületek csoportosítása funkciójuk szerint: Lakóépületek -lakóház
Lakóépületek- palota
Lakóépületek - kastély
Lakóépületek - vár
Az épületek csoportosítása funkciójuk szerint: Középületek – a, vallási(szent helyek)
Középületek – a, vallási
Középületek – a, vallási
Középületek – a, vallási
Középületek – b, világi (társadalmi funkciók részére kialakított épületek)
Középületek – b, világi
2. A környezethez való viszonyulás a, Nem tudatos, természetes
a, Nem tudatos, természetes
a, Nem tudatos, természetes
a, Nem tudatos, természetes
2. A környezethez való viszonyulás a, Nem tudatos, természetes Ez a természetes építkezés Természetes anyagokból, kézműves technikákkal építenek Lényege a természettel való harmónia A formák kicsit szabálytalanok, lekerekítettek Pl. őskori települések, természeti népek házai, népi építészet
2. A környezethez való viszonyulás b, Tudatos és szándékos természettől való különállás
b, Tudatos és szándékos természettől való különállás
b, Tudatos és szándékos természettől való különállás
b, Tudatos és szándékos természettől való különállás
2. A környezethez való viszonyulás b, Tudatos és szándékos természettől való különállás Ezek az épületek sohasem olvadnak bele környezetükbe, hanem kiemelkednek méretükkel, formájukkal, anyagukkal A világ meghódításának emberi vágyát fejezik ki Valamilyen isten, szellemiség tiszteletére építik a kor legjobb anyagaiból és technikájával Pl. piramisok, római épületek, gótikus katedrálisok
2. A környezethez való viszonyulás c, Tudatos és szándékos természetközeli
2. A környezethez való viszonyulás c, Tudatos és szándékos természetközeli Ez az organikus építészet A természetre emlékeztető formákat alkalmaznak: lekerekített sarkok, íves, görbe, lekerekített formák Az élő szervezethez hasonlóan ( egy központ köré) szervezik a részeket az épület „antropomorf” Kerülik a derékszögű, éles sarkú, mértani jellegű alakzatokat Pl. Szecesszió (Gaudi), modern(Le Corbusier, Makovecz Imre)
3. A TÉRALAKÍTÁS alapesetei a, TÉRSOROLÁS Azonos vagy hasonló funkciójú épületek, vagy épületrészek kerülnek sorban egymás mellé, illeszkednek egy közös tengelyre A tengely szerepe, hogy eljuttasson bennünket egy célpontig A linearitás (egyenes vonalra építés) elve érvényesül Ez az AXIÁLIS (hosszirányú) téralakítás
Az AXIÁLIS téralakítás jellemzői: Nyújtott alaprajz: téglalap, latinkereszt Tengelyesen szimmetrikus Vízszintes kiterjedése hangsúlyos
3. A TÉRALAKÍTÁS alapesetei: b, TÉRCSOPORTOSÍTÁS Azonos vagy hasonló épületeket , épületrészeket rendezünk egy csoportba vagy kiemelkedő szerepű építmény köré rendezzük az alárendelt épületeket A központosítás elve érvényesül Ez a CENTRÁLIS (központos) téralakítás
A CENTRÁLIS téralakítás jellemzői: Az alaprajz lehet : kör, négyzet, sokszög, görögkereszt Középpontosan szimmetrikus Magassági kiterjedése hangsúlyos
c, A KOMBINÁLT téralakítás A centrális és axiális elv együttes alkalmazása
4. Térelhatárolás, tömegtagolás Az épület tömege a funkciónak megfelelően kisebb egységekre bomlik A téregységeket függőleges térhatároló elemek választják el egymástól: a, Fal (tömör, vagy nyílásokkal áttört) b, Pillér (keresztmetszete szögletes, teherhordó szerepe van) c, Oszlop (keresztmetszete kör, fejezete van, szépségeszmény társul hozzá)
Tömör fal
Áttört fal
Pillér
Oszlop
5. FALTAGOLÁS A nyílások (ablak, ajtó) és a díszítő plasztikus formák tagolják a falat, mozgalmassá teszik A homlokzat tagolásának típusai: a, vízszintes (stabilitás, kiegyensúlyozottság) b, függőleges (fölfelé törekvés, dinamika) c, hálós (harmónia, geometrikus rend)
Nyílásformák
Vízszintes tagolású homlokzat
Függőleges tagolású homlokzat
Hálós tagolású homlokzat
6. SZERKEZETI MEGOLDÁSOK Hagyományos szerkezetek: a, oszlopgerendás v. pillérgerendás b, álboltozat, álkupola c, valódi boltozat (dongaboltozat, keresztboltozat) d, kupola e, csegelyes kupola f, bazilika szerkezet g, támpillér-támív rendszer
a, pillér- , oszlopgerendás
b, álboltozat, álkupola
c, valódi boltozat
c, valódi boltozat
C, dongaboltozat, keresztboltozat
d, kupola
e, csegelyes kupola
f, bazilika szerkezet
g, támpillér-támív rendszer
Modern szerkezetek- húzott szerkezetek
Modern szerkezetek- hajlított vasbeton
Modern szerkezetek- héjszerkezet
A STÍLUS Azt a törvényt, amely egy nép vagy kor minden munkájában érvényesül, stílusnak nevezzük. A stílus tehát megismétlődő szabályszerűségek sorozata, amely egységessé teszi a műalkotásokat egy adott korban. Összeköti a művészeket is, akik egy közös célért alkotnak, ez a korstílus . De minden igazi művésznek van egyéni stílusa is, amely megkülönbözteti a többi kortársától.
Őskor
Ókori Egyiptom
Ókori Egyiptom
Ókori görög
Ókori görög
Ókori görög
Ókori római
Ókori római
Román stílus
Gótika
Gótika
Gótika
Reneszánsz
Reneszánsz
Barokk
Barokk
Klasszicizmus
Romantika
Szecesszió
Modern